#SaveYourInternet lépjünk fel a 13-as cikkely ellen: a YouTube is beszállt az EP-kampányba

2018. november 22. - A kiló nem százat jelent.

#SaveYourInternet A Sargentini-jelentés miatt idehaza is "hangos" sikert aratott uniós "7-es cikkely" után egy újabb uniós jogszabálytervezetre is érdemes lenne felfigyelnünk. Egy szeptemberi európai parlamenti döntés óta készülőben van a már nevében is baljós Article 13 vagyis 13-as cikkely. A mindannyiónkat közvetlenül érintő információszabadság vs. szerzői jogok kötélhúzásában bizony a szabadság áll egyelőre egyre inkább vesztésre a kontinensen.

youtube_kampany.png

Mégpedig azért mert az Európai Unió demokratikus deficittel terhelt, obskurus intézményrendszere jóval kitettebb az óriásvállalatok, így a szerzői jogok kiterjesztéséért foggal-körömmel küzdő gazdag nemzetközi kiadóvállalatok lobbitevékenységének is (MPAA, RIAA, Artis Jus és társaik). A világon mindenütt hiperbonyolult szellemi tulajdonhoz fűződő jogokhoz természetszerűleg egyáltalán nem értő közvélemény Európa-szerte inkább néma és tehetetlen a nem kisrészt most az ő pénztárcájában könyékig turkáló, de a pénze után egyre inkább hiába futó nagyvállalati lobbival szemben — noha mi vagyunk azok, akik az Európai Parlament képviselőit is megválasztottuk.

S mi vagyunk azok, akik majd hiába keressük a megszokott tartalmakat az interneten és mi lehetünk azok, akik mit sem sejtve egy átszerkesztett kép- vagy videófeltöltés/-letöltés miatt megütjük a bokánkat.  De mi vagyunk azok is, akik meglepődve szembesülhetnek azzal, hogy a legálisan megvásárolni vélt tartalom licensze nem biztosít semmilyen jogot a távoli jövőre nézve: a szolgáltató levéve a virtuális polcról bármikor meg is foszthat minket a már kifizetett filmektől vagy zenéktől is, mert mi csak kisemmizhető "bérlői" vagyunk azoknak és nem jogtulajdonosai. Egy ilyen egyoldalúan a csak vállalati jogászok igényeire szabott és kénye-kedvének alárendelt környezetben már egyáltalán nem tűnik túlzásnak az információszabadság radikális formáit zászlajukra tűző politikai mozgalmak megjelenése, mint a "kalózpártok" megjelenése: a jog csak akkor működőképes, ha minden szereplő elfogadja a közös játékszabályokat, mert érdekei szerint valónak érzi.

Meglepő lenne, de mégsem meglepő, hogy a tervezett további internetes szerzői jogi szigorítások ellen csak egy másik jogászokkal és pénzzel állig felfegyverkezett óriáscég vehette fel igazán a fegyvert. Beszállni látszik az európai politikába az amerikai Google YouTube nevű videómegosztó odalán keresztül... Milyen jó, ha az ember internetóriás és rögtön milliárdnyi embert ér el internetes kampányával saját platformján... nem igaz? A gazdasági szereplők politikában való közvetlen megjelenése izgalmas távlatokat jelenthet a politológusok számára is, én most ezen a teljesen ismeretlen terepen nem mernék komolyabb megfejtéseket kijelenteni a nyilvánvalón túl: a videómegosztó oldalak magától értetődően elemi üzleti érdekeikből kifolyólag szegődnek most (részben) az információszabadság prókátoraivá. A politika így működik. Most inkább örüljünk az érdekegyezésnek és a váratlan szövetségesnek.

Zárójelben megjegyezném, hogy a YouTube és társai üzleti modellje csak annyiban tér el a nyíltan illegális fájlcserélő torrentoldalaktól, hogy mögötte is ott vannak azok a bizonyos vállalati jogászok és dollármilliárdok korlátlan mennyiségben. A részletkülönbségek technikailag és jogilag is precíz szétszálazásától most tartózkodnék...

A YouTube egyébként egy meglepően jól megírt és alapos tájékoztatást tol minden látogatója arcába saját anyanyelvén, és érvel az Európai Unió jogszabálytervezete ellen:

A 13. cikkely előterjesztett változata megszüntetné a jogtulajdonosok és a platformok védelme érdekében jelenleg alkalmazott „figyelmeztetés és eltávolítás” rendszert. A 13. cikkely értelmében az olyan platformok, mint a YouTube, a Facebook, az Instagram, a Soundcloud, a Dailymotion, a Reddit és a Snapchat – a feltöltés pillanatától kezdve – anyagi felelősséget vállalnának a felhasználók, az alkotók és az előadók által feltöltött, a szerzői jogokat sértő tartalmakért. Ez azt jelentené, hogy ezeket a platformokat, köztük a YouTube-ot, arra kényszerítenék, hogy a szerzői jogok tulajdonlásának összetettsége és az azzal kapcsolatos bizonytalanság miatt az európai feltöltések nagy többségét eltávolítsák, valamint megakadályozzák annak lehetőségét, hogy az európai felhasználók megtekinthessék a máshol feltöltött tartalom jelentős részét...

Kétségtelen tény, hogy a YouTube valószínű szép haszonra tesz szert az illegálisan feltöltött tartalmakból — is. Lényegében ma már több rajta a reklám, mint a tévében. De ez most részletkérdés. A videómegosztók ideális platformok a fiatal művészeknek és alkotóknak, újságíróknak vagy politikai mozgalmaknak is, hogy közvetlenül juthassanak el a közönséghez — és jórészt teljesen ismeretlenül fejezzék be karrierjüket. De miért kéne elvenni tőlük a lehetőséget, miért kéne beszűkíteni az esélyüket a szerzői jogi túlkapásból agyonkorlátozott feldolgozások, újraértelmezések elől, amik évszázadokon keresztül voltak alkotók inspirációi és jelentették számos jelentős alkotó és későbbi értékes mű megszületésének kiindulópontját. A szerzői jogok további szigorításai nem a szerzőket vagy jogaikat védik: a mash-up, a remix, a feldolgozás, a mém a modern kultúra elválaszthatatlan része. Tiltani és korlátozni nem más, mint megölni és elfojtani a kreativitást. Szimpla, rövidlátó és aránytalan üzleti haszonszerzés reményében...

Az EP első támadása az információszabadság ellen júliusban elbukott. Két kritikus cikkely is volt/van az azóta sem teljesen félretett tervezetben a 11-es és a 13-as:

Abban azonban már jelentősen eltérnek a vélemények, hogy ez a közös piac hogyan kellene kinézzen. A legnagyobb vitát a 11-es és a 13-as cikkely keltette. Előbbi a "linkadó" néven került be a köztudatba, mert előírta, hogy még az egészen parányi infómorzsák átvételéhez is licencelési szerződést kell kötni. Ez a német (és más európai) kiadók régi vesszőparipája, álláspontjuk szerint a Google és a Facebook az ilyen morzsák átvételén gazdagodott meg és vált jelentős híraggregátorrá, ebből pedig a kiadók semmit nem kaptak vissza. A kiadói nyomásra korábban Németország és Spanyolország is bevezetett linkadót, mindkét esetben masszív kudarc lett a próbálkozás vége. — HWSW

Egy egységes európai szabályozás jó volna, sőt a 21. században egyszerűen csak világszinten lenne értelme az internetet vagyis az információs javakat szabályozni, de miért a legrosszabb példákat terjesztenénk el? Olykor a fagyi visszanyal:

Másrészt a kiegészítő szerzői jog (ancillary copyright) vagy "linkjog" keretében a Google és egyéb online szolgáltatások csak a kiadók engedélyével vehetnének át bármilyen tartalmat akár indexelésre, akár hírgyűjtő oldalakon történő közzétételre, mint ahogy korábban említettük. Ez az erős kiadói lobbi hatására került a tervezetbe, ezzel kíván az Axel Springer és más gigakiadók visszavágni a Google üzleti modelljének. A módszer már több európai országban kudarcot vallott, Németországban végül minden kiadó ingyenes engedélyt adott az oldalaknak, Spanyolországban pedig ilyen lehetőség híján a kiadók jelentős látogatószám-visszaesést könyvelhettek el. — HWSW

A megosztások, az egyes képi elemek, idézetek átvétele, újraértelmezése ráadásul mindig is természetszerűen szabad volt csak a közelmúltban szigorodott az abszurditásig, hogy egy iskolai prezentációban felhasznált egyetlen jogdíjas, de bárki által elkattintható fotóért is pénzbírságot szabott ki egy német bíróság. A jog szerepe szerintünk nem ez egy polgári társadalomban — főképp nem az, hogy az aránytalanul drága jogi képvsielethez való hozzáférés döntse el kinek az érdekei érvényesüljenek: kinek legyen igaza. A saját tulajdonhoz fűződő érdekek védelme természetes és ősi. Szabályozni szükséges. Az információs javak azonban speciálisak, oly módon váltak megoszthatóvá, hogy eredeti tulajdonosuk se kell lemondjon róluk: ma már nem kölcsönadjuk a lemezt, hanem lemásoljuk a fájlt. S eközben korlátlanul lehetőséget kellene biztosítani a jóhiszemű újrahasználásra és főleg a módosításra minden médiatartalom esetén oly módon, hogy egy átlagember is nyugodtan dőlhessen hátra és élvezhesse az információs társadalom és az információs technológiák minden vívmányát. 

Az információszabadság olyan alapvető érték az információs társadalomban, amelynek a csorbulása egyértelműen és közvetlenül csak az improduktív jogi költségek elszaladását, az invenciók elmaradását, a kreatív energiák elfojtását eredményezi; s ily módon súlyos társadalmi-nemzetgazdasági veszteségeket, versenyképességi hátrányt majd pl. a még a szabadalmakra is fittyet hányó Kínával szembeni lemaradást okozhatnak. Nemcsak a talán kevésbé fontosnak tűnő szórakoztatóipar, de a szoftvergyártás, de lényegében általánosan minden mélyen információra és tudásra épülő iparágban — márpedig minden produktív tevékenység, minden valódi étékteremtés az egyre értékesebb, egyre bonyolultabban feldolgozott és előállított információkra épül. Jobb, ha ezt a vén Európa is észben tartja.

A szeptemberi szavazáson egyébként így szavaztak a magyar képviselők:

A 2019-es EP-választásig már nincs egy év, így érdemes azt is megnézni, hogy a népes magyar küldöttség hogyan szavazott. Megszavazta a tervezetet a teljes fideszes delegáció (a két hiányzó kivételével: Deli Andor (Fidesz), Deutsch Tamás (Fidesz), Erdős Norbert (Fidesz), Gál Kinga (Fidesz), Hölvényi György (Fidesz), Járóka Lívia (Fidesz), Kósa Ádám (Fidesz), Schöpflin György (Fidesz), Szájer József (Fidesz), Tőkés László (Fidesz)

Ellene szavazott: Balczó Zoltán (Jobbik), Jávor Benedek (Együtt 2014), Meszerics Tamás (LMP), Kovács Béla (Jobbik), Molnár Csaba (DK), Niedermüller Péter (DK), Szanyi Tibor (MSZP), Ujhelyi István (MSZP) - ezzel a Fideszen kívül mindenki a tervezet ellen voksolt.

Nem vett részt: Bocskor Andrea (Fidesz), Gyürk András (Fidesz), Morvai Krisztina (Jobbik).

Az erdélyi EP-képviselők közül Sógor Csaba és Winkler Gyula (RMDSZ) megszavazta. A szlovákiai listákról bejutó Csáky Pál (MKP) tartózkodott, Nagy József (Híd-Most) viszont igennel szavazott. — HWSW

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kilonem100.blog.hu/api/trackback/id/tr7214387064

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.11.23. 12:52:47

A liberális nagytőke ismételt támadása a szabadság ellen.

ZX 2018.11.23. 13:46:44

@maxval balcán bircaman: És mit szólsz ahhoz, hogy a haverjaid megszavazták a szabadság eltiprását?

balcán maxval bircaman · http://bircahang.org 2018.11.23. 13:48:40

@ZX:

Nem a haverjaim.

S nem támogatom, hogy így szavazott bárki is.

Korunk egyik legnagyobb gondolkodója · http://dimenzioutazo.blog.hu 2018.11.23. 13:54:15

Amikor tanulmányoztam az ihletet, honnan jönnek az ötletek, arra jöttem rá, hogy a jelenlegi USA két alapvető ponton zavarja nagyon a felemelkedést. Az egyik a reklám (amikor a privátszférámban jönnek a pofámba a kéretlen reklámok), a másik a jodgíj/szabadalom (ahol közel sem egyértelmű a földi bejegyzés jogossága).

Ja és nem a bircán tanulmányozom, mert ő csak egy hangszóró.

ZX 2018.11.23. 14:15:07

@balcán maxval bircaman: De arra jó, hogy libsizz szokásod szerint. De ebből látszik, hogy gőzöd sincs mit jelent a liberalizmus. Egy igazi liberalista ugyanis soha nem támogatna egy ilyen förmedvényt.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.11.23. 14:59:04

@ZX:

Dehogyen, ez egy mélyen liberális gondolat. A liberalizmus egyik fő elve a tőkés érdekek védelme.

Bambano 2018.11.23. 14:59:31

kedves poszter, te most magad ellen kampányolsz?

ZX 2018.11.23. 16:54:50

@maxval balcán bircaman: Hát hogyne.... ha te mondod....

A kiló nem százat jelent. · kilonem100.blog.hu 2018.11.24. 08:47:17

@maxval balcán bircaman: igen, de a jegyzőkönyv kedvéért a gonosz liberális Brüsszel itt azonos a Fidesz-szel.

balcán maxval bircaman · http://bircahang.org 2018.11.24. 10:21:15

@A kiló nem százat jelent.:

Így igaz. A Fidesz ezért nem a jó, hanem a kisebb rossz, ahogy ezt sokszor mondtam már.