Ütésváltás kétharmad idején: biztonsági őrök vs. ellenzéki képviselők — kinek van igaza?

2019. január 23.

Pontozással: biztonsági őrök vs. ellenzéki képviselők 1:0. 

Az  MTVA-székházban 2018. december 16-17-ei események miatt ellenzéki országgyűlési képviselők ("kék sarok") meg mások (leginkább narancssárga sarok) által tett feljelentéseket az azokról készült ezerórányi felvétel alapján a Központi Nyomozó Főügyészség elbírálta. Mindenekelőtt: az MTVA székházban károkozás nem történt, sem az ott dolgozóknak, sem a képviselőknek nem esett valójában baja, és még egy másodpercre se volt fennakadás a közmédia világszinten is méltán az objektivitás etalonjaként emlegetett műsorkészítésében az utóbbi irónia. think_outside_the_box.jpg

Az országgyűlési képviselők az MTVA székházában nem hivatalos személyként jártak el, ugyanis hivatalos eljárást nem folytattak, hanem megjelenésükkel, mozgásukkal kezdetektől fogva az volt a céljuk, hogy a tüntetéshez kapcsolódva, politikai követelések beolvasásával a műsorrendet megzavarva az élő műsorokat megszakítsák. 

Az ügyészség szerint a rendbontó magatartásuk miatt velük szemben jogszerűen fellépő MTVA Fegyveres Biztonsági Őrség tagjainak eljárását akadályozták, azzal szemben tettlegesen ellenálltak.

A közlemény szerint a felvételek azt igazolják, hogy a képviselőket jogszerűen távolították el az épületből, ezért az ügyészség szerint semmi jogalap nem volt arra, hogy a rendőrök bemenjenek az MTVA székházba és ott intézkedést kezdeményezzenek. 

Mindezek alapján az országgyűlési képviselők sérelmére hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye és más bűncselekmény sem valósult meg, ezért e körben a feljelentést elutasítottuk.

— ez meg az ügyészség hivatalos közleménye és nem irónia. Oké, törülközőt! Gondoljuk át ezt hideg fejjel!  Te mit gondolsz?

Nem akarok Google-jogászkodni, a konkrét ügyre vonatkozóan nyilván nem találunk paragrafust — nem is azt kerestem. De érdemes pár, a kérdéssel kapcsolatban felmerült, gyakori érvet megvizsgálnunk a tényleges szabályok és a józanész szempontjából. 

1. A képviselői immunitás nem azt jelenti, hogy a képviselő bárhol, bármit megtehet?

Halkan teszem fel a kérdést: lehet, hogy az országgyűlési képviselő is csak egy halandó? A képviselő nem (mindig) sérthetetlen, legyen akár olyan szimpatikus, mint Hadházy Ákos vagy Szél Bernadett vagy személyes kedvencem, Kunhalmi Ágnes — és ki ne felejtsem Varjú Lászlót vagy kurva kemény rendezőt, Bangónét: 

A sérthetetlenség azt jelenti, hogy a képviselőt csak
a) bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni vagy vele szemben más büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedést alkalmazni,
b) szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet – ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak – szabálysértési őrizetbe venni vagy vele szemben más szabálysértési

kényszerintézkedést alkalmazni.

(Ogytv. 74. § (2) bekezdés)

 

Jó, jó, de ha szó szerint ez nem valósul meg és nincs rendőr, akkor az épületetben a rendet biztosító biztonsági őrök, mit tehetnek, ha nyugalmas éjszakai műszakjukat hirtelen váratlanul felbukkanó ellenzéki képviselők zavarják meg?

2. Mihez van joga egy biztonsági őrnek?

Avagy az a pár ötvenpluszos pasas tényleg a közellenség? Egy egész törvény helyett egy magyarázó szöveg most szintén megteszi nekünk: 

A biztonsági őrök, vagyonőrök deklaráltan azért tevékenykedhetnek, hogy a közrend és a közbiztonság javuljon, és ennek részeként a személy- és vagyonvédelem, a bűnmegelőzés hatékonyabban működjön.

A biztonsági őrök, kidobók, testőrök, pénzkísérők (együttesen személy- és vagyonőr) munkájukat a rendőrség által kiadott engedély és igazolvány birtokában végezhetik. Hatósági jogkörrel azonban nem rendelkeznek, és a hatóság eljárását sem akadályozhatják.

Az őr felkérheti a védett területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt a kiléte igazolására, és megkérdezheti, hogy milyen céllal tartózkodik ott. Amennyiben valaki ezt megtagadja, vagy nyilvánvalóan nem valós választ ad, akkor megtilthatja az ott-tartózkodást, és távozásra szólíthatja fel az illetőt. Ha valaki egy rendezvény megtartását zavarja, vagy akadályozza, felszólíthatják őt a távozásra, sőt, onnét ki is lehet vezetni.

A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erőt akkor alkalmazhat, (...). A védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja.

Az őr a feladata ellátása során gázsprayt, gumibotot, őrkutyát, valamint – az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint – lőfegyvert tarthat magánál, és azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

3. Fontos-e, hogy egy közintézményről van szó? Fontos-e hogy képviselőkről van szó? Fontos-e, hogy a biztonsági őr nem hatósági személy? Fontos-e nekem ez az egész?

Ha ki kell és lehet vezetni valakit valahonnan, akkor talán legyen mindegy, hogy az egy közintézmény vagy magánintézmény. A közintézményekbe való bejutásra vannak jogosítványai az országgyűlési képviselőknek, jó egészséget kívánunk hozzá, ahogy a kedvezményes parlamenti menühöz is. Az közintézményben folyó munkát nem zavarhatják meg, ahogy azt szinte mindenhol leírták — nem is sikerült nekik amúgy. Számomra unalmas jogászkodás ebben az esetben már, hogy ki hivatalos személy, ki nem. Hogy a létesítmény közérdekű vagy sem, közömbős: nem csak egy atomerőművet kell nagyon őriznie egy biztonsági őrnek.

Szerencsétlen ránézésre sem jogász,  nem talárban egy bírósági ülésteremben ácsorogva olvasgatja a paragrafusokat, és keres magának jogi indoklást, hanem egy tökéletesen idióta helyzetre keres néhány perc alatt kézzelfogható megoldást. (Jelen esetben földönfekvő, lépcsőkorlátra mászó, ajtónak rohanó, videofelvételeket amúgy róluk is nem feltétlenül jogszerűen készítő — és őket nyilvánosan sértegető, sőt munkájuk végzéséve kapcsolatban perverznek nevező politikusokról.) Eléggé visszás lenne, ha "rabszolgatörvény" elleni hősies harc kapcsán pont csak néhány egyszerű alkalmazott szívná meg. Háborúban és szerelemben mindent szabad. Oké. Akkor számíts rá, hogy visszatámadnak.

Lábjegyzet helyett:

Schiffer András, ügyvéd az ügyészségi közlemény mind a négy pontjának formai megalapozottságát viatja. Igazság-deficit, Mérce:

"Teljesen legitim vitát lehet folytatni arról, hogy az MTVA-székházban történtek mennyiben térítették el a politikai fókuszt a fokozódó kizsákmányolásról, az orbáni fejlődési modell lényegéről. S arról is, hogy némely, burleszkbe illő jelenetek mennyiben növelték az ellenzék kormányzóképességébe vetett hitet. Ezek azonban az események politikai megítéléséhez tartoznak. Az ügyészségnek viszont az volna a dolga, hogy politika helyett jogot és igazságot szolgáltasson."

Egy másik, ezzel ellentétes ügyvédi vélemény:

Másik fontos pont: az adatvédelmi biztosnak is vannak aggályai, sőt akár bűncselekményt is megvalósíthat egy videózgató, a Helsinki bizottság szerint meg nem — Péterfalvi Attila szerintem kompetensebb egyébként, tekintve ő tölti be a tisztséget elég régóta:

Nézők vagyunk. Lehet ezt komolyan nézni, mint egy jogász teszi, meg lehet viccet csinálni belőle vagy sajnálkozni, hogy itt tartunk. Szerintünk ez az egész frusztrált adok-kapok már április óta tart: Ütésváltás kétharmad idején: amit az ellenzéknek tennie kell és ami az országgal most történni fog. Semmi új. Még a szereplők is mindig ugyanazok, akik folyamatosan belekverednek valami rejtőjenői jelenetbe: pl. Hadházy Ákos.

A box úgy tűnik folytatódik.

A CIKK FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK: A HARMADIK MENET

A bejegyzés trackback címe:

https://kilonem100.blog.hu/api/trackback/id/tr7114584164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.