Nagyot. A magyar politikában nemcsak pártok vesznek részt kezdettől fogva, hanem közvéleménykutatók is. 29 éve vitatott, hogy a gyakran szorosan politikai szereplőkhöz köthető kutatóintézetek működése mennyire megbízható. Mi volt előbb a tyúk vagy a tojás, a közvéleménykutatás vagy a közvélemény? Ezért a magyar választásokon nem csak pártok szoktak elbukni, hanem a közvéleménykutatók is...
Mi lesz ebből igaz? A hat bejutásra esélyes párt (Fidesz, Jobbik, MSZP, LMP, DK, Momentum) népszerűsége a négy komolyabb intézet (Medián, ZRI, Századvég, Nézőpont) felmérésében — a választási eredmények ezeknél általában nagyobb értékek, a részvétel függvényében. (adatsor: Török Gábor)
Dúl a számháború a médiában. Ráaásul rég nem arról szólnak a hírek, hogy ki nyeri a választást, hanem furcsamód, hogy ki csípi meg az utolsó helyezéseket a versenyen. Miközben a Fidesz húszezer aktivistája dolgozik országszerte, hogy szavazóikat mozgósítsák, addig az ellenzéki kispártok és baráti médiáik egymást aprítják.
A választók sokkal tudatosabbak, mint azt feltételezzük. Egész jól értik a választások logikáját. Így az EP-választáson kísérletezőkedvűbbek, kevésbé érzik vérremenőnek a küzdelmet. Ez általában is magyarázat az "anomáliákra". Másrészt a választás egyfajta misztérium. A választók motivációi kiismerhetetlenek. De lássuk, ki nyerte a számháborút legutóbb:
A 2014-es EP-választás jól "megtréfálta" a közvéleménykutatókat
Ez részben természetes. Az 5-10%-os kispártok támogatottsága is 2-3%-os hibahatárral mérhető, de míg egy 50%-osnál nem feltűnő, hogy 47%-ot vagy 53%-ot mérünk, addig az 1% és a 7% politikai jelentősége ég és föld.
Ez okot ad a tévedésre viszont épp ezért felhívás is keringőre: a közvéleménykutatások ugyanis visszahatnak a bizonytalan szavazók meggyőződésére. Akár választási hajlandóságukat befolyásolja, akár pártválasztásukat. Ismert effektus a győzteshez húzás és a nem bejutásra esélyes pártoktól való elpártolás. Meggyőződésem, hogy ez normális esetben minimális sikerrel kecsegtet, de egy zavaros politikai helyzetben, ami most a magyar ellenzék megannyi kicsiny, távolról alig különböző pártját jellemzi már van esély százalékokban mérhető különbségeket is elérni.
| Kutatóintézet | Felmérés időpontja | Pártlista várható választási eredménye / biztos szavazók | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz–KDNP | MSZP | Jobbik | Együtt | DK | LMP | ||
| Ipsos–Tárki–Medián[20] | 2014. január 9–29. | 48% | 20% | 12% | 5,7% | 6% | 4% |
| Medián[21] | 2014. április 25-29. | 56% | 14% | 17% | 4% | 2% | 4% |
| Ipsos[22] | 2014. május | 56% | 16% | 17% | 3% | 4% | 3% |
| Tárki[23] | 2014. május 7-15. | 57% | 17% | 14% | 3% | 5% | 4% |
| Nézőpont Intézet[24] | 2014. május 14-18. | 46% | 17% | 15% | 6% | 6% | 8% |
| EP-választás tényleges eredménye | 2014. május 28. | 51,48% | 10,90% | 14.67% | 7,25% | 9,75% | 5,01% |
2014. nagyon fontos mérföldkő volt a magyar politikatörténetben, mert ekkor előzte meg a Jobbik az MSZP-t és vált a legerősebb ellenéki párttá. Érdekes módon ezt azonban csak a Medián és az akkor még létező Ipsos jelezte előre. Mindenki más a papírformát hozta ki, ami viszont megdőlt. Az MSZP-t a hibahatár sokszorosával mérték felül. Olykor az elért 10% helyett 20%-ra, amire nem ad fizikai magyarázatot a DK amúgy akkor meglepetésszerűen jó szereplése.
Nyilván az MSZP és a DK egy tortát osztottak fel, ami viszont 2018-ban összesen is kisebb volt már, mint a Jobbiké. Ez volt az első választás, hogy önállóan megmérettette magát az MSZP-ből frissen kiszakadt Gyurcsánypárt és közel 10%-ot kaptak, mint az anyapárt. 2018-ban viszont már csak alig 5%-ot — az utóbbin közel duplaakkora volt a részvétel, ebből látszik, hogy az egyes pártok eredményét a rajongóik választási hajlandósága is meghatározza, Gyurcsány Ferencnek nagyon erős, elkötelezett pár %-os tábora van, de rajtuk kívül a DK nem vonzza a szavazókat, hanem inkább taszítja. A magas részvétel ellenben kedvez az olyan pártoknak, amelyeknek kisebb az elutasítottsága: az LMP-nek, a Momentumnak és a viccpártnak. Általában a protestpártoknak.
Az ember sosem tud annyira okos lenni, mint utólag
Ezért tanulságos a választások után is elővenni az egykori előrejelzéseket. Bár a felmérések zöme nem jósolt mandátumot a DK-nak és az LMP-nek sem, azok mégis megcsíptek 2 illetve 1 képviselői helyet. A jósoltan náluk jobb esélyekkel induló Együtt pedig szintén csak egy mandátummal érhette végül be. A választás legnagyobb "vesztese" persze az MSZP volt. A Jobbikot hiába mérték nagyjából helyesen, az előrejelzések, de mivel az MSZP-t durván túlbecsülték, a kispártokat meg alul, ezért a mandátumeloszlást jócskán átalakult.
(Az MSZP persze nem is annyira a választások vesztese volt, hanem a közvéleménykutatások furcsa nyertese...)
| Kutatóintézet | Felmérés időpontja | Pártlista által várhatóan elért becsült mandátumok száma | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz–KDNP | MSZP | Jobbik | Együtt | DK | LMP | ||
| Policy Solutions[25] | 2013. augusztus | 10 | 6 | 4 | 1 | – | – |
| Voksblog[26] | 2013. október 29. | 12 | 5 | 3 | 1 | – | – |
| Ipsos–Tárki–Medián[20] | 2014. január 9–29. | 10 | 4 | 3 | 2 | 2 | – |
| PollWatch2014[27] | 2014. április 6. | 10 | 5 | 5 | – | – | 1 |
| Political Capital[28] | 2014. április 24. | 11 | 4 | 5 | – | – | 1 |
| Medián[21] | 2014. április 25-29. | 14 | 3 | 4 | – | – | – |
| Nézőpont Intézet[29] | 2014. május 6-8. | 11 | 3 | 3 | 2 | – | 2 |
| Ipsos[22] | 2014. május | 13 | 4 | 4 | – | – | – |
| Tárki[23] | 2014. május 7-15. | 13 | 4 | 3 | – | 1 | - |
| Nézőpont Intézet[24] | 2014. május 14-18. | 11 | 4 | 3 | 1 | 1 | 1 |
| EP-választás tényleges eredménye | 2014. május 28. | 12 | 2 | 3 | 1 | 2 | 1 |
(Wikipedia)
A pártszimpátiák napról napra változnak ezért az időpontokat is érdemes figyelembe venni. A választás egy meghatározott napon van. Sem az előtte, sem az utána történő változásokra nincs tekintettel. Egyfajta pillanatkép, amit aztán négy-öt évig nézegethetünk.
Meg nézegethetjük a közvéleménykutatásokat és csóválhatjuk a fejünket. Ugyanilyen benézés volt 2018-ban a DK túlértékelése, miközben csak éppen bejutott és a zöldek meglepetésszerűen megelőzték. Az ellenzéki oldalon semmi sem tűnik fixnek. A kormánypártok sikerének továbbra is csak a mértéke kérdéses. Két teljesen külön bajnokságnak lehetünk szemtanúi egyetlen ligán belül.
Érdekességként azzal fejezném be, hogy a közvéleménykutatások egyszerre lehetnek pontosabbak és pontatlanabbak is a választásoknál. Ennek oka, hogy egy közvéleménykutatás tud reprezentatív lenni. Épp elégséges mintanagyság esetén elég már jól adja vissza a pártszimpátiákat. A választás nem reprezentatív. Vagy mindkettő máshogy nem az.
Egy kutatásban a mintavételt nagy pontossággal lehet ráilleszteni a teljes népességre. Ezzel szemben egy választáson mindig a választási hajlandóság dönt, márpedig rengeteg tényezője van annak, hogy valaki rászán az idejéből néhány órát és elmegy a szavazóhelyiségbe vasárnap. Múlik az egészségi állapotán, hangulatán — azon, hogy mennyire akarja épp megvédeni az országot vagy megmenteni a bolygót a végveszélytől. A politika el is követ mindent, hogy minden választást mindent eldöntő csataként mutasson be.
A legfőbb tanulság persze, hogy nem a közvéleménykutatások, hanem a választások számítanak. És az igencsak más képet fest mint az ezer okból — akár korrupt politikai motivációból is — torzító felmérések. A tárgyilagosság ritka luxus idehaza. Akár a média, akár a törzsszavazók önkéntelenül is egy binárisra butított, hiszterizált közélet hatása alatt állnak. Nem szívesen írom le, de ha minden más korrupt ebben az országban, akkor nehéz lenne elhinni, hogy pont a politikai közvéleménykutatók lennének mind földreszállt angyalok.
"A kutatás is lehet marketing meg a PR is lehet marketing, de a kettőt nem kéne összekeverni."
Közvéleménymutatók pártkötődései:
Századvég, Nézőpont: Fidesz.
Iránytű: Jobbik.
Publicus, Republikon, ZRI: leginkább MSZP.
IDEA: MSZP, DK mikor ki, de a felmérés módszertana is vitatott.
Medián, TÁRKI, ZRI: többnyire hitelesnek tekinthetőek, de a megrendelésre készülő felmérésekkel csínján kell bánni.
UPDATE: olvasónk írja, hogy olyannyira igaz ez, hogy közben a Magyar Hang nyilvánosságra hozta: Óriási különbségek két, egyidejű Závecz-mérésben Az LMP is rendelt egyet a ZRI-től, ott 6.2%-ot adott neki a mi Tiborunk, amúgy 4%-ot szeret kimutatni. A szocik a vesztüket érzik. Már csalni se tudnak rendesen.
Kitölthető legfrissebb felmérésünk az EP-választásra, mondd el a véleményed!
- A kutatások pártos interpretációja külön műfaj lett: Amit a HVG.hu elfelejtett megírni az LMP-ről és a Medián felméréséről
- A felmérések önmagukban megérnek egy misét: Ha szereted a közvéleménykutatásokat, akkor ezt ne olvasd el
- Egy kis ellenzék-bashing, hogy jól induljon a hétvége: Tyúkeszűek és Szél-kakasok az ellenzéki politika szemétdombján
