(18) Június van. A Kossuth téren tanácstalanul sétáló emberek már nagyrészt japánul beszélnek, de neked április óta még mindig fekete a profilképed a Facebook-on? Ez a poszt neked szól!

Csalódni emberi dolog. Taktikai szavazó voltál? Egyéniben az Együttre [0,66%] szavaztál, de listán már a Kétfarkúra [1,75%]? És április 9-én mégis úgy érezted te voltál a többség [>50%]?

#1

Ne feledjük, taktikusan azt jelenti: rafkósan! 

Én már unom ezt ismételgetni: való igaz, több mint egy évtizede már, hogy minden közvéleménykutató nagyjából ugyanazt a fideszes fölényt mutatja ki, de ettől még elhiszem, hogy nehéz megszokni az ilyesmit. Zsinórban nyolc nyertes választás és két népszavazás még nem bizonyít semmit — mondhatod joggal, bár inkább nagyon csalódottan. Idén a választók 70%-a valamely nagyon jobboldali pártot támogatta, a második helyezett Jobbik majdnem kétmilllió szavazattal maradt el Orbánék mögött a nem véletlenül 18-as karikás válsztásokon.

(Sajnos ezt a kettőt engedik összeadni a politika és a matematika szabályai leginkább.)

Ne mondd, hogy ezt nem láttad jönni.

Máté Péter: Most élsz

— Tudom: #post-truth — és minden máshogy van, de azt majd a kommentelők úgyis megírják.

#2

Te mégis komolyan remélted, hogy a mögöttük jócskán lemaradva kullogó valamely kisebb vagy kicsi vagy mikroméretű vagy sosem mért támogatottságú balliberális pártnak a féltucat közül még lehet esélye? Ha nem szorították volna egymás nyakát olyan erősen a DK, MSZP, Párbeszéd, Liberálisok, Együtt, Bokrosék, akkor talán még jobban szétesett volna az az összefogás.

(Vannak emberek, akik abban hisznek, hogy nyerő szisztémájuk van az ötös lottóra. Tutinyerő az lett volna, ha visszalép a Fidesz.)

Punnany Massif: Élvezd

#3

Átkozott Török Gábor legyen, aki tagadja, hogy az orbáni diktatúrában megszűnt a szólásszabadság! Hisz a Kálmán Olga meg a Rónai Egon is azt mondta élő adásban a szinte bármely magyar háztartásban fogható kábeltévén a mára teljesen megkülönböztethetetlenné vált ATV-n és HírTV-n is egyszerre. (Visszasírom a Kulturkampfot!)

Mintha egy félresikerült politikai mosóporreklámban összemosták volna a színes ruhákat, és már nem is lehet tudni, hogy az a gyanús barna folt vajon Vona Gábortól vagy Heller Ágnestől származott — de most már mindenen rajta van. 

(Kettejük közül vajon melyik celebet sajnálja le jobban a magyar közvélemény? Kijönne-e belőlük egy új Győzike-show az RTL-en?)

Ákos: Láss bennem mást

#4

Ha már itt tartunk. Csak annyira volt jó ötlet kéményseprőre emlékeztető gárdaegyenruhába bújni, mint Heller Ágnes kisugárzásával hirdetni a Facebook-on, hogy "Nem szexelek fideszessel". Eközben a szomszéd csaj már két hónapja a beachbody-ra gyúr, és nem arról győzködi az idegeneket sértődött kommentekben, hogy "de azért az ellenzéki szavazók többen voltak..."

A balatoni szúnyogok amúgy még többen.

Hol vannak már a legendás idők, amikor még Egymilliónkat akarták a sajtószabadságért összecsődíteni — majdnem meglett a kétszázezer. A Nem szexelnék fideszessel csoport ambíciói jóval csoffadtabbak, de vajon kivel fognak ezzel a mélyenszántó kezdeményezéssel kibaszni?

Nyugi. Bármennyire is lesz ciki az ilyesmi tíz-húsz év múlva: annak idején anyád meg pl. Ossián koncertre járt. A rock katonái is valahogy elfogytak, és a "Millából" lett Együtt is beadta idén végleg a kulcsot.

Pokolgép: Final Countdown

#NeLégyHópihe!

#5

Egy valódi diktatúra tényleg szar lenne. A valódi diktatúrában egyedül az a jó, hogy tudod, hogy mi a bajod: a rezsim maga. Egy szabad országban lehet ugyanazt a szar életet éled (valószínű), de egy diktatúrában nem kell keresgélned az okát — nem kell másokra fognod — mert tényleg valaki más mondta meg, mit csinálj, és mást nem is csinálhattál. Pár nemzedék még igazoltan erre szocializálódott: minden a rendszer miatt van, tehát nem mi vagyunk a hibásak.

De most az a helyzet, hogy többé-kevésbé mi magunk vagyunk felelősek a sorsunkért — meg azért is, hogy beszólunk a sorban előttünk állónak a háziorvosnál, hogy nem mosolygunk rá a váróteremben ücsörgő ideges kisnyugdíjasra, vagy hogyha magunk elé engedtünk egy éppen arrajáró miniszterelnököt.

Kb. ezt jelenti a demokrácia. (Nem pedig a kánaánt.) Amúgy lehet, hogy éppen ugyanolyan szar neked, de sokkal-sokkal nehezebb másra fogni.

Szandi: Tinédzser L'amour

Nem a NER-től kaptad el a húgyúti fertőzést. Nem Hoffmann Rózsa miatt bukott meg a haver matekból — Finnországban is 4 a 2x2... 

(Aztán mégis degeszre kereste magát hitelügyintézőként a svájci frank hiteleken.)

#6

Minden nagytakarításkor előkerül a papírhulladékok aljáról egy jó kis megosztás erejéig egy mára elfelejtett szemüveges bácsi homályos bölcsmondása: hogy demokrata az, aki nem fél. Na de mitől nem? A pókoktól?

„Abban a görcsös félelmi állapotban, mely elhiszi, hogy a szabadság előrehaladása veszélyezteti a nemzet ügyét, nem lehet élni a demokrácia javaival. Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük. Közép- és Kelet-Európa országai azért féltek, mert nem voltak kész, érett demokráciák, s minthogy féltek, nem is tudtak azokká válni." — Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (1946)

Nem lehet eldönteni, hogy a rendszer tartóoszlopaként fungáló alsómocsoládi négyelemit végzett (amúgy cukros) nyugdíjasnéni retteg jobban, hogy a migránsok megerőszakolják, vagy az egykori szocialista-szabaddemokrata vállalkozó attól, hogy nem nyer már közbeszerzésen. Miközben az olyan szadeszes "őstehetségek", mint Kóka János, remekül érvényesülnek a NER-lovagok közt.

(A migránsokat meg csak elég lenne meghívni a Nem szexelek fideszessel csoportba — az mindent megold...)

Szalacsi Sándor: Kérem kapcsolja ki...

Amúgy itt volna még Bibó Istvánnal is egy kis vitám: jobb félni, mint megijedni...

#7

Őszinte részvétem annak az országnak, ahol alkotmányjogászként mutatják be azt az öregurat a médiában, aki szerint 2017-ben a magyar kormányt "békés úton nem lehet leváltani" — pedig az előző kormányt is sikerült: kb. ugyanolyan papírcetlikre rajzolt ixekkel, mint amikkel kb. ugyanaz a szavazóközönség 2018-ban is szavazhatott. Namármost: én kifejezetten alkalmatlan dolognak tartanám, ha nálunk is polgárháború lenne — de nyugi Kolláth György se cserélte terepszínű uniformisra a csokornyakkendőt. (A vébét is még tuti megvárná legfrissebb Facebook posztjai alapján.)

— Kérdés, akkor felelőtlensége teljes tudatában, miért buzdít tkp. erőszakra a jogászceleb?

Tankcsapda: Anarchy in the UK

Lehet, hogy a világ megbolondult és már David Attenborough szerint is lapos a föld? Amióta a cuki Kolláth Gyuri bácsi hetvenévesen megnősült, kevesebb ideje jut már — szerencsére — ilyen tévés haknikra.

(Szexuális életükről — szintén szerencsére — nem számolt be a "Sztárklikk" nevű tekintélyes hírportál, s bízunk benne, hogy a polgárháborús láz is kevésbé sűrűn kapja el. Felőlem büszkén ne szexelj fideszessel, de a békés közállapotok érdekében valakivel már jó volna, ha mégis...)

#8

A nyári józsefvárosi időközi polgármesterválasztáson végre most minden összefogáspárti megnyalhatja mind a huszonegy ujját. Az újabb lebőgés és a politikusellenes hangulat elől menekülve tényleg az összes ellenzéki párt (a Jobbik is) megbújik egy — naná — civilként bemutatott másik öregúr háta mögött. 

Győri Péter miután összeomlott az SZDSZ budapesti kiskirálysága egy hajléktalanszállóba tudott ejtőernyőzni maradék kapcsolati tőkéjével. Mármint nem úgy persze: az egymást cserélő korrupt garnitúrákat biztos sokan kívánnák az utcára dobni, de azért holló hollónak nem vájja ki a szemét. (Valakinek az ellátórendszerben is jól kell járnia, ha már szemmel láthatóan a hajléktalanoknak nem sikerül.)

Érthető, hogy az idős úr "fiatalokat szeretne helyzetbe hozni" — a fideszes Sára Botond még nincs negyvenéves! — mert nemcsak potom tizenkét éves szdsz-es pályafutását illetően hagy ki teljesen politikuscivil memóriája már, de az Azonnali interjújában a jövő reménysége már azt sem tudta, kire szavazott pár hónapja a parlamenti választásokon...! 

Eminem: Love The Way You Lie ft. Rihanna

Magyarországon minden nap egy ajándék, de a kavintonadagok csökkentése ellen közösen fel kell lépnünk!

— Ha megtörténne az a baleset, hogy Győrit megválasztják, kényelmetlen lenne, ha minden este elfelejtené, mit is szavazott meg ő és az önkormányzata.

(Nagyon úgy tűnik fideszessel fogok szexelni. Áprilisban ugyan még ellenzéki barátnőm úgy döntött, hogy a nyolckerben járt utat járatlanra nem cserélne most fel. Járhatatlanra meg pláne.)

#9

A hiperaktív Gulyás Marci tavaly ősszel zászlajára tűzte minden magyar álmát, a havi kétszáz fix helyett: az arányos választási rendszert. (Amúgy a Slejmet illetően én Andy voltam! — a szerk.)

Hiszen teljesen más lenne itt minden, ha egy aranyos arányos rendszerben Orbánnak a Jobbik-kal lenne meg a kétharmada. Akkor nem csak Mészáros nyerné a közbeszerzéseket, hanem jutott volna Simicskának is. És talán nem csak a migránsok ellen uszulna mindenki, de Sneider Tamás, esélyegyenlőségi kormánybiztos, a bevándorlók mellett a cigányokat és a melegeket is a plakátokra tetette volna. S akkor lehet a Magyar Gárda és a Fidelitász aktivistáinak sem utólag kéne ráfújni a Soros-plakátokra az illető származását...

(A Fidesz- és világmegváltó mesterterv érthetetlen, mert Marci maga áradozott saját nemi életéről a Privátszféra műsorában.)

Egyébiránt a legkirívóbb aránytalanságot a baloldal budapesti győzelmei jelentik: noha se az MSZP, se a DK nem bír 10%-nál nagyobb támogatottsággal, mégis az ellenzék szerezte meg az egyéni képviselői helyek kétharmadát — egyet még az LMP és az Együtt is megcsípett.

(Ha szerinted ez is igazságtalanság, akkor tényleg még ma vedd fel a kapcsolatot a Közös Ország Mozgalommal.)

— Mindez nem jött volna létre, ha nincs az egyfordulós többségi választási rendszer.

Quimby: Vágtatnék veled tovább az éjben...

#10 

Megtanítottak minket, hogy hogyan kell taktikusan, tehát okosan szavazni. Most az általam nagyrabecsült XX. századi történész, Ungváry Krisztián úgy döntött leoktatja, hogyan kell taktikusan el sem indulni egy választáson! Egyébként annak a politikusnak, aktivistának, utcai harcosnak, politikai merénylőnek, aki úgy gondolja, hogy itt már mást nem lehet tenni (vagy ilyesmi), javaslom, hogy most már tényleg ne habozzon, lépjen a tettek mezejére, fejezze be a pofázást, és tüstént bojkottáljon minden jövőbeni választást és politikai megmozdulást. Itt az idő! Te tényleg NE csinálj semmit!

Főleg, ha már harmadszor próbáltad megváltani a világot ugyanazzal a leszerepelt gyurcsányista nyugdíjasklubbal.

Bojkottálj, vonulj ki, disszidálj! És a haza fényre derül!

...Én ...most ...elengedném ezt a történetet.