#majtényiforpresident??
Gondolom mindenki végigizgulta a 2017-es magyar elnökválasztást egészen annak semmilyen váratlan fordulatot sem ígérő eredményéig. — Ja igen, még egy kis cinizmus: innen is gratulálok Orbán Viktornak Áder János újraválasztásához! — Az ellenjelölt szereplését persze nem a megkapott voksok, hanem az általa végrehajtott politikai "performansz" alapján lehet és kell most megítélni. De...
Majtényi László a parlamentben
Ennek a rendkívül gyönge és gyöngén kivitelezett beszédnek kéne legyen annyi következménye, hogy a magyar baloldal rájön, hogy ebbe a zsákutcába nem megy be többé. Majtényi jelölése egy olyan régi figura jelölése, aki egyértelműen a régi rezsim, a 2010 előtti balliberális dominanciájú közélet mellett teszi le a voksot. Tegye. De ez nem olyasvalami, amivel a magyar társadalom (többsége) egyetértene, ahogy ezt több választáson egyértelművé tették a választók. Emellett ténylegesen egy Soros által pénzelt politikai intézményt vezet. Ezen nincs mit szépíteni. Az, hogy ez most nem megengedhető támadási felület és nem egy független jelölt imázsát erősíti, része kéne legyen a politikai egyszeregynek. Egyébként kinek és miért lett volna vonzó Majtényi? Mit fejezett ki a jelölése? Mire volt jó? Én elhiszem, hogy az átlag (és idősebb) MSZP-DK szavazó szíve megdobogott még valamelyest Majtényi nevének említése után, még ha a még kevésbé informált balliberális szavazók nem csekély részének is vélhetően a Google-hoz kellett nyúlna, hogy emlékezetét felfrissítse.
"Az is legitim politikai húzás persze, ha Majtényi meg akarja mutatni magát, szeretne alternatívát nyújtani, és csak ezért vesz részt a látszatküzdelemben, de akkor miért szólította fel az ellenzéket éppen ő az ATV Startban közel egy éve, 2016. január 18-án, hogy ne jelöljenek alkotmánybírót az „egypárti Alkotmánybíróságba”? Akkor az kutyakomédia volt, ez most nem? Akkor az az egypárti rendszer legitimálása lett volna, most pedig, hogy már az ő személyéről van szó, nem?" — Magyar Nemzet, 2017. január 9.
Épp ezért már a személy sem volt megfelelő — azon túl, hogy nem egy átgondolt, társadalmilag valóban támogatott folyamat vezetett a jelöléséhez: "Gyurcsány Ferenc február 6-án egy rádióinterjúban elárulta, hogy a civilek jelölése csak taktika volt, az ellenzéki pártok már hónapok óta egyeztettek Majtényivel". Majtényi ezzel maga sem asszisztált máshoz csupán a régi balliberálisok agóniájához a Fidesz-rendszerrel szembeni megszokott, teljesen hatástalan balliberális "pöröléssel" (idézet a beszédből), amely játszmában a szerepek és a végkifejlet is most már jó előre le van játszva. Ezeket a meccseket mindig Orbán fogja megnyerni. Majtényi még csak az erkölcsi győzelmet sem vihette ma haza, mert egy lejáratott politika sértett szolgálóleányaként mutatkozott be, aki csak az öklét rázza, mert vesztese a demokratikus választásoknak. Röviden: rossz vesztes. Ráadásul viselkedése nem a megtépázott tekintélyű demokratikus intézményrendszert erősítette meg, ami egybéként feladata és kötelessége lenne; azzal, hogy gúnyt űzött magából az elnöki intézményből és az alkotmányosságból, ártott nem csak az Orbán rezsim alatti ellenzéki szerepnek, hátráltatja a baloldal megújulását, megerősíti annak legrosszabb beidegződéseit és a baloldaltól efordult választók azon benyomását is, hogy a baloldallal igazából nincs értelme bármit is kezdeni.
Mert még azt a nyilvánvaló ellentmondást sem sikerült Majtényi jelölése kapcsán feloldania sem a jelöltnek, sem a jelölő "civileknek", hogy ha illegitimnek tartják a jelenlegi rendszert (és egyébként akár a legkisebb együttműködésért is keményen bírálják az LMP-t pl., amely párt most kapott volna hideget-meleget, ha nem támogatja a tökéletesen esélytelen jelöltet), mégis tkp. éppen maguk legitimálják legerősebben az államfőválasztással ugyanazt a rezsimet — minden változtatásra való remény nélkül. Áder teljes joggal köszönhette meg, hogy Majtényi vállalta a megmérettetést, és ezzel máris sokkal inkább elnökinek tudott mutatkozni, mint botcsinálta kihívója. Ezzel sokkal inkább szolgálta az intézmény tekintélyét, mint Majtényi, aki saját magának sem tudott politikai tőkét kovácsolni az eseményből. Óvakodom leírni azt a szót, hogy szánalmas, mert egy egyébként becsületes és becsülendő szakmai múltú ember bakijáról van szó, de valójában nincs jobb szó, mert a jelölt kritikán aluli szereplése visszahat az őt jelölő szervezetekre is. A #majtényiforpresident projekt jól jellemzi a balliberálisok céltalan és ötlettelen politikáját.
Nem tudják, mit csinálnak és azt sem, hogy miért, és azt sem, hogy mikor kéne cselekedniük...
Nem volna fair összehasonlítást végezni Sólyom László megválasztását illetően, mert jelenleg nem gyártott le a történelem egy megosztott kormánytöbbséget, de kísérlet sem történt egy olyan, Sólyomhoz hasonlóan (akkor a pártpolitikus Szilinél) megfelelőbb jelölt jelölésére, aki megkérdőjelezhetetlen tekintélyt képvisel és akire a másik oldal egy része nem mondhat nemet. Semmi nyoma nem volt itt a tudatos, felépített kampánynak és, hogy egyáltalán, mi a célja ezzel a baloldalnak? És ez rosszabb, mint a nem túl képernyőre való és ügyetlen szónok csetlése-botlása a tőle szemmel láthatóan távoli, húsvér parlamentarizmus világában.
Fotó egy korábbi vesztessel és nyertessel (HVG)