Párizsban sikerült a lehetetlen. Nem következett be, amitől mindenki félt, hogy 195 ország tárgyalói képtelenek lesznek dűlőre jutni és olyan megállapodást kialakítani, hogy érdemi kötelezettségvállalásokkal elkerüljük a klímakatasztrófát. Mivel nincs világkormány, amely bármilyen amúgy minimálisan racionális döntést ki tudna kényszeríteni, akár a világ megmentése érdekében, ezért a lényegében egyenrangúnak tekinthető országok bármelyik magát fontosnak tartó küldötte képes volt obstruálni a plenáris vitákat.

Cinikusan kijelenthetnénk, hogy aligha várható, hogy a világ minden baját mondjuk egy mobilalkalmazás oldja majd meg – nyilván ezt senki sem képzeli –, pedig néha úgy viselkedünk mintha épp ezt várnánk. Az internet vagy az új kommunikációs eszközök hozzájárulnak vagy hozzájárulhatnak a világ jobbá, élhetőbbé és demokratikusabbá tételéhez, de vajon mindannyian bebocsátást nyerünk ebbe a digitális paradicsomba vagy új szakadékok alakulnak ki, új szegrációt eredményez majd az elektronikus analfabetizmus?

Jogi problémák világszerte az Uber-rel