Szokásos bálványosi beszédében Orbán Viktor történelmi ismereteit és jövőbe látását fitogtatta: "Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem létezett, és Székelyföld akkor is létezni fog, amikor már egész Európa behódolt az iszlámnak..."  

Hódolat Transzilvániának! Iszlamofóbia és migrációval való riogatás kimaxolva. A miniszterelnök jó kommunikátor. A mára unalmas történelmi párhuzamkeresések azonban több okból is kerülendőek lennének.

1. Szegény modern Románia valóban nem létezett, ahogy szegény modern Magyarország sem létezett a középkorban. A középkorban modern dolgok nem léteztek. Fapados repülőjáratok se Tunéziába. Sőt Orbán Viktor miniszterelnök se. Csak a középkori változataik: Magyar Királyság, Havasalföld, Moldva,Vlad Țepeș, Csák Máté, ide-odahurcibált szent korona meg janicsárok rogyásig... De felmenőink is bizonyíthatóan léteztek: a románok is csak éppen kibekkelték a török időket, ahogy mi is. Általában együtt szívunk. 

A középkorban az Oszmán Birodalom meghódította a fél világot és Délkelet-Európát. De aztán Európa hódította meg az egész világot. Mindenki tudja. Európa önkritikus a gyarmatosítást illetően, Törökország teljesen máshogy emlékszik egykori hódításaira, mert egykori nagyságán (meg a Galatasaray-on kívül alig tud más sikerbe kapaszkodni — akárcsak mi magyarok. (Mínusz a Galatasaray FC.)

2. Európa sosem hódolt be az iszlámnak. Mi magyarok viszont behódoltunk.

A török hódoltság idején a királyságtól függetlenedő Erdély első dolga volt, hogy behódoljon a török szultánnak, és most szintén a magyar kormányfő volt az első a sorban, aki szinte "behódolt" a lassan teljhatalmú török elnöknek megválasztásakor. 

1541-ben persze okos reálpolitika volt Fráter György részéről a keleti nyitás, aki azért amikor a Habsurgokkal tárgyalt nekik is hasonlóan udvarolt. Orbán viszont csak gumicsontot dob az ellenzéki  véleményvezéreknek. 

Hogy Európában mit hoz a jövő, azt senki se tudhatja — lehet mi térünk be először iszlám hitre. Európában 10% alatti a muszlim népesség és jórészt integrált vagy csóró, Oroszországban 20% feletti, időnként van egy csecsen háború, békeidőben csecsen maffia. Törökországban pedig ugye 82%... 

3. Székelyföld romantikus szépségű tájai reméljük a jelenkort is átvészelik. De érdemes megjegyezni Erdély mai napig legszegényebb régiójának szívében: a székelyföldi autonómiát a magyar országgyűlés törölte el: "A magyar országgyűlés 1876-ban szüntette meg a székelyek sajátos önrendelkezési jogait és jogi intézményeit, addigi autonómiájukat teljesen felszámolta." (Wikipedia) 

Ez új megvilágításba helyezi Orbán azon tavalyi kijelentését, hogy a székely önkormányzatiságot "támogatja, de csak jobbhíján"(!). Budapest szívesebben nevezne ki oda is helytartókat...? Szerintünk a pestiek foglalkozzanak a maguk dolgával, ha vendégségben járnak... Mi meg a hazai önkormányzatiság felszámolásával. Ha free Székelyföld, akkor legyen free Komlóska!

A történelmi párhuzamok eléggé homályos jövőképpé állnak össze a miniszterelnöki beszédet illetően. Akkor Orbán Európa XVI. században "félbemaradt" iszlamizációját, a hagyományoknak megfelelően Székelyfölddel, Erdéllyel az élen, támogatni akarja? Fráter György-i fondorlat kell ide, hogy eközben a kereszténység védelmezője is lehessen valaki.

4. Szomorúbb párhuzam, de a beszéd kapcsán muszáj előhozakodni vele: jó ideig gond nélkül haladt rajtunk keresztül a migrációs hullám — köztük már tudjuk: terroristák is —, amit a magyar kormány tétlenül szemlélt évekig, aztán csak hatásvadász vágóképekhez használt híradóiban. Majd persze lett a démonizált/fetisizált drótkerítés...

A propaganda fontosabbnak bizonyult az emberek biztonságánál. Emlékezetpolitikánk pedig a történelmi hitelességnél:

A középkorban amúgy szintén nem nekünk sikerült feltartóztatnunk a törököt — Magyarországon akkor épp ők szereztek kétharmadot: a háromrészre szakadt ország közepe közvetlenül, Erdély pedig hűbérállamként került a szultán ellenőrzése alá. (Az egri csillagok folytatását nem véletlenül nem írta meg Gárdonyi. Az egri félhold nem passzolna a történelmi önképünkbe.) De azt is minden kisdiák tudja, hogy 150 év múlva is csak az európai szövetséges hadak tudták a törököt kiűzni. 

A magyar kormányfő nem is tétlenkedik, szorgalmazza a közös európai haderő életrehívását: és ebben teljesen igaza van. Ahogy az orosz veszély kapcsán is. Mi se bíznánk egy drótkerítésben és néhány plakátban... 

Fráter György, a független Erdély (multikulit idők: horvát volt, mint Zrínyi) megalapítója végül szomorú véget ért, túlkombinálta magát: "1551-ben lemondatta János Zsigmondot a trónról, és Habsburg katonaságot hívott Erdélybe, erre a török támadásba lendült, amit Fráter György magát a szultán hívének mutatva igyekezett leszerelni..." A gond csak az volt, hogy a Habsburgok sem voltak hülyék, rájöttek, hogy Fráter György kettős játékot játszik és ország egyesítése helyett saját hatalmát építgeti, ezért meggyilkoltatták: "Fráter György halálát lövések és tőrdöfések okozták, gyilkosa pedig egyik fülét is levágta, hogy ezzel bizonyítsa a szörnyű tett végrehajtását Ferdinándnak. Fráter György eztán 70 napig feküdt temetetlenül." (Rubikon)

Ezzel az újabb párhuzammal semmit sem kívánunk sugallni. Kevés butább dolog van a politikában, mint történelmi párhuzamokkal terhelni egy amúgy is túlbonyolított közéletet. Pedig a helyzet jóval egyszerűbb. Ma abszolút más időket élünk: nem ostromol egy katonai nagyhatalom délről.

Ha az iszlám fundamentalizmusnak való "behódolás" lenne Erdély vagy Európa "vágya", akkor ez legyen az ő döntésük, mi inkább élnénk a liberális nyugati világban. A nyugati jólét és életforma az, amire mi is és a Közel-Kelet fiataljai is vágynak. Ennek elérésében semelyikőnket nem segíti középkori hitviták újratöltése keresztes lovagokkal. Egy felvilágosult jóléti társadalom nem valósznű, hogy középkorias életformáknak szeretne behódolni. A nyugati kultúra jónéhány kört rávert az iszlám világra a középkor óta, ami mára behozhatatlannak látszik.

Egyetlen igazán érvényes párhuzam van csak ebben a történetben: a török és a magyar közgondolkodás egyaránt egy idealizált múltban él. A törökök azt hiszik, hogy a hódoltság mindenkinek nagyon jó volt, szerintünk elmaradottságunk egyik okozója volt. Bár a kortársak közül sokan jól elboldogultak a török időkben. Mi is azt hisszük, hogy a középkori keresztény magyar királyság mindenkinek jó volt. Ahelyett, hogy a lehető legtöbb (kelet-)európainak tetsző jót keresnénk. 

"A magas rangú főpap meggyilkolása természetesen felháborodást váltott ki Rómában, a III. Gyula pápa által elrendelt vizsgálat azonban végül megtorlatlanul hagyta a barát halálát. Miként Jókai Mór is megjegyzi Fráter György című regényében, a merénylet mégsem maradt büntetlen, ugyanis a klerikus halála súlyos politikai következményekkel járt: megfelelő diplomata híján Ferdinánd képtelen volt megakadályozni I. Szulejmán 1552. évi bosszúhadjáratát, a helyi viszonyokat ismerő, alkalmas vezető nélkül pedig Erdélyt sem bírta sokáig kézben tartani." (Rubikon)

A magyar emlékezetpolitikáról korábban írt cikkünk: A magyarság tengerérzése Trianontól az Adriáig. Kövess, üzenj, komentelj a Facebook-on is: A kiló nem százat jelent.