A kiló nem százat jelent.

Ha még egy okostojás nekiáll elemezni, hogy "miért veszített az ellenzék", akkor...

2022. május 09.

Egy hónappal az Orbán Viktor ellenzéke számára balsikerű választás után sokan még mindig nem értik a "baloldalon" a lényeget. Volna elemezni való bőven, de speciel azt elemezni, hogy "jaj miért nem történt ismét kormányváltás" teljesen hiábavaló  és fölösleges. Mégis ezen rágódik az ellenzéki értelmiség java. Ahelyett, hogy leszűrnénk a tanulságot: a hat-hétpárti összefogás nem nyújtott reális alternatívát Magyarország számára, és arról beszélnénk, hogyan lehetne megszabadulni a ballaszttól és esélyt adni egy új ellenzéknek. Amolyan fixa idea jelleggel: hogyan lehetne más a magyar politika...

Miről kéne akkor beszélni mégis?

nezopont.pngA választás után: az ellenzéki közvélemény jó ha három 5-6%-os kispártból áll, a súlyuk tehát a MiHazánkkal van egy szinten,még az ellenzéki szavazók legnagyobb hányada is inkább egyéb alternatívát keresne, ha tehetné. Nosza!

Előbb vegyünk sorra néhány az ellenzéki értelmiség számára ismeretlen axiómát, ami egy egy demokráciát valójában jellemez!

  1. Egy demokratikus választásnak sehol a világon nem az az elsődleges és egyetlen rendeltetése, hogy "leváltsa az Orbán-kormányt"
  2. Az, hogy valaki nagyon szeretne hatalomra kerülni, attól még nem biztos, hogy fog. Sőt:
  3. Az, hogy valaki már nagyon-nagyon szeretne hatalomra kerülni, attól még nem biztos, hogy alkalmas arra...
  4. Az úgynevezett választás hivatott ennek az eldöntésére. Nem a 444, a hvg.hu vagy akár a Washington Post kolumnistája, nem Ursula von der Leyden vagy Hillary Clinton. Csak a magyar szavazók többsége.

Infomán hírfogyasztó vagyok, a Telextől kormánymédián át a Hit Rádióig mindent igyekszek követni, podcastokkal, nyilvános vitákkal egyetemben, miután végeztem a sokszor relevánsabb világsajtóval. A választást értékelő elemzések és beszámolók kihagyhatatlanok voltak természetesen. De komolyan mondom, ha még egy okostojás megint nekiáll elemezni, hogy "miért veszített 2022-ben az ellenzék", akkor... arról a médiatermékről örökre leiratkozom. (Valami csúnyábbat akartam írni.)

A leggyöngébb, a legkevesebb erőfeszítést igénylő, alacsonyan csüngő balliberális újságírói kérdés ez, de csak a közvélemény legelvakultabb, legnaívabb része számára hiteles, akik április 3-án indokolatlan reménnyel és ezért a legdurvább szadizmussal lettek odaültetve az eredményvárók elé. Ez a poszt az értük érzett empátiából fakad valójában, de a másik énem a legkülönfélébb lekezelő kifejezések között keresgélne, mert arroganciájuk és állandó kioktatásaik miatt azt érdemelnék. Ők maguk is, nem csak az úgynevezett pártjaik.

Egészen nyilvánvaló, hogy egy nagyon szűk kisebbség elhitte, hogy ebből most "lehet Valami" és ez a közveszélyes szekta jelentős átfedésben van az úgynevezett ellenzéki (média)értelmiséggel, ami minden bajnak a gyökéroka, akkor is, ha még a balliberális média sem bánt kesztyűs kézzel pl. a választási bukáshoz arcát adó Márki-Zay Péter nevű amatőr versmondóval.

Ahol az eltorzult valóságlátás találkozik a legarrogánsabb voluntarizmussal és képtelen a korrekcióra, képtelen a hibákból tanulni, félelemből táplált olthatatlan dühvel reagál minden kritikára, ott azt hiszem a betonfalnak ütközés előre jósolható. Ráadásul újra és újra.

Már maga a kérdésfeltevés (miért vesztettek?) eleve olyan szürreális előfeltevést hordoz magában, amitől normális gondolkodású ember kifut a világból. Nemhogy kormányváltó hangulat nem volt érzékelhető az országban, de ez volt minden idők leglaposabb, legötlettelenebb, legegysíkúbb ellenzéki kampánya, annak ellenére, hogy a Fidesz-KDNP első ránézésre legalábbis "számszakilag" valódi kihívót kapott a hat-hétpárti összefogásban, hiszen egy utólag is durván 30-35%-ra mért választói tömb, már valódi kihívás, ami bevonzhatta, átcsábíthatta volna a szavazókat. Csakhogy: mi sem állt távolabb az ellenzéki kampány dinamikájától. Tévedés, hogy Márki-Zay Péter személye lett volna a legfőbb és egyetlen tehertétel, hiszen tudjuk, hogy az ellenzéké főleg ballasztokkal megtömött szekér. Márki-Zay Péter "kormányfői" jelöltsége semmivel sem múlta alul Szél Bernadettét vagy az MKKP-elnök Kovács Gergő kutyájáét komolyságában. Bár ezt ő maga még erősebben elhitte és mi több: jóval több emberrel tudta elhitetni, de a megismert számok alapján ez a szám jó, ha 5-10-20% körülire tehető, ami egy erős rajongótábor, ha tiniegyüttesről van szó, de azért nem trónkövetelő politikai tényező.

Nem értem, hogy ezt hogy nem képes felmérni előre az átlagellenzéki, ha egy a lenézett vidékről a századfordulós építészetén és nagy száján kívül semmilyen valódi modern eredményt felmutatni nem képes magyar fővárosba vetődött egyszerű blogger is látja és megírta már jóval előbb, mint erről az ország megbizonyosodhatott. Lásd

2019. május 13. Szomorú szamuráj: Márki-Zay, a politika Kozsója és az igényes rajongók

De "MZP"-t a kampányban a mainstream médiában is szereplő ellenzéki elemzők is leírták.

Még ha fizikai magyarázatot nem is lehet arra találni, hogy olyan mindent fröcsögő szájjal és üvöltve kritizáló ellenzéki hangok, mint Puzsér Róbert éppen ellenkezőleg szinte szerelmes ódákat zengtek a hódmezővásárhelyi politikai géniuszról. Nagy Attila Tibor, a Magyar Hang "A NER URALMA ALATT" cikksorozatának szerzője szintén már  hónapokkal a választások előtt "nyilvánvalóan alkalmatlannak" nyilvánította a miniszterelnök-jelöltet. Egy korábban hasonlóan elégtelenre értékelt, többszörösen leszerepelt, állandóan lebőgő, egyre kontraszelektáltabb, hat majd hét felé húzó, megosztott, marakodó ellenzéki politikai osztállyal a bukás volt a várt papírforma. (Ahogy utólag bátran egy a politikát még a csúcson abbahagyó politikus mondta: "Attól, hogy hat sánta összeállt, nem futnak gyorsabban." -- Vona Gábor "vlogger", volt Jobbik-elnök, Index.hu, 2022. április 4.)

Ilyen konstellációban az ellenzékre való voksolásra buzdítás pedig minimum felelőtlenség volt bárki részéről, akinek kicsit fontos az ország sorsa. Olyan, mintha a szomszédodnak egy kontár sebészt ajánlanál, amikor lehet az élete a tét. Az unalmas időknek vége az ukrajnai háborúval, a viccpárti ökörködésre is megcsappant a kereslet. A "vicces SZDSZ", amely lényegében gyáván lefeküdt nemcsak az összefogásnak, de a COVID-hisztériának is, szintén leírta magát, jószerivel egylényegűek a balliberális ellenzékkel. Én amúgy is hiszem, hogy a politika komolyabb, mintsem elvicceljük, de most ez tömegek számára lett egyértelmű.

Schiffer András még 2016-ban szintén visszavonult ellenzéki pártvezető szerint „ha az Orbán-kormány tagjait összehasonlítjuk az ellenzék legismertebb figuráival, egyértelmű, hogy hol van kompetenciaelőny és hol van kompetencia-deficit”. És bár ettől még időnként a kevésbé tapasztalt is meg tudja nyerni a választók bizalmát, szívét, mert az a fontos, az ellenzék nem erre törekedett, hanem arra, hogy kioktassa a magyarokat, a vidékieket, akárkit, aki ellenkező véleményen van velük. Ezt okosabb embertől is zokon vennéd, nem egy olyantól, akinek jó ha egyetlen érdeme, hogy elvégzett egy ma már gimnáziumi érettséginek tekinthető súlyú felsőoktatási intézményt. De hát több botrány volt, hogy sokan azt sem.

A veszély azért, hogy egy katasztrófakoalíció álljon az ország élére és vezesse a szakadékba, viszonylag csekély volt, de valóban volt most mitől félni. Ha ellenzéki vírus lenne, akkor inkább egyfajta ebola, mint COVID, nem nagyon ragályos, lassan terjed, de annál veszélyesebb. Márpedig az ellenzékiség a balliberális formátumában ma egyfajta mentális vírus leginkább. Szimpla hisztéria, mint politika.

"Márki-Zay Péter ezzel egyértelműen bebizonyította, hogy alkalmatlan Magyarország vezetésére. Arra kérem a hallgatókat, gondoljanak csak bele, hogy egy ilyen politikus, hogy tudna tárgyalni Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Putyint már meg sem merem említeni, mert ő reggelire meg tudná enni” – hangsúlyozta Nagy Attila Tibor, aki szerint ez már a sokadik olyan alkalom, hogy Márki-Zay össze-vissza beszél. Lásd még a szintén több, mint meghökkentő eszmefuttatása a soraikban büszkén megférő, ordas nézeteiket egyenes gerinccel vállaló fasisztákról és a kommunistákról. Leragadva a virológiánál Teller Edét parafrazálva ez a két vírus volt a XX. században, ami a legtöbb halálos áldozatot szedte, bár ő a zöld mozgalmat sorolja fel harmadik mételynek, elnézve a most divatos "ne fürdjél le" "ne fűts" gondolati sémába torzuló nyugat-európai politikát könnyen lehet, hogy én tévedtem és Tellernek van igaza ebben is. A fasizmus és a kommunizmus megítélésében viszont teljes egység van a rikítózöld Daniel Cohn-Benditig bezárólag. Nem, nem, soha!

"Ennél a kijelentésnél két lehetőség van: vagy nem tudta miről beszél és akkor az a nagy baj, vagy tudta, hogy miről beszél és akkor még nagyobb a baj, mert hát kommunistákat és fasisztákat, hogy akar egy miniszterelnök-jelölt képviselni. Én azt sem tartanám nagy meglepetésnek, ha magába szállna és lemondana a miniszterelnök-jelöltségről” – vélekedett az elemző.

Minden írni-olvasi tudó magyarnak kellett volna a bornírt összefogás felé fordulni, hogy ezt így mégis hogy? Húszmillió széttárt kezet kellett volna látnunk. Ehelyett durván 1,9 magát nyilván gondolkodó embernek tartó magyar választópolgár gépiesen leokézta ezt. Ha van nemzeti szégyen, akkor az ez, nem az, hogy egy kelet-európai ország államférfia tárgyalásokat folytat a régió első számú hatalmával, Oroszországgal. Ez ugyan munkaköri kötelessége, amiért korábban ugyannak az elmaradásáért ugyanazok ugyanazt az Orbán Viktort még bírálták a "régi szép időkben" (értsd: amikor az MSZP volt annyira beágyazott hatalmi centrum, mint most a Fidesz).

És itt ugorjunk egyet, mert sosem érünk a végére. Korábban írtam:

"Mi a baj a Fidesz 12 éves kormányzásával?" Most:

Ha az ellenzéki altermatívát mellé teszem, már lényegében semmi. Akár le is szavazhatok Orbán Viktorékra -- gondolta többszázezer ellenzéki szavazó

Lehet nem szeretni Orbán Viktort, de legalább nem vezette, nem vezeti és nem vezetné falnak az országot, nem ül fordítva a lovon, nem beszél hülyeségeket, és egyáltalán látszik valami csapásirány, bír valami érvényesnek tekinthető zsinórmértékkel (legalábbis megcélozza a nemzeti érdeket és nem a NATO amerikai vezérlőcsillagát követné vakon, akár egy világháborúba). Politikájával kapcsolatos vitáimat én korrektül lefolytattam magamban jobb híján, mert az ellenzéki térfélen ezekről sem lehet értelmesen beszélni. Ez az ellenzéki értelmiség csak Orbán Viktor testmagasságát képes meglátni. Ha épp nem cigányozzák le őt magát, vagy épp buzizzák le minisztereit, politikustársait a kisebbségi jogok eme különleges bajnokai.

(Azt nem, hogy a mezőnyből bizony kimagasló politikusról van szó, aki olyan 60%-os népszerűséggel bír, míg a csodavárás által kitermelt "MZP" 20%-ra sikerült mérni fénykorában. Hipotetikus pártját meg 5%-ra, kicsit kevesebbre, mint a Fidesz ténylegesen hozott 54%-ának tizedére. Nem tudom, kell-e érdemes-e még szájbarágni ezt jobban. Nem egy súlycsoport. Nem egy bajnokság.)

Utólag világosodtam meg, hogy mi az igazi törésvonal az én Orbán-kritikám és az átlagos ellenzéki értelmiségi kritikája között: valahogy a sok tucat posztom egyike se szól Orbán Viktor származásáról és testmagasságáról, ez ugyanis nem érdekel. Továbbá nem fűt irracionális zsigeri gyűlölet Orbán személyével szemben, nem okozna transzcendentális orgazmust, ha a miniszterelnököt másnak hívnák. És jelen helyzetben magam sem találok igazán erős okot, hogy máshogy hívják, mint ahogy, miért akarna nevet változtatni valaki, akinek a népszerűsége 62%-os? Orbán nemcsak országosan, de Budapesten és a fiatalok körében is vezetett Márki-Zay Péter előtt. A Fidesz ezeket a számokat ugyan nem tudta már hozni, de nem is kell. No, ez speciel már elemezni való lenne, de senkit sem érdekel. A földindulásszerű győzelem és a borzalmasan rossz vesztesnek bizonyuló úgyenvezett parlamenti ellenzék képe mindent elfed előlünk.  

Valójában a választók jobb híján kissé felül is értékelték a korábban egymásról kígyót békát kiabáló, egymással kibékíthetetlen ellentétben álló ellenzéki összefogás-pártokat immár egy csomagban. Nem pusztán marketing termékről van szó, de valóban kicsit olyan volt ez mint a kábeltársaságok csatornakiosztásai, a mobilcégek csomagajánlatai, bárhogy csűröd-csavarod, jól úgy se jársz és mindenképpen bevásárolsz egy csomó olyan dolgot, ami miatt utólag kiderül, hogy csúnyán ráfizetsz. Átverés. Mint minden multi által legyártott, reklámokon át tukmált ajánlat. És utólag tudjuk Kunhalmi Ágnestől, hogy tényleg ugyanolyan nyugati marketingesek erőltették volna ránk, csak hát valamit csúnyán elmértek.   

Az nyilván Orbán Viktor számára egy ugyan nem túl erős jelzés, hogy van egy nem egészen kétmilliós választói tömb, amelyik inkább meszet enne, mint narancsot. Ilyen mindig van, mindig lesz, a legjobban vezetett országokban is kimutatható -- csak jó esetben, legalább saját választói nem kell szégyelljék vagy sajnálják le őket. Ez az ország meg azért nem remekel mégsem mindenben, mégha időnként pozitív meglepetéseket is tud okozni.

Nem utólag vagyunk okosak.

Nagyon sokan elmondtuk ezt előre. Hosszabban-rövidebben. Mivel akkor sem volt rá fogadókészség, nem nagyon éreztem szükségét, hogy erről még többet posztoljak. Van nekem bajom elég ezen kívül is. A legerőszakosabb "ellenzéki érzelmű" kommentelők úgy se akarják majd megérteni. Akkor sem, ha legközelebb egy ennél rosszabb eredménnyel kell szembesüljenek. Nem vak ez a ló, bátor? És amíg ez a közönségigény, addig ez az (újlipótvárosi) "vidéki" hakni színvonala. A spirál pedig lefelétartó.

Mindent elmond a jelenlegi parlamenti ellenzékről, hogy a váratlanul sok-sok-sok százalékkal, egymilliószázezer vokssal elvesztett választás után komolyan felmerült bennük a kérdés, hogy felvegyék-e a mandátumukat és részt vállaljanak annak a köztestületnek a munkájában, ahova a jelentkezésüket év elején kollektíve oly mohón beadták. Erről szólt az egész. Ezért tetszettek tágult pupillával le-felrohangálni naphosszat az ATV és a világot jelentő kitelepülő pultok között, ezért küldték ki a szerencsétlen aktivistákat az utcára, ezért költötték az adófizetők forintjainak milliárdjait, hogy végül meglegyen a kényelmes havi másfélmillió meg akár a kocsi is, a laptopon meg majd játszik a gyerek, a szintén alanyi jogon járó szolgálati lakás rendeltetését nem is részletezném... Nem kell itt szépelegni. Ekörül forognak a gondolatok. Ezt fedi el az ökölrázás és a hőzöngés, hiszen ez a szellemi kapacitású gárda másra nem is lenne képes. Sajnálatos módon erre a show-ra viszont egész sokan vesznek jegyet még mindig.

És tényleg nem, ebben igaza van a kommentelőknek. Erre a totális vereségből fel sem ocsúdó műbalhéra nincs, nem lehet értelmes magyarázatot keresni. No nem mintha a lemondás és visszavonulás nem lenne helyes helyzetértékelés és tanúskodna önismeretről a nyújtott politikai teljesítmény után, de tekintve, hogy ahhoz volt arca közéleti szerepre tökéletesen alkalmatlan szereplőknek, hogy elinduljanak, nem lehet felróni, hogy a képességeiknek a versenyszférában értékesíthető bérezésnél jóval magasabb képviselői jövedelemről eszük ágában sincs lemondani. Erről szólt eleve az egész a legtöbbek számára, ismétlem. Nézz végig a Jobbik képviselőin például. Nézz végig a pártelnökökön, lefogadom a választók 90%-a nem is tudná felsorolni mindet: kicsoda Tóth Bertalan, Kunhalmi Ágnes? De gyanítom Schmuck Erzsébet vagy Kanász-Nagy Máté neve sem cseng ismerősen. Nem rovom ezt fel. 

Persze vannak kivételek, de nem könnyű nem összemosni azokat, akik összemosták magukat: igen a vígaszágon a DK kegyelemkenyerén megalakult LMP-frakció becsületére legyen mondva nem görcsölt ezen és Ungár Péter a párt egyetlen megmaradt épkézláb politikusa, mondhatni harmincas nagy öregje, egészen nyilvánvalóan tényleges első embere, most már értelmes nyilatkozatokat is mer tenni, értsd kibeszél a balliberális konszenzusból, hiszen, amit megkaptak már nem vehető el négy évig: "a legelkötelezettebb ellenzéki szavazókon kívül senkit nem érdekel a siránkozásunk",  "a választók pedig láthatóan úgy érezték, hogy mi csak magunkról tudunk beszélni, ezért nem szavaznak ránk. Majd a negyedik kétharmad után újra magunkról, a mi problémáinkról, a mi valóságunkról kezdünk nekik beszélni." Teljesen igaza van: nem az a gond, hogy az ellenzék nem tudja eljuttatni a kis úgynevezett üzeneteit az úgynevezett választóikhoz. Frászt. A helyzet az, hogy az ország nagyon is hallotta, hogy miket mondanak az urak, hölgyek, és pontosan, mert nem vakok és süketek, egy egészen világos nemet mondtak rá elsöprő többségében az országnak. Budapestről, mint a maga virtuális világában feledkezett külön kontinensről meg ne is essék szó.

A Facebook óceán közepén, a Homeoffice-szigeteken minden máshogy látszik. 

Csókoltatnám eközben a magyar választókat és a média munkásait, akik ebből a gyenge felhozatal ellenére nem tettek meg mindent, hogy az úgynevezett egységes ellenzék szereplőin kívül mást is figyelemre méltattak volna. Magyarországon nem létezik más párt és még a Kutyapártnak is behúzott farokkal kellett végigszűkölnie a kampányt, miközben máskor oly bátrak. De azért az ő be nem jutásuk ugyanúgy kisebb elégtétel számomra, mint arra utaltam.

Egészen szürreális, hogy a választás erkölcsi győztese egy virtigli szélsőjobboldali párt volt, amelyik egyedüliként állt ki a szabadságjogok mellett és a Facebook és minden más szereplő, beleértve a vidéki döbrögiket, mindent megtettek, hogy elhallgattassák őket: nyilván a liberális demokrácia és a haza nagyobb dicsőségére. A MiHazánk valóban egyenesebb gerinccel ülhet bent, mint a most már fele olyan népszerűre mért anyapártjuk, a Jobbik eldékásodott-elkényelmesedett megélhetési képviselői. Nem fogok nekik kampányolni félreértés ne essék. Vannak komoly aggályaim az indokolatlan homofób attrakcióik miatt bőven. Húzzunk meg egy vonalat valahol, de ismerjük el, amit el kell.

Ha van tragédiája a magyar demokráciának, akkor nem az, hogy most már negyedjére választást nyer a jelenleg egyetlen kormányképesnek tűnő politikai képződmény, élén egy 35 éves rutinnal a politikai pályán mozgó, nyugaton is jegyzett, tehát kritizált, támadott vagy épp rajongott, az ország jelentőségénél egyébként indokolatlanul nagyobb súlyú államférfival. (Orbán Viktorral: a gyengébbek kedvéért, azaz, hogy a multinál dolgozó felvilágosult urbánus olvasók is értsék: FYI.)

Az ilyesmi egyáltalán nem példátlan a demokráciák történetében, még ha időnként sikeres vezetőket le is cserélnek a választók, pusztán kalandvágyból vagy mert már unják a banánt. Ilyen stabil egypártrendszerek működnek nyugati demokráciákban, a CSU Bajorországában, működött a CDU Baden-Württembergében az ötvenes évek óta, az Egyesült Államok számos városában, államában, olykor sok évtizede. Pl. Chicago-ban 1931 óta nyernek a demokraták zsinórban. De az állami szintű közhivatalok harmadában nem is indul már ellenjelölt az USA-ban. És ettől még nem indulnak meg a bombázók, Amerika demokrácia. 

(Még ha talán nem is a legfejlettebb. Én szerintem. Ténykérdés: a magyar választási procedúra jobban szabályozott, átláthatóbb, ennél fogva a választás tisztasága garantáltabb. Pl. legalább van választói névjegyzék és nem ad-hoc módon bírálják el helyben, hogy mi számít voksnak és mi csak papírhiba. FYI.)

A vereség kezdettől fogva ezzel az ellenzéki felhozatallal _nem_ lehetett kérdés 2014-ben, 2018 és 2022-ben és ugyanezekkel négy év múlva sem meg azután sem. És összeteheti minden ellenzéki pártokból vagyis most újabb négy évig az adófizetők milliárdjaiból élő pártkáder, "szakértő", háttérember,  unokatestvér, hogy egyáltalán ez összejött. Nem érdemelték meg ezt sem. De leginkább Magyarország nem érdemli meg őket. Ennél a politikai osztálynál a vakkomondorokat és káslermiklósizmust is beleértve természetesen többet érdemel.

Ezekre az osztódással szaporodó és állábakkal közlekedő, amorf politikai amőbákra végképp nincs szükség.

És az az igazi botrány, hogy legalább harmadjára adott nekik esélyt a magyar nép.

Nem értem miért.

Szlovákiában vagy Szlovéniában is jönnek-mennek a pártok, egészen bebetonozottnak hitt politikai szereplők mennek a levesbe. (Nem feltétlenül börtönbe, mert azt is tessék megérteni, hogy ez nem igazán így működik... arról szerencsére nem a nép szimpátiája dönt sehol, hanem bizonyítékok alapján ítél a független bíróság. FYI.)

Nem a két hete folyó "gyászmunkán" vagy annak hiányán szeretnék gúnyolódni. Veszíteni sosem jó érzés. Azt megteszi elég jobboldali véleményformáló helyettem. Őszinte leszek: számomra érthető elégtétellel, kárörömmel fűszerezve. Főleg azért elégtétel számomra a negyedik kétharmad, mert a kritikáimért komoly támadások, kiátkozások értek, érnek, ami persze úgy se hat meg senkit. Telesírhatom a párnát, hogy mennyire igazságtalan az élet. Senkit sem érdekel és pontosan ez az érzés kell meghatározza az "elmegyek ebből az országból" kezdetű sirató kórus megítélését is. Unalmasak, szánalmasak, reménytelenek. És ezen az országhatárok átlépése sem segít, mert orrvérzésig magyarok maradnak, bárhova mennek és hát az internet miatt sosem mennek el innen valójában, a napi valóságtól tényleg elszakadva oktatnak majd ki a jövőben is.

Az a valóság által meg-nem-támogatott arrogancia, ami a baloldali okostojások száját folyamatosan elhagyta mindenképpen igényelte, hogy a helyére tegyék. Az az eszelős düh, amivel már képzeletben leszámoltak a legkisebb beosztásban dolgozó fideszes káderrel és küldtek nedves álmaikban virtuális börtönbe, gulágra mindenkit, aki ami nem tetszik, ellentmond vagy csak "lelkesedni rest", első körben azokat, akik őszintén elmondták a kritikájukat erről a kompániáról, helyesen ítélték meg a képességeiket, szemellenző nélkül képesek voltak annak látni az akcióikat, amik: hisztériának, kétballábas csetlés-botlásnak, politikai analfabetizmusnak. 

A magyar ugar intoleráns az ellenkező véleményekkel szemben és ebben a politikai klímában nem csoda, hogy olyan sokan nem tolonganak a politikai tisztségekért, csak harmadszintű vizesnyolcasok, akik a többi tehetségtelen, beszédhibás és csökkentképességű politikuspalánta miatt is felbátorodnak egyre inkább. Ez a kontraszelekció folyamata. Amit erősít, hogy a média úgyis lerántja a leplet minden másról, hogy "kamupárt és csak a pénzért indul", noha ez a most bejutó összefogás krémjére is igaz. Az emlegetett Szlovákiában Matovics, aki amolyan Gődény György-szerű demagóg volt valójában, nemcsak elképesztő gyorsasággal lett kormányfő, de meg is bukott ugyanolyan sebességgel, mi ennél kevesebb esélyt sem adunk, ami most nem tudom, hogy egy ezeréves nemzet bölcsességének tudható be vagy a tanult tehetetlenségünknek: az ehetetlen menzán felnőtt, majd az ehetetlen menzán ragadó örök kádári magyar lelkivilágának valószínű ez egyszerre pozitív és árnyoldala is egyben. 

Valahogy be kell látnunk, hogy ez az ország ennyit tud, és talán tényleg ebben a században Orbán Viktor személye jelenti a maximumot benne, ami nekem nem tetsző tanulság, de majd megemésztem. Végtelenségig lehet fintorogni ezen, ez is magyar szokás, de ahogy írtam: el is lehet ezt fogadni és együtt lehet ezzel élni, ha nem lenne olyan rémisztő egy-egy búvópatak a mélyben alámoshatja az életünket, mint oly sokszor a történelemben: a Horthy-rendszer ellenzéke, magyarán a nyilasok (nem más, más mögött nem álltak tömegek) által okozott nemzeti katasztrófa sok módon kopogtathat újra a történelem ajtaján, ami most nem tűnik túlságosan ellenállónak a viharos időkben. Jobb lenne egy olyan közélet, ahol szélesre van tárva az egymással ütköző vélemények versengése, de létezik egymás tisztelete, legalább a közös szabályok, az intézmények, az ezeréves államiság tiszteletének képében. 

Ezen a ponton kell letenni most a tollat és a voksunkat is. Minden más kérdés számomra érdektelen. Vajon hányan értik ezt? Kik gondolkodnak ma így? Félek körülnézni, de kiváncsi vagyok. Amennyiben úgy érzed kérlek, oszd meg a véleményedet, kommentelj, lájkolj, írj üzenetet! Köszönöm!

A blog 2015 végén azért indult, hogy az ideológiai szekértáborokon túllépve tiszta vizet öntsön a pohárba.
Olvasottságunk 2020-ban lépte át az egymilliót.
Posztjainkat számos országos és helyi portál megosztotta vagy hivatkozta az Indextől a Mandinerig, a Mércétől a Propellerig, a Hírolvasótól a Kapuig, a Balmixtől a social mediáig...
Köszönöm, ha lájkolod és megosztod írásainkat, kövess minket: facebook.com/kilonem100, ha támogatni szeretnél: patreon.com/kilonem100 — köszönjük!

A bejegyzés trackback címe:

https://kilonem100.blog.hu/api/trackback/id/tr6317342004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Billy Hill 2022.05.09. 22:46:50

"Nem mintha a lemondás és visszavonulás nem lenne helyes helyzetértékelés" - az lenne, csak itt sokaknak nagyon komoly küldetéstudata van, hogy ti. nélkülük sosem lesz erős ellenzék, holott pont miattuk sincs... Az ellenzéki "elit" komoly részének az a meggyőződése, hogy minden egyes alkalommal pont nekik kell megvívni a harcot a kormányoldallal, erre senki más nem alkalmas - hát hogyan is lehetne, amikor ők itt a felkentek, a szakértők, a tapasztaltak stb? (Most már a választási vereség terén is nagyon rutinosak, senki másnak nincs ilyen megélt tudásanyaga; nyilvánvaló, hogy őket kell továbbra is erőltetni!) Még 3 év és 11 hónap a következő parlamenti választásig, ez elég idő bármire, de van néhány párt és politikus, amelyet/akit most már itt az idő nyugdíjazni szvsz...

GyMasa 2022.05.10. 08:59:42

Én nem hiszem, hogy gyökeres változás történne az ellenzéki oldalon.
Valami mozgolódást ugyan látok (Mérö interjú, meg Schiffer) de attól tartok, hogy megint nem fog semmi történni 2025 nyaráig. AKkor elindul a szokásos lemez, miszerint hirtelen észbekapnak, hogy választás lesz, nekiállnak közös jelöltet keresni, és, mire megtalálják, kicsivel karácsony elött, semmi esélyük nem lesz felépíteni öt a hátralévö 3-4 hónapban...
Az összefogás, szerintem végérvényesen megbukott a jelenlegi garnitúrával.
Teljesen felesleges lesz még egyszer megpróbálkozni vele!

Vissza kell térniük a pártoknak az egyéni politizáláshoz, és senki mással nem törödve, egyénileg elérni a lehetö legjobb eredményt, majd egy esetleges gyözelem esetén összefogni.
(Mondjuk, a mstani, 54%-os fidesz eredményt tekintve nincs a világon olyan választási rendszer, ahol nem ök nyertek volna... Nem, mintha azért hallottam volna idén is a "dehát a többség nem is a Zorbánra szavazott" mantrát. De, most ehhez be kellett vonni az 1/3-nyi passzív szavazót is...)

A kiló nem százat jelent. · kilonem100.blog.hu 2022.05.10. 16:19:39

@GyMasa: elképzeltem, ahogy a legfölső ábrán látható pártok elérik a maximumukat és összefognak utólag. Nem. Azt hiszem az evidens, hogy 1:1 lehet nyerni, csak jelenleg 1 adott, a másik 1 nincs, de nincs 0,1-ekben sem meg, összemozaikozni sem lehet. Semmiből nem lesz semmi és nem is kell. Ami nem megy, nem kell erőltetni.

GyMasa 2022.05.11. 10:29:57

@A kiló nem százat jelent.:
Igen, én alapvetöen azért mondom már évek óta, hogy egy olyan alakulat lesz képes leváltani a fideszt, amelyik ma még nem létezik!
- Az összefosásban összegyurcsányozzák magukat, tehát egyik sem esélyes...,
- Onnan egyedül a DK az amelyik rendelkezik valós politikai potenciállal, csak öket meg gyurcsány léte teszi kormányképtelenné. Hiába van nekik egy stabil táboruk, jelenleg gyurcsány neve egymagában kudarcra ítéli öket.
- a Mi hazánk egy Jobbik v2.0, annak minden elönyével és hátrányával együtt, azaz könnyen elérhetik azt a kb. 24%-ot, amit megfigyeléseim szerint pl. az AfD is elért, de ennél többet nem. És az pedig nem lesz elég a kormányzáshoz, hiszen senki nem fog velük közösködni
- A Kutyapárt vicces, de szerintem nekik is korlátos a szavazóbázisuk (Ami talán még a MH alatt is van). Bár, gyözött már a világon komikus választáson...
- Gödényék (tudom, hogy hosszú ö de a német billentyüzetemen olyan nincs) szerintem egy rétegpárt, mint a kutyák, és nekik sem adok hosszútávon 10%-nál többet
- Gattyánékról meg semmit nem tudok. De, talán belölük még lehet valami, ha Gattyán elég tökös, nem a fidesz embere, és elég karakteres... (Bár, az utóbbit nem tudom megítélni, mert nem láttam még beszélni, de látatlanban nem az)

Én így látom jelenleg a politikai palettát.
Most senkit nem látok esélyesnek egy kormányképes pozícióban.
Nyilván lehet, hogy valamelyikük megtáltosodik, de ez sem esélyes illetve, ha meg is történik, én kifejezetten meg lennék lepödve, ha bárki meg tudná szorongatni a fideszt 2026-ban...
És, jelenleg ez az ellenzék legnagybb baja a DK, ugyanis a fideszé kb a szavazatok fele, amit stabilan hoz már 12 éve. Emiatt egy 15%-os DK lehetetlenné teszi a kormányváltlast. együtt egy 15%-os Mi Hazánkkal.
Ezen 3 dolog változtathat:
- A fidesz meggyengül, és elveszít legalább 15-20%-ot
- Valamilyen módon meg tud az ellenzék szólítani ugyanennyi embert a passzívak közül.
- Illetve ezek valamilyen szerencsés kombinációja

Szóval, nem azt mondom, hoyg lehetetlen, de én látok benne egy erös kihívást...

GyMasa 2022.05.11. 10:31:54

@GyMasa:
Ja, és "MZP potenciális pártja" sem piacképes.
Szerintem az az ember semennyire nem alkalmas vezetni az országot.
Elképzelhetö, hogy ök is elérnek olyan 10-15%-ot, de maximum egy koalíciós partnerként szerepelhetnek MZP-vel az élen...

A kiló nem százat jelent. · kilonem100.blog.hu 2022.05.12. 09:32:57

@GyMasa: ebben is egyetértünk, azt hiszem kezdettől fogva MZP ellen voltam. Erről szólt ez a poszt is. Az ellenzék és MZP együtt és külön-külön sem kormányképes. És szerencsére nem is támogatott annyira, hogy kormányra kerüljön. Ellenben MZP egy 5%-os pártot jelentene most, ami a politikai piacon azért számít. Már ha számít más is, mint a kormányrúd megragadása. Szerintem igen. Csak egy alkalmatlan ellenzék nem érzi, hogy az országért lehet és kell tenni ellenzékből is.

Erről is szólhatna poszt.

A kiló nem százat jelent. · kilonem100.blog.hu 2022.05.12. 09:35:52

@GyMasa: Gattyán úgy tűnik nem gondolja komolyan, mert ő is teljesen eltűnt. De tisztes eredményt értek el. Az 1% egész szép ám.

Szergej Csagajev 2022.05.13. 10:40:05

Most már meg vagyok győződve róla, hogy Orbán addig lesz kormányon, amíg akar, akár élete végéig. Az ellenzéki oldalon egyértelmű és alapszintű politikai ismeretek hiányoznak, erre már csak ráépül az, hogy nem is itthon indulnak az országgyűlésin. Illetve fizikailag igen, de a képzeletükben egészen máshol járnak, nem a magyar viszonyokra terveznek. Aztán amikor jön a sokadik zakó, akkor sem sikerül önvizsgálatot tartani. Ezt még Orbánék is elvégezték pedig, nem véletlen, azóta sokkal profibbak. Nem szeretem őket, de ilyen arrogáns csapatok nem is érdemlik meg, hogy kormányt váltsanak, még mindig alapvető adósságuk van.

GyMasa 2022.05.16. 15:14:08

@A kiló nem százat jelent.:
AZ a gond, hogy a MH tanult abból, mi történt a Jobbikkal.
Ök soha nem fognak belemenni semmiféle közösködésbe a baloldallal.
Ha pedig ténylegesen is megerösödnak, 20% közelébe, akkor megint ott vagyunk, hogy egy 50% körüli fidesz esetén még matematikai esély sincs a kormányváltásra.

"Gattyán úgy tűnik nem gondolja komolyan, mert ő is teljesen eltűnt. De tisztes eredményt értek el. Az 1% egész szép ám."
Nem tudom, mi lesz vele.. Majd megatjuk!
Ha komolyan gondolja, akkor már el kell kezdenie dolgoznia '26-os választáson, mert csak akkor lesz esélyük jobb eredményre..
Az eredményük pedig szerintem is nagyon jó, figyelembe véve, hogy kb 6 hónapnyi munkával érték el...

Wildhunt 2022.05.21. 23:40:49

Majomhimlőről lesz cikk? Ha már Putyin meggyógyította a covidot...

A kiló nem százat jelent. · kilonem100.blog.hu 2022.05.22. 10:47:56

@Wildhunt: igyekeztem kerülni a róla szóló híreket is, de ami késik nem múlik...

az ellenzék bashing unalmas

Wildhunt 2022.05.22. 10:59:12

@A kiló nem százat jelent.: meg aztán megoldják házon belül, sokkal nagyobb médiahátszéllel. Mikor már Vadai ügynöközte magukat, azt hittem nincs lejjebb. De szerencsére tévedtem.

gigabursch 2022.12.16. 21:26:57

Azóta meg az összefosást kikezdte belülről a guruló dollár sztori, kívülről meg a brüsszeli korrupciós mozgalom.
süti beállítások módosítása