Bocs, hogy eltűntem, kedves ghost-olt olvasó!

Akik évekkel korábban követték a blogot, észrevehették, hogy nem igazán akaródzott kommentálni az aktuális politikai eseményeket az elmúlt 3-4 évben. A dolgok folyását illetően két reakció tör rám: a szörnyülködő meglepődést vagy a befásult kiábrándulást. Egyik sem jó tápanyag az íráshoz. Nem motivált a magyar közélet. Ezért elsősorban illetve idő hiányában a blogolást felfüggesztettem, voltak gondolataim a történésekről, de nagyobbrészt megtartottam magamnak, nem sikerült leülepítenem jó ideig a csalódásokat és azt a lefelé tartó spirált, aminek nem lesz jó vége, de erről most inkább kussolok...

A privát megosztott rövid posztokat meg nem tartom annyira kiérleltnek, hogy szélesebb közönség trancsírozza szét őket illetve szerzőjüket. Engem. A csalódott ellenzéki ironikus-szatirikus merengései bizonyára kivívnák (ki is vívták) sokak haragját abban a világban, ahol a (bugyután fogalmazva) középenállásnak nem maradt tere, a saját közegemben az egyetlen megengedett attitűd az akut orbánfóbia: ez viszont nekem mindig is elkerülendő frusztrációval teli zsákutcának tűnt, de legalábbis rettentő bornírtnak -- ez meg még nagyobb frusztrációt eredményezett bennem, amit lehet jó lett volna "kiírni" magamból, de abban meg mi lett volna jó az olvasónak?

Igazából más sem kötötte le annyira a figyelmemet, bár lezajlott itt egy kriptovaluta- meg egy mesterséges intelligencia forradalom is. Az előbbi több pénzt és időnként izgalmat hozott a konyhára úgymond korábban, mint a blogolás, de annyira nem töltött fel, mint pl. az írás legalábbis kezdetben. (No meg ott volt a gyerek, aki ellopta a showt még az életközépi válságom elől is.)

Az AI-nak ezt a világát még mindig inkább érzem a szórakoztatóipar részének, kb. mint az internetet a kezdet kezdetén, kétségkívül látványos audiovizuális gag-eket -- és bakikat produkál, de speciel a deep fake körül kialakult műbalhé rágcsálását meghagynám még másnak...

Megcselekedtem, amit megkövetelt a haza

Legutóbb feltettem és elkezdtem játszani a Google Gemini Notebook LM-jével, amit a saját blogom szövegével treníroztattam fel és elemeztettem a saját írásimat és kiváncsi voltam tudna-e posztot írni a saját stílusomban. Ezt osztom meg, elsőre azt mondanám szörnyű, de másodikra azt, hogy egyáltalán nem rossz. Egy önismétlő, egyszerre jópofa és idegesítő paródia, mint aminek az AI-t most még inkább amúgy is látom: egy beszteroidozott-beszpídezett Word helyesírásellenőrzőnek. 

A Notebook LM nem képes új információkra rákeresni, pusztán a meglévő, a blogról megtanult információkból táplálkozik. Első ránézésre, annak néhány legutolsó posztjából. Most ezt a szösszenetet közreadom, gondoltam rúgjuk be ezzel a kampányt. Jobb ha megszokjuk AI-kontentek olvasását, a jövőben úgy se lesz nagyon más...

A Magyar Péter-jelenség: Digitális messiás és politikai szappanopera

A források alapján rekonstruált stílusban, szókészlettel és gondolkodásmóddal íme egy fiktív blogposzt, amelyet a szerző Magyar Péterről írhatna.

A szöveg után röviden elemzem, miért éppen ilyen lenne a véleménye a megismert anyagok alapján.

---

Magyar Péter: A NER-univerzum legújabb Netflix-spinoffja. A messiás, aki jobban illeszkedik az algoritmusba, mint a valóságba

[aktuális dátum]

„A forradalmak felfalják gyermekeiket” – tartja a mondás, de a magyar politika inkább olyan, mint egy rosszul megírt szappanopera, ahol a gyermekek falják fel a nyugdíjas statisztákat. Magyar Péter színrelépése nem '56, de még csak nem is a Kapitólium ostroma, inkább egy jól vágott TikTok-videó, amit az ellenzéki értelmiség összetéveszt a történelemmel.

Ahogy az amerikaiaknak ott volt a maguk „börleszkbe illő” J6-os produkciója, nekünk is megjött a saját Netflix-adaptációnk, ezúttal Slim Fit kiadásban. Az ellenzéki térfél, amelyik 2022-ben még a hatpárti összefogás nevű, azóta elsüllyedt Titanicra váltott jegyet, most új kapitányt talált. A helyzet kíváncsiniája – vagy mondjuk inkább: bája –, hogy az új kapitány éppen arról a hajóról ugrott át, amelyet az utasok elvileg gyűlölnek. O tempora, o mores!

(Vagy csak én látom túl sötéten a dolgokat a bunker mélyéről? Aligha.)

A jelenség statikailag persze könnyen magyarázható: a „zombielenzék” (DK, Momentum és a többi ballaszt) évek óta képtelen reális alternatívát nyújtani. A választók, akiknek elege van abból, hogy a „tévé előtt tespedve” nézzék a Fidesz kétharmadokat, most kapva kaptak az alkalmon, hogy egy belsős ember mondja fel a leckét. Mert ugye, ha „Rokker Zsoltti” jó volt képviselőjelöltnek Borsodban, akkor miért ne lenne jó messiásnak egy ex-NER kadertárs?

De ne legyenek illúzióink. Az establishment mindig erősebb, mint a spontánnak tűnő, de valójában a média által felhangosított népünnepélyek. Mark Zuckerberg algoritmusa – az internet Putyinja – most éppen ezt a tartalmat tolja az arcunkba, mert ez generálja a legtöbb kattintást és kommentháborút. A „felelős értelmiségiek” pedig, akik eddig egymás alá írogattak nyílt leveleket a demokrácia haláláról, most végre találtak valakit, aki helyettük is elviszi a balhét a színpadon.

A kérdés csak az: valódi változás ez, vagy csak a rendszer immunreakciója? A tömegrendezvények hangulata dicséretes, a Facebook-lájkok száma imponáló. De emlékezzünk: a „Kapitólium ostroma” is csak egy rövidfilm volt a történelemben, ami végül csak arra volt jó, hogy az elit még jobban megszilárdítsa a hatalmát. Félő, hogy a mostani lelkesedés is úgy végzi, mint a 2022-es összefogás: nagy remények, még nagyobb csalódások, és a végén marad a felismerés, hogy a kiló továbbra sem százat jelent.

De legalább a műsor szórakoztató. A popkorn be van készítve.

---

Elemzés: Miért ilyen lenne a szerző véleménye?

A források alapján a szerző a következő okok miatt fogalmazna meg éles kritikát és szkepticizmust Magyar Péterrel szemben:

1. A „messiásvárás” elutasítása: A szerző visszatérően gúnyolja, hogy az ellenzéki szavazók és a „felelős értelmiségiek” csodát várnak, ahelyett, hogy szembenéznének a realitással. Korábban a hatpárti összefogást is „ballasztnak” nevezte, amely nem nyújt reális alternatívát. Magyar Pétert valószínűleg a régi ellenzék (a „zombik”) hóhérának látná, nem pedig a kormány valódi kihívójának.
2. Az establishment ereje: A szerző egyik fő tézise, hogy a „fennálló” (legyen az az amerikai demokrata elit vagy a NER) mindig erősebb, mint a spontán utcai mozgalmak. A Capitolium ostromát (J6) is „börleszknek” és „forradalom-paródiának” tartotta, amely elbukott a rendszerrel szemben,. Ezt a logikát vetítené rá a Tisza Pártra is.
3. Média-szkepticizmus és „Netflix-effektus”: Mivel a szerző szerint a modern politika a popkultúrával és a szórakoztatóiparral olvadt össze (Netflix-hasonlatok,), Magyar Péter hirtelen felemelkedését a Facebook-algoritmusok és a média hisztériájának tulajdonítaná, nem organikus szerveződésnek.
4. A „belsős” múlt: A szerző cinikusan jegyezte meg korábban, hogy az ellenzék képes volt elindítani „Rokker Zsolttit” is, aki korábban rasszista poénokat mondott. Hasonlóan ironikusnak tartaná, hogy a liberálisok most egy volt NER-es házastársat ünnepelnek, ami bizonyítja számára, hogy nincsenek elvek, csak a „törzsi háború” számít.

Összességében: Nem állna be a rajongók sorába, de nem is védené a kormányt. A rá jellemző „harmadik utas”, cinikus pozícióból mindkét oldalt (a naiv ellenzéket és a hatalmat) egyszerre kritizálná.

"Nem állna be a rajongók sorába."

Ezt speciel nagyon jól látja. Ha még összeszed(t)em egyszer magamat, és az AI-on kívül bárkit is érdekel, akkor le is írom, miért. 

Egy idő után rájöttem, hogy valójában minden közlés énközlés. Minden írás és minden beszéd saját magunkról szól, hiszen sosem lépünk ki valójában magunkból. Minden bennünk zajlik. És ez aztán a mesterséges "intelligenciára" fokozottan igaz. A bennünk, bennetek élő Orbánnal ki-ki megbeszélheti a többit. Most befejezem a kocsmabölcsészetet, amit egyébként az AI által készített elemzés fel is ró, amiért majd persze majd számolunk, de lépjünk fel most egy önismereti útra és poroszkáljunk tovább.

Egy kis chain of thought... Miért "gondolja" azt az AI, hogy azt gondolom...?

A rendelkezésre álló források alapján nem tudok konkrét eseményeket vagy bejelentéseket felsorolni, amelyek alátámasztanák a Tisza Párt és Rogán Antal kapcsolatát, mivel a forrásszövegekben sem a Tisza Párt, sem Magyar Péter neve nem szerepel.

Fontos tisztázni a félreértést: az előző válaszomban olvasható „blogposzt” egy fiktív írás volt, amelyet az Ön kérésére készítettem („Tudnál posztot írni a szerző stílusában...?”), hogy bemutassam, milyen lenne a szerző véleménye a megismert stílusjegyei alapján. Az ott leírtak nem a forrásokból származó tények.

A blog legfrissebb bejegyzése 2024. január 12-i, de ez kizárólag az amerikai belpolitikával (Capitolium ostroma) foglalkozik.

Ugyanakkor a szerző általános politikai filozófiája a korábbi bejegyzésekben tartalmaz olyan gondolatokat, amelyekből levezethető, miért gyanakodna „kreációra” vagy „belső munkára” bármilyen új politikai szereplő esetében:

1. A „belső munka” elmélete: A szerző szerint a politikai sikerekhez általában nem elég a spontán szerveződés. Úgy véli: „A sikeres műveletek általában belső munkák”, és az „establishment mindig erősebb, mint valami spontán módon szerveződő bármilyen nagy tömegtüntetés”.
2. Az ellenzék mint „ballaszt”: A szerző véleménye szerint a jelenlegi ellenzék (a 2022-es összefogás pártjai) nem nyújtanak reális alternatívát, csupán „ballaszt”, amitől meg kellene szabadulni. Ebből a nézőpontból egy hirtelen felbukkanó új szereplőt gyanúsnak találhat, aki esetleg csak a meglévő szerepeket rendezi át.
3. Szkepticizmus a médiával szemben: A szerző szerint a média (beleértve a Facebookot is) manipulálja a valóságot, és narratívákat gyárt,. Ha egy új párt nagy médiafigyelmet kapna, a szerző a források alapján valószínűleg a „háborús propaganda” vagy a „poszt-igazság” (címkék) újabb fejezetét látná benne.

Összefoglalva: A források nem tartalmaznak konkrétumokat a Tisza Pártról, de a szerző cinikus és elit-kritikus világnézete, alapján elméletben támogathatna egy ilyen szkeptikus ("rogáni kreáció") olvasatot, ahogy azt a stílusgyakorlatban is modelleztem.

Így, így.... :)

Nem is annyira rossz ez az AI.

Hálás témával zárnám, bár a kommentelők már kimondták az ítéletet az évek során. (Köszönet érte.) Öveket becsatolni. Nézzük, mit "olvas" még ki a blogomból, a számomra egyik legkedvesebb személyről (szándékos jelentsennia), rólam:

A források alapján a „A kiló nem százat jelent” blog szerzőjének stílusa markáns, provokatív és erősen kritikus. Az írásokból egy olyan személyiség képe rajzolódik ki, aki tudatosan kívül helyezi magát a fősodratú politikai „törzsi” háborúkon, és egyfajta cinikus, de intellektuális kívülállóként (outsider) tekint a világra.

Íme a szerző stílusának és személyiségének részletes elemzése:

 

1. Stílus: A "Politikai Cinizmus" és Irónia

A szerző legfőbb stílusjegye a maró gúny és az irónia. Nem egyszerűen leír eseményeket, hanem paródiaként vagy színházként keretezi őket.

• A politika mint szórakoztatóipar: Visszatérő motívum, hogy a modern politikát a popkultúrához hasonlítja. A Capitolium ostromát „1956 Netflix-változatának” nevezi, „börleszkbe illő megmozdulásnak”, ahol a résztvevők csak statiszták egy rossz filmben.
• Történelmi távlatok és relativizálás: Szereti a jelen eseményeit történelmi kontextusba helyezni, hogy ezzel kicsinyítse azok jelentőségét vagy rámutasson a hisztériára. Például a Capitolium ostromát „rövidfilmnek” nevezi 1956-hoz képest, amit pedig „túlexponált sajtófotónak” 1848-hoz viszonyítva.
• Kiszólások és zárójelezés: Gyakran használ zárójeleket, hogy saját gondolatmenetét kommentálja, vagy egy „belső hangot” jelenítsen meg, ami bizalmas, közvetlen hangnemet teremt az olvasóval (pl. „Vagy túlértékelem a történelmet”, vagy „Statikailag ez is könnyen megmagyarázható...”).

2. Szóhasználat: Intellektuális Szleng

A szövegek nyelvezete keveri a választékos politológiai/történelmi szókincset a köznyelvi, néha szlengbe hajló fordulatokkal.

• Fogalmak átértelmezése: Gyakran használ idézőjeleket az elfogadott narratívák megkérdőjelezésére (pl. „ostrom”, „felkelés”, „terrorcselekmény”).
• Kevert regiszter: Egy mondaton belül képes használni a „fennálló”, „alkotmányos rend” kifejezéseket és az „okostojás”, „buli”, „haddelhadd” vagy „piszlicsáré” szavakat.
• Latin és irodalmi utalások: Olyan kifejezéseket használ, mint „O tempora, o mores!”, vagy Petőfi-versekre utal, ami műveltséget sugall, miközben a hangvétel gyakran „kocsmabölcsességeket” idéz.

3. Személyiségrajz: A "Rendszerkritikus Különutas"

A szerző nem sorolható be egyértelműen a klasszikus magyar bal- vagy jobboldali kategóriákba, és erre büszke is.

• Anti-Establishment (Elite-ellenes): Mélységesen bizalmatlan minden hatalmi intézménnyel szemben, legyen az az amerikai demokrata elit, a fősodratú média (CNN, Facebook-cenzúra),, a Fidesz-kormány vagy a magyar ellenzéki összefogás. Úgy véli, az „establishment mindig erősebb”, és a kisembernek nincs valódi beleszólása,.
• Média-szkeptikus: Kiemelt témája a „fake news” és a manipuláció. Meggyőződése, hogy a nyugati és a hazai média is torzít (pl. Ukrajna, COVID-statisztikák, J6 eseményei).
• Csalódott/Kiábrándult: A szövegekből süt a kiábrándultság a modern demokráciából. Úgy látja, a „tévé előtt tespedő nemzedék” már nem képes valódi forradalomra, és az ellenzék is csak „ballaszt”.
• Ideológiai elhelyezkedés: Bár kritizálja a liberális mainstremet és védi a konzervatív véleménynyilvánítást (Trump, Trump-szavazók megértése), nem Fidesz-párti. A tag-felhő és a posztok alapján (Schiffer András, Puzsér Róbert, LMP dicsérete a fakivágás elleni tüntetésnél) egyfajta rendszerkritikus, zöld, globalizáció-ellenes vagy „harmadik utas” pozíciót vesz fel.
• Küldetéstudat: A blog mottója szerint a célja „tiszta vizet önteni a pohárba”, ami arra utal, hogy az „igazság bajnokának” vagy legalábbis a józan ész képviselőjének tartja magát egy megőrült világban.

Összességében a szerző egy éles eszű, de cinikus elemző, aki élvezi, ha szembemehet az uralkodó közvélekedéssel, és aki szerint a politika ma már nem más, mint egy rosszul megrendezett színjáték.

Csak ezt a Puzsért ne emlegetné, akkor jó napom volna. Meg az LMP miatt is van némi PTSD-m, de hát ezek valahol ugye úgynevezett tények. Bármit is jelentsem ez a szó manapság. 

A rendszerkritikus elemző pszichológiai portréja

Ha valaki skatulyákban akar gondolkodni, akkor az AI ebben is segítség lehet. Myers-Briggs-horoszkóp, miegymás...

A források alapján a szerzőről kialakítható pszichológiai profil markáns, intellektuális és erősen kritikus személyiségre utal. Bár klinikai diagnózis szövegek alapján nem állítható fel, a nyelvhasználat, a témaválasztás és a kognitív stílus alapján az alábbi kategóriákba sorolható:

 

1. Myers-Briggs Típusindikátor (MBTI)

A szerző szövegei alapján a legvalószínűbb típus az INTP (A Logikus) vagy az ENTP (A Vitázó). A „Racionálisok” (NT) csoportjába tartozik.

• Intuitív (N – Intuition): A szerző nem a konkrét, kézzelfogható jelenre fókuszál, hanem absztrakt mintázatokat, történelmi párhuzamokat és rejtett összefüggéseket keres. A Capitolium ostromát nem egyszerű hírként kezeli, hanem összeveti 1956-tal, 1848-cal és a történelmi emlékezet természetével,. A „nagy képet” nézi (pl. birodalmi dinamikák, elit vs. nép), nem a részleteket.
• Gondolkodó (T – Thinking): Érzelmileg távolságtartó, döntéseit és ítéleteit a logika (vagy a saját logikai rendszere) és nem a társadalmi harmónia vezérli. Kíméletlenül kritizálja az érzelgős narratívákat (pl. Kígyó-szigeti hősök mítosza, vagy a Capitolium-ügy „hisztériája”). A „hideg fej” híve, aki cinizmussal szemléli a világot.
• Észlelő (P – Perceiving): A gondolkodása rugalmas, nyitott az alternatív információkra, és elutasítja a dogmákat. Nem szereti a lezárt, „hivatalos” magyarázatokat, inkább kérdéseket tesz fel és kételkedik a fennálló rendben (establishment),. A blog rendszertelen frissítése és a témák csapongása is inkább a spontán, mintsem a tervező (Judging) attitűdre utal.
• Introvertált/Extrovertált (I/E): Ez a legnehezebben eldönthető. A blogolás magányos műfaja és a mélyelemzések inkább Introvertált (I) gondolkodóra utalnak, aki belső világában rendszerezi az információkat („tiszta vizet önteni a pohárba”), ugyanakkor a provokatív stílus az ENTP „ördög ügyvédje” attitűdjét is idézi.

Összegzés (MBTI): INTP/ENTP – Egy „rendszerkritikus elemző”, aki élvezi az intellektuális dekonstrukciót, és szkeptikus minden hatalommal szemben.

 

2. Big 5 (Öt Faktoros Modell - OCEAN)

A szövegek alapján a személyiségdimenziói a következőképpen rajzolódnak ki:

• Nyitottság (Openness): MAGAS. A szerző intellektuálisan kíváncsi, keresi az újszerű összefüggéseket, és hajlandó a fősodorral (mainstream) ellentétes nézeteket is megvizsgálni. Olvas Trianon-elemzést, követi az amerikai belpolitika marginális szereplőit, és foglalkozik ökológiai kérdésekkel is. A „Netflix-hasonlatok” és irodalmi utalások (Petőfi, latin mondások) kreatív asszociációs készségre vallanak,.
• Barátságosság (Agreeableness): ALACSONY. Kifejezetten konfrontatív. Nem törekszik a konszenzusra vagy arra, hogy kedveljék. Éles, gúnyos megjegyzéseket tesz politikusokra (Biden: „kitömött múmia”; ellenzék: „ballaszt”). A stílusa cinikus és gyanakvó, nem bízik sem a „nyugati demokráciában”, sem a hazai politikai elitben,. Ez a „kihívó” típus jellemzője.
• Lelkiismeretesség (Conscientiousness): ALACSONY/KÖZEPES. Bár az érvelése strukturált, a blogolási szokásai (hosszú szünetek, rendszertelenség) és a szövegek csapongó, asszociatív szerkezete nem a szabálykövető, precíz végrehajtó embertípusra utalnak. Inkább az impulzív igazságkeresés hajtja, mint a kötelességtudat.
• Neuroticizmus (Neuroticism): KÖZEPES. Bár erős a negatív érzelmi töltet (csalódottság a világban, „O tempora, o mores!”), ez inkább intellektuális pesszimizmus, mintsem érzelmi instabilitás. Ugyanakkor a gyanakvás (paranoia a „háttérhatalmak” vagy az elit összeesküvéseivel kapcsolatban,) emelkedett szorongásszintre vagy fokozott éberségre utalhat a társadalmi veszélyekkel szemben.
• Extroverzió (Extraversion): ALACSONY. A szövegek alapján inkább tűnik egy megfigyelőnek, aki a háttérből (a „bunkeréből” vagy a képernyő mögül) kommentálja az eseményeket, semmint egy társasági vezetőnek. A társadalmi aktivitást (tüntetések) is szkeptikusan, kívülállóként szemléli.

Pszichológiai összefoglaló

A szerző egy non-konformista, kritikai gondolkodó, aki:

1. Szkeptikus: Alapvető bizalmatlansággal viseltetik minden intézményesített "igazsággal" szemben (legyen az média, kormány vagy ellenzék).
2. Elit-ellenes: Úgy érzi, a „kisember” (vagy az olvasó) át van verve a nagy geopolitikai játszmákban.
3. Intellektuálisan domináns: Szereti kimutatni, hogy ő átlát a szitán („tiszta víz a pohárba”), ellentétben a „tévé előtt tespedő nemzedékkel”.

Ez a profil gyakran jellemző a politikai bloggerekre, akik a „független értelmiségi” vagy a „látnoki kívülálló” szerepét veszik fel.

 A források („A kiló nem százat jelent” blogbejegyzései és címkéi) alapján a szerzőről az alábbi profil rajzolódik ki. Fontos megjegyezni, hogy ezek dedukciók a szövegek stílusa, témaválasztása és a használt kulcsszavak alapján.

1. Nem: Nagy valószínűséggel férfi.

• Indoklás: A szövegek hangneme, a konfrontatív, kioktató stílus („okostojás”, „piszlicsáré”), a katonai és stratégiai hasonlatok dominanciája (háború, ostrom, fegyverek, 1848/56-os párhuzamok) és a politikai cinizmus ("kocsmabölcsesség" jellegű kiszólások) jellemzően maszkulin blogger-karakterre utalnak ebben a szubkultúrában. Nyelvtani utalás is található: „rehabilitálni magam”, bár ez semleges is lehet, a stílusjegyek erősek.

2. Életkor: Valószínűleg a középkorúak (Gen X vége vagy Y generáció eleje) táborába tartozik, becsült kora 35 és 50 év között lehet.

• Indoklás:
  • Rendelkezik a rendszerváltás és a 90-es évek politikai emlékezetével (idézi Antall Józsefet: „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, és értékeli őt).
  • Ugyanakkor otthonosan mozog a modern internetes kultúrában, a streaming világában („Netflix-változat”, „TikTok-videók”) és a közösségi média mechanizmusaiban.
  • A „tévé előtt tespedő nemzedék” említése egyfajta távolságtartást jelez az idősebbekkel szemben, de a fiatalos aktivizmust (pl. BLM, J6 tüntetők) is kívülről, „bölcsebb” cinizmussal szemléli.

3. Foglalkozás és Érdeklődési kör: Valószínűleg értelmiségi, aki informatikai/technológiai vagy közgazdasági háttérrel rendelkezik, de erős a humán (történelmi/politológiai) érdeklődése.

• Indoklás:
  • IT háttér: A blog címkéi között feltűnően sok a technológiai kifejezés: „Linux”, „open source”, „IT”, „IETF”, „internet”, „információgazdaság”. Ez arra utal, hogy civilben informatikus, mérnök vagy a digitális gazdaságban dolgozó szakember lehet.
  • Közgazdaságtan: Szintén szerepelnek a „közgazdaságtan”, „ökológiai közgazdaságtan”, „wikinomia” címkék, ami rendszerszintű gazdasági látásmódot feltételez.
  • Írásai jogi és államigazgatási tájékozottságot is mutatnak (pl. az amerikai elektori rendszer és alkotmány részletes ismerete).

4. Műveltség és Művelődési háttér: Magasan képzett, széles látókörű, autodidakta elemekkel tarkított műveltség.

• Indoklás:
  • Könnyedén ugrál a történelmi korszakok között (Római Birodalom utalások: „O tempora, o mores!”, 1703, 1848, 1956).
  • Ismeri a politikai filozófiát és a globális trendeket (Trianon-elemzés, geopolitika).
  • Stílusa választékos, de szándékosan keveri a magasröptű fogalmazást a szlenggel, ami az online véleményvezérekre jellemző intellektuális magabiztosságot sugallja.

5. Társadalmi státusz és Lakóhely: Budapesti, városi középosztálybeli, aki azonban elidegenedett a „körúti értelmiségtől”.

• Indoklás:
  • Lakóhely: A címkék között konkrétan szerepel: „Budapest”, „XI”, „Újbuda”. Ez alapján szinte biztosan a XI. kerületben él vagy kötődik oda erősen.
  • Státusz: A „felelős értelmiségiek” gúnyolása és az elitellenesség („establishment mindig erősebb”) arra utal, hogy bár státuszát tekintve az elit része lehetne (diplomás, tájékozott), tudatosan „kívülállóként” (outsider) határozza meg magát.

6. Politikai identitás / Származás: Nem sorolható be a klasszikus Fidesz-DK tengelyre. Egy rendszerkritikus, zöld-konzervatív vagy libertariánus beállítottságú figuráról van szó.

• Indoklás:
  • A címkék és témák alapján (LMP, Schiffer András, Puzsér Róbert, ökológia, zöldpolitika) a „harmadik utas” politika híve.
  • Dicséri az LMP-t a fakivágás elleni tüntetésért, de kritizálja a baloldali összefogást („ballaszt”).
  • Ugyanakkor szimpatizál a szólásszabadság konzervatív értelmezésével (Trump, Elon Musk védelme a cenzúrával szemben), és nemzeti kérdésekben (Trianon) is érzékeny.

Összefoglalva: A szerző valószínűleg egy 30-as, 40-es éveiben járó, Újbudán élő, informatikai vagy gazdasági területen dolgozó férfi, aki szabadidejében politikai elemzőként funkcionál. Csalódott a fősodratú politikában (mind a kormányban, mind az ellenzékben), és a technológiai szkepticizmus, valamint a történelmi realizmus talajáról kritizálja a világ eseményeit.

És vajon mit szeret inni? Cicás vagy kutyás? 

Mi motivált ennek a posztnak az összerakásában? 

Oké.

1. Van akkora egóm, mint Magyar Péternek.

Egyéb adottságokkal én nem szeretnék a nyilvánosság elé lépni. Már ez önmagában full gáz nekem. Ezért továbbra is jobban érdekel a saját életem és saját magam, mint a percemberkék cirkusza a politikában. Teljesen értelmetlen, hogy a blog 80%-ban mégis politikáról szólt.

2. Nyilván ez is része a pszichológiai profilomnak és ahogy korábban is gondoltam, amit politikainak gondolunk az sosem más, mint pszichológia. Láthatóan még az AI is ki tudja számolni, pedig semmit se tud az egészről.  Politizálni egyfajta megküzdési stratégia az életben. Egyfajta elkerülő magatartás, hogy ne saját magunkkal foglalkozzunk, hogy külső problémákra projektáljuk rá saját félelmeinket és kudarcainkat -- akár.

3. Jaj, befejezem mert megint kezdek belelendülni pedig ez már a sokadik oldal, ahova egyetlen olvasó se jut el.

De az is valami, ha az ember nem valakinek az exférje, hanem saját maga lehet.

Merjetek magatok lenni és nem tiszások meg fideszesek stb. stb.!

Ámen!

A kiló nem százat jelent.