Mindössze négy pártot ismer Budapest 01-es választókerületében a legfrissebb napvilágot látott Republikon "közvélemény-kutatás", ami ragyogó hírekkel örvendezteti meg a kormányváltó közönséget. A hír szépséghibája természetesen, hogy valószínű sajnos nem igaz. A kimutatott adatok elfelejtik, hogy nem négy, hanem HÉT jelölt tudott elindulni a kerületben, a Kétfarkú Kutyapárt jelöltjén kívül két jól ismert ellenzéki pártelnök is: Juhász Péter (Együtt) és Fekete-Győr András (Momentum Mozgalom), akiknek a részvétele azért minimum befolyásolja a voksolás eredményét. Vitathatatlan, hogy kettejük visszalépése átrendezhetné az erőviszonyokat, hogy kinek a javára, azt nem tudjuk. Az MSZP-P a 2%-os támogatottságú Párbeszéd jelöltjét V. Naszályi Mártát indítja a kerületben, egyes felmérések szerint a kerület legerősebb ellenzéki pártja pedig az LMP (11%), jelöltjük Csárdi Antal, Schiffer András (14%) nyomdokain hasonlóan erős támogatottságra számíthat. A másik két erősnek mondható jelölttel tökéletes a patthelyzet, amit a jelöltek nem meglepetést okozva közös kávézás közben sem tudtak feloldani. A kerület teoretikusan egyébként ellenzéki többségű volna: ha létezne olyan opció a választáson, hogy "az ellenzék". De nincs.

 

https://24.hu/belfold/2018/03/22/mandatumbecsles-fidesz-valasztas2018/ Budapest 01 OEVK "becslései"

A korábbi egyetlen felmérés azt mutatta, hogy öt ellenzéki jelölt is 10% feletti eredményt tudhatna magáénak, V. Naszályi Márta (MSZP-P) a legjobb indulatú indirekt becslésekkel együtt is 19%-ra taksáltak még. Miként lett volna lehetséges szinte megdupláznia a támogatottságát? Csodálatos a Republikon becslésével kapcsolatban, hogy bár bevallottan új mérést a kerületben nem végeztek a Közös Ország felmérésére, országos adatokra, korábbi választási eredményekre alapoznak:

A választókerületi eredmények becslésénél az összes párt kapott egy súlyt minden körzet esetén, ami azt mutatja meg, hogy az országoshoz képest mekkora ott a támogatottsága. Ezt a már létező pártok esetén a 2014-es eredményekből számolta ki a Republikon, míg az Együtt az MSZP-Párbeszéd-DK és az LMP súlyának átlagát, a Momentum pedig az LMP-ével megegyező súlyokat kapott. Azokban a körzetekben, ahol a Momentumnak nincs jelöltje, úgy számoltak, hogy a Momentum támogatói egyenlő arányban szavaznak az LMP, az MSZP-Párbeszéd-DK, valamint a Jobbik jelöltjére. Ahol nincs Együtt-jelölt, ott a becslés szerint az Együtt támogatói a baloldali pártok jelöltjére szavaznak. Azokban a választókerületekben, ahol a Közös Ország Mozgalom végzett kutatást, a Republikon a saját modelljének eredményét korrigálta a felmérés eredményével.

A módszertan emberi nyelvre lefordítva itt inkább így fogalmazható meg: Fekete-Győrt és Juhászt egyszerűen kitörölve, népszerűségüket a Párbeszédhez számítják, kicsit levonnak a Fidesztől, és végül még levonnak egy kicsit Csárdi Antaltól az LMP jelöltjétől is, hogy kijöjjön a mutatvány. Apró figyelmességből a Fidesz eredményét tizedes pontossággal becsülik meg, míg a többi jelöltét egész százalékokkal fejezik ki. Így szülik meg a végeredményt: a szocialisták és a Párbeszéd néhány örömteli tized százalékkal, de nyernék szteroidozott reményeik szerint Budapest szívében a Fidesz által Duna két partjára pottyantott választókerületet.

A valósághoz legközelebb álló valódi felmérésekből, másodlagos preferenciákból becsült képlet, amely minden számottevő jelölttel számol viszont így néz ki:

Forrás: https://kozosorszagmozgalom.hu/kvkutatas_bud01/ februárban készület részletes kutatása

A fentiek alapján feleslegesnek tűnik a vita, hogy ki a legesélyesebb ellenzéki kihívója Hollik Istvánnak: a lényeg az, hogy hány jelölt marad a szavazólapon, nem pedig az, hogy ki. Csárdi Antal és Juhász Péter a közvetlen és az indirekt becslésnél egyaránt, a Jobbik visszalépésétől függetlenül is maximalizálni tudnák hibahatáron belül az ellenzéki szavazatokat. A direkt becslés V. Naszályinak, az indirekt becslés pedig Fekete-Győrnek kedvez, lemaradásuk és előnyük is hibahatáron belüli a többiekkel szemben. Ezek alapján jól látszik, hogy ebben a választókerületben a taktikai szavazásnak esélye sincs a nyitott kérdések eldöntésére. Kizárólag az ellenzéki pártok közös döntése a visszalépésekről hozhat más eredményt, mint a legnagyobb, de egyben legelszigeteltebb politikai kisebbség jelöltje, Hollik István győzelme. — összegezte elemzését a Közös Ország Mozgalom által finanszírozott kutatás. Miként változhatott volna ez meg pár hét leforgása alatt? 

A választási kampány hevében érthető, ha minden szentnek maga felé hajlik a keze. Ez aligha felróható. A harci láz és a kapkodás viszont szabad szemmel kiszúrható bakikhoz vezet. Érthető, hogy a nagyon hasonló támogatottságú jelöltek közül szeretne mindenki kitűnni. Így tett már szórólapján Juhász Péter is, aki tőle megszokott nagyot mondással a kerület "legesélyesebb ellenzéki jelöltjeként" mutatta be magát. Az MSZP-P — vagy lelkes hívei(k) —, amíg nem cáfolja, úgy tűnik, hogy szintet lép ebben a küzdelemben, latba vetve minden megmaradt befolyását az etikus eszközökön túl az álhírek gyártásához folyamodik. Ami lényegében a választók egyszerű tisztességtelen manipulációja. Nem véletlen talán, hogy V. Naszályi Márta, aki meglepő módon saját Facebook profilja alól már a Viszlát Kétharmad csoporthoz köthető helyi "Taktikai szavazók" között is hivatkozik a Republikon-"felmérésre", s korteskedik saját "esélyessége" mellett a kormányváltásra fogékony civilek között.

 

Régen azért az ilyesmit még ennél is sokkal egyszerűbben intézték: kékcédula 1947-ből