• Egyetlen fotókollázs, ami tökéletesen megmutatja mennyire volt valótlan a mainstream média hírhamisító lejárató kampánya a lezárásokat elkerülő Svédország ellen.

• A hangzatos szalagcímekből egy szó sem volt igaz.
• A legtöbb országgal szemben csak enyhe korlátozásokat bevezető Svédország mérsékelt lényegében természetes veszteségek mellett vészelte át a koronavírus-járványt.
• Ráadásul a harmadik hullám, az Európa-szerte február-márciusban meginduló esetszámnövekedés Svédországban már nem járt számottevő halálozásokkal.
• Míg a lezárt Magyarországon napi 300 főt is eléri a halottak száma, addig Svédországban lényegében egyszámjegyűre csengett le a járvány. Svédország népegészségügyi szempontból visszatért a normalitások világába.
• Összesen húsz másik európai országban is több áldozatot követelt arányosan a COVID-19, mint Svédországban.

(A kollázst Hont András készítette.)

A magyar sajtó a nyugati médiából vette át a svéd járványkezelést hangzatos bulváros túlzásokkal démonizáló propagandahíreket. Szóhasználatukban, tendenciózusságban és valóságtorzításban ezek a hírek semmiben sem különböztek a kormánymédia migráns híreitől. A valósághoz pedig annyi közük van, mint a brit kormány Brexit utáni gazdasági sikereket bemutató cikknek álcázott fizetett hirdetéseinek.

Svédországban a legtöbb országtól eltérően nem a politika, hanem a szakhatóság kezében volt a járványkezelés. Ennek vezetőjét, Anders Tegnellt még két hete is azzal revolverezték a brit Reuters munkatársai, hogy miért nem léptet életbe szigorításokat, amikor növekednek az esetszámok és 10%-kal többen kerültek intenzív osztályra. Azt persze a Reuters munkatársai akkor is elhallgatták, hogy akkor alig több, mint 200, most éppen 317 kritikusan súlyos  COVID-beteget ápolnak a Magyarországnyi országban.

Nálunk ez a szám jóval nagyobb, bár a magyar adatközlés elképesztően hiányos: "12 346 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1492-en vannak lélegeztetőgépen." Ebből csak annyit sejthetünk, hogy 1492-nél több súlyos, kritikus esetünk van jelenleg. A halálozások száma és a magas halálozási arány kórházainkban újabb látlelet, ami nem vezethető le pusztán az ágazat alulfinanszírozottságából.

Magyarországon minden évben 41 ezerrel többen halnak meg, mint Svédországban. Az intenzív ágyak száma meglepő módon jóval magasabb, mint Svédországban. Magyarországon ugyanis továbbra sem egészségügy, hanem betegségügy van — részben életmódunkból kifolyólag, részben a hazai egészségügy szakmai színvonala miatt. Ennek megfelelően alakul a koronavírus járvány is.

Anders Tegnell pár napja megerősítette egy interjúban a lezárások egyértelműen tévútnak bizonyultak, nem volt hasznuk. Ezért kitart a korábban semmilyen szakmai ajánlásban nem szereplő maszkviselést és a lezárásokat is elvető őszinte kommunikációra és önkéntességre építő svéd modell mellett. A lezárások gazdasági, szociális és egészségügyi káráról már többször írtunk. A média viszont túl keveset. A téli és jelenlegi magas magyar halálozási ráta legalább annyira lehet a lezárások következménye, mint magának a járványnak. További szigorítások értelmetlenek lennének. 

Svédország lezárások helyett olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek hatásosabban fékezték meg a járvány terjedését: pl. míg a magyar munkavállalók betegen is munkába kényszerülhetnek, a svédeket arra ösztönözték, hogy otthon maradjanak, még orvoshoz sem kellett fordulniuk, hogy betegszabadságra mehessenek, ha tüneteket érzékeltek magukon, és nem kellett tartsanak megélhetésük elvesztésétől sem.