Kitört a nagy közvéleménykutató-háború. Puzsér Róbert nehéztüzérséggel támadt Závecz Tiborra, a saját magáról elnevezett közvéleménykutató intézet igazgatójára, aki mesterlövészi pontossággal viszonozta a tüzet. Sem győztest hirdetni nem szeretnék, sem a káromkodási versenybe nem szállnék be, de ha már ez lett a téma, akkor emlékezzünk meg egy rivális intézet aktuális bakijáról, ami épp most jött szembe az interneten. Ilyen hibákat nem lenne szabad elkövetnie senkinek. "Megszereztük" az IDEA közvéleménykutató intézet internetes kérdőívét...

1. Mintavételezési problémák

Az IDEA nevű kisebb intézet rendszeresen végez és közöl kutatásokat, amiket a sajtó előszeretettel ismertet. A kutatások részletes adataihoz Magyarországon igen ritkán lehet hozzáférni, ezért is csináltam egyszer kiváncsiságból én is egy felmérést, amiből három elemzés is született. Olvasóinkat teszteltük, de ha nem is reprezentatív, egy jó kérdőív egész tanulságos lehet szerintem még így is. Ismétlem egy jó kérdőív.

De előbb jöjjön a módszertan. Az IDEA intézet felméréseinek már korábban is feltűnt a módszertani megjelölése, amit korrekt módon mindig feltüntetnek, viszont ettől még lehet furcsálni:

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2018. november 30-december 3. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont. 

Ez a módszertan nem sokkal tűnik szofisztikáltabbnak az általam használtnál. Eléggé világos, hogy random, reprezentatív mintavételelésre a közösségi médián (értsd: Facebook) keresztül nagyon nehéz szert tenni. Ezt a kérdőívet akárhányszor ki lehet tölteni és fogalmam sincs hogy terjed, talán Facebook-hirdetéseken keresztül. (Egy kérdést megér ez is az IDEA felé, ha válaszolnak megírom.)

Az egyes nem/életkor/településtípus súlyozásokkal lehet ugyan bűvészkedni utólag a számokon, de komolyan vehető felmérés ezen a módon valószínű nem végezhető. Játéknak persze jó. Ebben a tudatban kutattuk mi is az olvasóinkat. Ezt csak azért jelzem, hogy belőjük: az amatőr és a profi politikai közvéleménykutatások között elmosódni látszik a határvonal. Egész biztos vagyok benne, hogy a jól megfizetett, cégeknek végzett, piaci marketingcélú méréseknél alaposabb munkát végeznek a kutatók. A politikában is készülnek jó felmérések, ezt is tudjuk: a Fidesz politikája ilyenekre épülhet — ez komoly szakmai munkát igényel. Magasfokú statisztikai jártasságot és nyilván rengeteg intuíciót. 

Jól kérdezni művészet. Rosszul kérdezni még nagyobb művészet:

2. Irányított kérdések és irányított válaszok

Az irányított kérdésekkel az a gond, hogy előre ismerjük a válaszokat. Legjobb példája ennek a kormány nemzeti konzultációja, ahol a megjelölhető válaszokkal inkább megerősítést akarnak már eldöntött intézkedésekhez, egyszersmind reklámozva és demonstrálandó is a kormány politikájának támogatottságát. Az, hogy másfélmillióan küldenek vissza egy kérdőívet ugyanis nem a közvélemény jobb megismerését szolgálja, ahhoz elég egy 500 fős reprezentatív felmérés. Tényleg. A matematikai statisztika gondoskodik a többiről. Másfélmillió kitöltés nem nyújt részletesebb képet. A kitöltési hajlandóság biztos nem egyenletes...

Érdekességként megjegyzem, hogy nyolcmillió választópolgárt a választásokon megkérdezni is torzabb eredményt nyújt, mint megbízhatóan tudományos statisztikai módszerekkel kétezret, ugyanis a választási részvétel sosem reprezentatív. Választásokat nyilván azért tartunk, mert ki hinné ezt el? Túl nagy volna a csábítás és hát ugye láthatunk is időnként egész fura kutatási eredményeket. (Pl. a DK felmérési eredményei rendszeresen felülmúlják a választási eredményeiket, így a választáson az LMP beelőzte a DK-t, de mérésben szinte sose.) 

Egyes kutatók olyannyira szeretik a szocialistákat, hogy képesek rendre a Jobbik elé mérni őket, noha fele annyi voksot se kaptak a választáson. Ezek nagy kilengések. Aligha magyarázhatók mérési hibaként. Egyébként a most Puzsér Róbert szabad száján elhíresült Závecz Tiborról is közismert, hogy szereti a szocialistákat, és ezzel nincs is gond — javára írandó pártpreferencia méréseiben ez nem tükröződik vissza, csak nyilatkozataiban.

Egy másik szégyenletes médiaműfaj ugyanis a közvéleménykutatások interpretációja, amihez képest a béljóslás egazkt tudomány. Sajnos azonban olyan nagy a leszakadás már a Fidesztől, hogy ennek művelésére már csak a fej-fej mellett álló ellenzéki kispártok között van "lehetőség".

Ami még segíti a közvélemény megismerését egyébként az a fókuszcsoportos felmérés, ahol élőben egy néhány konkrét alanyon tesztelünk témákat, részletes, csoportos interjú keretében. Ilyenek nyilván megelőzik a "nemzeti konzultációkat" is. Egy igazi konzultáció eleve teret kéne adjon a szabad véleményformálásnak, ami egy kötött kérdőíven nem lehetséges.  

Hasonló irányított kérdésekkel kutatták viszont a jobb- és baloldali közvéleménykutatók is a túlóratörvény és a tüntetések körül kialakult politikai vitát — ahogy erről részletesen írtunk mindenki a maga interpretációját szerette volna a nyilvánosságban viszont látni. Ezek célja egyértelmű közvéleménymanipuláció. Az emberek még ismeretlen témákban hajlamosak a többség véleményére hallgatni. 

Irányított kérdéseknél az a valódi kérdés, hogy hova álljanak a belgák? Az IDEA kérdőívén se könnyű eldöntenünk:  liberális/konzervatív? baloldali/jobboldali? Hát mi legyek? Nem biztos, hogy el akarom dönteni, nem biztos, hogy azért, mert nem tudom a választ. Itt középen már nem is lehet állni? Muszáj beszállnom a szekértáborok harcába? Nem lehetek zöld vagy egyéb vannak izgalmas új egzotikumok is, mint a transzhumanista? Vagy, hogy rosszabbat ne mondjak idehaza ismeretlen szocdem...

Meg persze nem tudom, van-e értelme "egyértelműen liberálisról" meg "inkább liberáliisról" beszélni, de a fő gond tehát, hogy nem sok teret enged az ilyen kérdésfeltevés a sokrétű politikai identitások valódi megismerésének. Ellenben indokolatlanul felnagyít olyan kategóriákat, amik idehaza lehet nem is annyira gyakori vagy vonzó önként vállalt identitások.

Az IDEA leginkább lábonlövi magát, visszacsatolásként aligha lehet majd lobogtatni az eredményt, hogy hány jobboldali van vagy hány baloldali — belekényszerítve minket hamis dichotómiákba. A liberálisok talán örölhetnek majd, mert egy ilyen kérdőív virtuálisan megsokszorozza a táborukat egy kérdőív erejéig. Másra nem jó.

4. Zavaros kérdések a nagy semmiről

Nem lenne botorság megkutatni a választók másodlagos preferenciáit, de hiába is deklaráltan baloldali/progresszív az IDEA lehetne igényesebb is a kérdésfeltevéseket illetően. Az önkormányzati választásokon egyáltalán nem olyan evidens, hogy a kormánypárt mit jelent, mert helyben tkp. a regnáló polgármester vagy közgyűlési többség színe eltérhet a kormányétól, nem szerencsés az országos politikát kiterjeszteni a helyire. De ezt a pongyolaságot lehet a legkönnyebben lenyelni, végülis értjük.

Sokak számára az az egyetlen kérdés, hogy revansot tud-e venni a kormányon, bármilyen módon is. Az persze sajnálatos, hogy így gondolkodunk, hiszen a politika annyival színesebb, jó lenne, ha erről "edukálnánk" a választókat a kérdőívekben is, s nem megerősítenénk a téveszméinket, hiszen előfordul helyben a Fidesszel alkotott DK-s, MSZP-s koalíció is, Zuglótól Rákospalotáig. A jelen ugyan egyhangúan szürke, vagyis narancs, de a múlt már tényleg sokszínűbb volt.

Ez a görcsölés a "kormánypárti jelölt legyőzősén" rontja a gondolkodási képességet. El is véti a kérdőívkészítő, a lenti két kérdés közül nyilván a másodikban nem azt akarta kérdezni, hogy szavazna-e a jobbikos jelöltre, hanem azt, hogy szavazna-e a baloldalira, ami a felkínált válaszokból ki is derül. Így viszont finoman szólva is nincs semmi értelme.

Most komolyan, majd ebből fog készülni sajtóban megjelenő hír, hogy az emberek hogyan szavaznának egy ilyen esetben?

5. Ennél még a kishugom is jobbat csinálna

Egy másik kérdésnek, hogy mely listára "nem szavaznánk semmiképp" lemarad az LMP neve — pedig hagyni kéne teret azoknak is, akik szívből utálják még a zöld színt is. Csak kézzel lehet beírni. Fene tudja, miért épp az LMP-nek kedvez ilyen módon a kérdőív. Megindokolható, de nem szeretem, hogy miért csak egy pártot lehet ilyen módon megjelölni.

 

Rosszabb viszont szakmailag, hogy némileg redundáns és ezért időpocséklás a kérdésfeltevés, mert korábban már osztályozni lehetett minden pártot 1-től 10-ig. Meg random politikusaikat is. Lényegében már megtudhata a kérdező, amit akart. A láthatóan sebtében és átgondolatlanul összedobott kérdőív nem nagyon hozza meg a kedvünket, hogy a jövőben az IDEA-val készíttessünk egy felmérést.

Ez színvonalában egy közepesnél gyöngébb szakdolgozathoz készülő szinte kötelezően buta kérdőívre emlékeztet, amit egy 21 éves közgázhallgatótól talán elnézünk, főleg, ha életében először és muszájból csinál ilyet.

De az IDEA profi... ebből él.

És végül a Puzsért érintő nagy felháborodást kiváltó Závecz Research trollkodással kapcsolatban had' idézzem saját felmérésünk eredményeit. Úgy általában tudjuk, hogy Tarlós István a várható befutó. 50% környékén szerepelt mindkétszer és a népszerűségi indexe is túlterjed a Fideszén.

 

A közvéleménykutatások kicsit olyan, mint a parizer, ha szereted, nem akarod megtudni, hogy készül.Summa summarum: a Puzsér-Zavecz csörte méltatlan volt, de a közvéleménykutatások színvonaláról volna mit vitatkozni.