Politikai sci-fi a sajtótájékoztatón: megkérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt koalícióra lépne-e a zöldekkel idehaza? A kontraintuitív kérdés apropója: Sebastian Kurz jobboldali osztrák kancellár lecserélte a botrányba belebukott Osztrák Szabadságpártot, kormányt alakított a kiesés után a parlamentbe 14%-kal visszatérő osztrák zöldekkel. 

Az osztrák példára hivatkozó külföldi újságírói kérdésre válaszolva Orbán idei nagy sajtótájékoztatóján nem zárta ki a Fidesz jövőbeli koalícióját egy zöldpárttal. Az újságíró Karácsony Gergely új főpolgármestert említette, mint "magát zöldnek nevező politikust" potenciális koalíciós partnerként.

Hát nem tudom...

Én meg itt magamban poénkodtam ugyanezzel a felvetéssel kb. másfél hete, amikor végre Sebastian Kurz tető alá hozta a zürkizzöld-zöld koalíciót... Abszurd? Orbán csupán azt zárta ki, hogy egy narancs-zöld koalíciós kormányt ő vezetne. Ezt mondjuk én is kizárnám, de nem az ő érvelése miatt. Szerinte a magyar zöldek "görögdinnyék". Kívül zöldek, belül pirosak. Ez szerintem általánosan azért nem igaz, de nem is alaptalan érzés, akárhogy is definiáljuk azt a "vöröst". A Párbeszéd besorolását alapvetően meghatározza ma már szövetségi politikája és az MSZP-vel való  "összemosódás". Karácsony, mint ismeretes nemcsak győztes összellenzéki főpolgármester-jelölt ugyebár, de 2018-ban az MSZP "saját" miniszterelnök-jelöltje is volt — az előbbit jól előkészítendő.

Orbán egyébként méltatta osztrák kollegájának innovativ képességeit, amely akár egész Európa számára új útnak bizonyulhat szerinte. Orbán Viktor szerint a zöldek Európa-szerte növekvő népszerűségnek örvendenek, mert fontos problémát állítottak a középpontba a tömegeket érintő klímaváltozást, amire szerinte a Fideszen kívül a jobboldal nem adott Európában választ. (Igaz a magyar kormány is csak a múlt héten. Merkel Energiewende-je viszont Fukushimára adott válasz volt, és nem klímacélokhoz rendelt döntés.) Orbán egyértelműen zöld irányba nyit, de inkább örülne a hagyományos egy-a-tábor kezdetű megoldásnak a sorok közt olvasva. Ez azért így is beszédes. Bár nincs parlamenti küszöböt megugró zöldpárt éppen idehaza, a zöldpolitika tényezőnek tűnik, ha komolyan vesszük a miniszterelnök szavait.

Orbán sokak számára meglepő rugalmasságot és nyitottságot mutatott ezen a tájékoztatón, ami magyarázat a 30 éves fordulatokban gazdag, de egyedülállóan tartós politikai karrierre, amely személyiségvonás ellenfelei közül nem mondható el sokakra. Talán csak éppen Karácsonyra! Aki a 2010-es évek elején kezdő LMP-s politikusként azzal váltott ki áltaános megrökönyösdést, hogy a(z akkor) szélsőjobboldali(nak tartott) Jobbikot is bevonta volna egy "technikai koalícióba", ami az Orbán-rendszer elleni egyetlen csodafegyver lett volna valóban, és amely képtelenség tavaly Budapesten tehát valósággá és kipróbált győztes receptté is vált. Magyarán a jövő Karácsonyt igazolta. (Ugyanakkor az is világos, hogy pusztán a balliberáisokkal való, tehát részleges összefogás két kudarcos kísérletet eredményezett korábban. Illetve a zöld pártkezdemény szakadását és felmorzsolódását is.)

Ennyit arról, hogy mi abszurd és mi lehetetlen a politikában. 

Minden lesajnálás ellenére a felvetés komoly mérlegelése és élből el nem utasítása átrendeződést jelez nemcsak a Fidesz vezetésében, de a politikai osztályon belüli erőviszonyokat illetően is. Ettől még egyelőre politikai sci-fi-ről van szó.  Magyarország nem Ausztria vehetjük észre éles szemmel és sorolhatnánk még, hogy Orbán nem Kurz. Hiába (vagy nemhiába?) is nevezték Kurzot az osztrák Orbánnak a nyugati sajtóban gyakran. Hosszan lehetne elemezni, hogy miért is van óriási szakadék Orbán politikája és bármely ellenzéki formáció között. Jelenleg.

Elsősorban éppen ezért lehet igaza Orbánnak: kormány- és ellenzéki oldalon egyaránt a politikai szabadságfokok ilyen mértékű megnövekedésének éppen ő maga a legfőbb gátja. Pedig a jobb- és baloldal 1990-es évekből megörökölt hideg polgárháborúját és párhuzamos pártállami törekvéseit időszerű volna végre normalizálni és egy egészségesen versengő többpárti demokráciára cserélni, aminek egyik ismérve, hogy a szereplők nemcsak a piacot felosztó maffiózókként, de az országépítésben is együtt tudnának vége működni. 

Ennek a patologikusan polarizált, olajszőkítős-parkolómaffiás '90-es éveknek az utolsó élő dinoszaurusza maga Orbán Viktor. A miniszterelnök mondatai talán némi beismerést is mutatnak: eljárt felette az idő. Politikai megújulásra volna szükség Magyarországon, aminek — ceterum censeo — az Orbánhoz, Gyurcsányhoz hasonló matuzsálemek és generációs rossz reflexeik, betokosodott rosszhiszeműségük és önsorsrontó kicsinyességük a gátjai.