A kiló nem százat jelent.

A kijárási tilalom szükségtelen tömeghisztéria (lenne)

2020. március 27.

Győzött a hisztéria? A Facebbook-on már 189 ezer tagja van az Azonalli kijárási tilalmat csoportnak, mai napon bevezették a kijárási korlátozásokat. A lehetséges veszélyekről már korábban írtunk egy 34 éves, korábban egészséges római férfi halálhíre kapcsán. Rajta kívül más fiatal áldozata is volt a koronavírusnak. Számuk mégis elenyésző. Az esetek 80-90%-a azonban annyira enyhe vagy egyenesen tünetmentes, hogy észre sem vesszük. 

world.PNG

24 ezer koronavírusos halálesetet riportolt 197 ország világszerte. Míg csak az USA-ban 23-58 ezer közé teszik idén márciusig az influenzában elhunytak számát. A világszintű statisztikákat a WHO valamiért nem nagyon veri nagy dobra. Akár 1.2 millió is lehet már idén a halálesetek száma. Miközben a karantén az influenza "dolgát" is nehezíti.

Győzött a hisztéria, de csak félig, mert értelemszerűen tényleges kijárási tilalom nem vezethető be, ezt józan ésszel könnyű belátni, nem tudom, hogy a fenti csoport 189 ezer tagja ezt átgondolta-e valaha. Csak "korlátozások" lesznek, ami lényegében fel is higítja a fogalmat az elviselhetőség szintjére le, a média által hiszterizált tömegek "vérszomjának" szintjére fel. Pl. "ki lehet menni a szabadba, csak tartsanak egymás között távolságot" -- közölte a miniszterelnök a rádióban... Durván: csak re-brand-elte a kormány az amúgy is elég drasztikus status quo-t a pánikoló közvélemény igényeinek megfelelően: kijárási tilalom korlátozás.

Az új rendeletet Orbán Viktor unortodox módon lefotózva tette közzé szintén Facebook-oldalán. Ez a járvány legtöbbünk számára csak a social médiában és a médiában terjed egyedül. Szerencsére. Ott viszont nagyot megy.

Ezzel a pár intézkedéssel is már valószínű túlreagáljuk a veszélyeket, amikről részletesen írtam és engem is aggasztanak, mint minden ismeretlen veszély mindenki mást. A tényleges kijárási tilalom viszont már aránytalan és durva túlzás lenne. Így is valószínű túl nagy árat fizetünk egy jelenleg viszonylag enyhe lefolyásúnak tűnő járvány állítólagos kézben tartásáért. Ami a számokon nem nagyon látszik. Mármint sem a veszélyessége, sem a kézben tartása nem kimutatható. Viszont az is igaz, hogy egy veszélyt csak túlreagálni szabad. Ha alulreagáltuk, akkor valószínű már viselnünk kell a legdurvább következményeit. De mik is azok? Igazából hosszútávon nem tudjuk 100%-osan.

Hollandia és Britannia már jórészt beadta a derekát, de Svédország kitart. A szociáldemokrata mintaállam kormánya nem pánkol. A svédek egyedüliként szinte semmilyen kényszerintézkedést nem vezettek be, nem zárták be az iskolákat, éttermeket, nem tették tehát tönkre a gazdaságot, és nem lehetetlenítették el a napi életet, mint a legtöbb európai ország, mindössze némi fegyelmezettséget vár el a kormány a polgáraitól, kényszerek nélkül, egyszerű és őszinte kommunikációval. "Lesznek, akiktől el fogunk búcsúzni" -- közölte a svéd kormányfő. Sajnos ez mindig így van. Ez a szomorú valóság. Az egyetemek távoktatásba kezdtek, a pulthoz pedig nem szabad odamenni, meg kell várni, míg a pincér kijön, így elkerülhető a csoportosulás, az 500 főnél nagyobb tömegrendezvényeket sem tarthatják meg, de ennyi. Nem több.

Igazából hasonló elővigyázatosságra minden influenzaszezonban szükség volna, legalább annyira, mint a súlyos D-vitaminhiány pótlására, ami bár ez merész kijelentés, de nem alaptalan, lényegében a hasonló járványok elterjedését döntően "okozza". (Elég a két világtérképre nézni.) Mindez annyira olcsó volna, hogy le sem merem írni. Néhány euróba kerülne a teljes évi D-vitamin szükséglet fejenként. Jóval olcsóbb, mint az időszakban dömpingszerűen megnövekvő orvosi és kórházi kezelések költsége vagy a mindig télen megugró halálozások követelte emberéletek. Annak ellenére nem szerepel ez az intézkedési csomagokban sehol, hogy a külföldi járványúgyi központok, minisztériumok háttéranyagai bizonyítják a népegészségügyi hasznát.

Túlzásokba ne essünk az egyén szintjén tökéletes védettséget semmi sem ad, az influenzaoltások sem, de egy kormányzatnak a népesség valamilyen százalékos védettsége az érdekes. A teljes idegenforgalom tönkretétele egy eszköz, a másik lenne a D-vitamin és a kézfertőtlenítő a közöségi terekben. Mindig van választás. Most rosszul választott a világ. Vagy Svédország. Majd kiderül.

Amit szintén elmulasztunk, pedig kézenfekvő lenne: a veszélyeztetett csoportok (betegek és idősek) védőkaranténbe helyezését. Mondjuk 1-2 millió emberét 10 millióval szemben. Nem mindegy.

A koronavírus világösszesítésben elenyésző számú áldozatot követelt a járvány harmadik hónapjában is mindössze 24 ezret, ráadásul ugyanazokkal a kényszerintézkedésekkel plusz oltásokkal korlátozzuk az ismert szezonális influenzák terjedését is, amik ennek ellenére több fertőzöttet és áldozatot tudhat magáénak nem egyetlen nagyságrenddel, hanem kettővel, mint a koronavírus: 1.2 milliót akár, koronavírusosból talán fertőzött sincs annyi. Ráadásul az is megkérdőjelezi a kényszerintézkedések jogosságát és hatásosságát, hogy azok az országok, amelyek döntően kéthónapja illettve legdrasztikusabban két hete bevezették semmivel sem fékezték meg jobban a vírus terjedését, mint azok, amelyek egyáltalán nem.

italy.PNG

A pánikot enyhítő fontos adat még, hogy mindössze tartósan 3600 súlyos koronavírusos beteget kezelnek Olaszország 1100 sürgősségi ellátást nyújtani tudó kórházában. Rajtuk kívül még 58 ezer enyhe tüneteket mutató, akár otthon kezelhető beteg van. Nekem ne mondja senki, hogy kórházanként 3-4 beteg, tehát egyetlen kórterem átlagosan, padlóra küldi a világ egyik leggazdagabb országának ellátórendszerét. Ez egyszerűen álhír. Nincs szó tömeges megbetegedésekről vagy tömeges halálozásról. Csak tömeghisztériáról, amit egyes youtuber-ré avanzsáló orvosok és a média táplálnak, ahelyett, hogy tájékoztatnának, elővigyázatosságra intenének, mint a fegyelmezett svédek. Teljesen abszurd elvárás, hogy emiatt az utcára se mehess ki.

Be kéne fejezni az okoskodást és teljesen normálisan viselkedő embertársaink kipellengérezését. Inkább segíteni kéne egymásnak, ha már baj van.

sweden.PNG

Látható, hogy Olaszországban szerencsére kb. stagnál a halálozások száma az elmúlt öt napban. De Svédországban is jelentősen csökkent, ha az elmúlt nap adatait vesszük figyelembe. Amit egyébként az alacsony számok miatt statisztikailag valójában nem szabad ilyen módon értelmezni. Emlékeztetőül a magyar adatok a svédnek is töredéke. Még kevésbé lehet bármilyen következtetésre jutni. Pedig a teljesen kamu fertőzöttségi statisztikáknál egyedül a kórházi kezelésre szorulók és a halálozások száma adhat egyáltalán megbízható információt. A fertőzöttek számát kiterjedt vírusos megbetegedéseknél csak becsülni lehet. A tesztek nem elérhetőek általánosan és nem is megbízhatóak.

A váladékminták RNS tartalmából nem feltétlenül kimutatható a vírus, az ellenanyag jelenléte gyógyulás után még akár hetekig jelen lehet, de mindezek teljes hiánya sem jelent megbízható információt (hamis negatív) az aktuális és a közelmúltbeli fertőzöttséget illetően. Miért jelentene? És miért tesztelnénk elképesztő erőfeszítésekkel, erőforrások felhasználásával egészséges embereket? A tisztánlátás érdekében pedig erre volna szükség. Így a legtöbbet tesztelő országok adatait tekinthetjük közel megbízhatónak mindössze: 

Németországban 281-en haltak meg, mindössze 23 eset volt kritikus míg 41324 aktív fertőzöttet tartanak számon. Ez alapján a fertőzöttek 0%-a szorult intenzív ellátásra. Koreában 4665 aktív esetből 1% 65 beteg állapota kritikus és szorul intenzív ellátásra, 139 halott, lecsengőben a járvány.

Szinte egész biztos, hogy mindenütt nagyságrendekkel több a fertőzött, mint a statisztika. Ezért azok összehasonlítása és az országokra lebontott halálozási ráta tökéletesen használhatatlan adat.

Ennek viszont van egy optimizmusra okot adó következménye.

Az amerikai szövetségi egészségügyi kormányzat miniszterhelyettese, Brett Giroir is arra a következtetésre jutott, hogy jócskán túlbecsüljük a koronavírus halálozási rátáját. Valahova 0.1-1% közé tehető szerinte valószínűleg, leginkább 0.2% környékén lehet, ami már nem hangzik annyira borzalmasnak a szezonális influenza 0.1%-ához képest. A fertőzés terjedése pedig szintén biztos, hogy alatta van az eddig közölteknek, nem 1.3, hanem 0.99 környékén inkább a Science-ben megjelent tanulmány szerint, ami megintcsak influenzaveszélyességű kockázat. Meglátjuk. 

A halálozási ráta túlértékelésével a valós veszélyeket is túlértékeljük, azt pedig nem pánikoló internetezőknek kellene meghatároznia. A kormányzatoknak, ha demokratikusak is, nem az ő pánikszintjükhöz kéne igazítaniuk az intézkedéseiket. Akkor sem, ha befolyásos választói csoporttá léphetnek elő. Sőt ilyenkor nem kéne. Ez az egész jelenség tulajdonképpen a demokrácia mindennapi tragédiája a tömegmédia árnyékában, amit most súlyosbít a social media.

A tökéletesen előkészítetlen iskolabezárásokat és a kijárási korlázotásokat is az internet előtt pánikoló, szakértelemmel nem rendelkező kisemberek miatt lépte meg a kormányzat. Nem szakmai indokok alapján. Mindkettővel több bajt okozva, mint amennyi haszna van. Nemcsak a diktatúrától kell félteni tehát a hazát, de legalább annyira a diszfunkcionális tömegdemokráciától, ami szobafogságra ítélne boldog-boldogtalant, fékezhetetlen "vérszomjjal", nagyobb önkénnyel, mint bármely diktátor. 

A COVID-19-cel kapcsolatban az amerikai járványügy így fogalmaz: a klinikai következményei valószínűsíthetően egy szezonális vagy egy világjárványszintű influenzához (1957, 1968) hasonlóak, és nem a SARS vagy a MERS koronavírusok 10% és 36%-os halálozási rátájához, ami valóban borzalmas következményekkel járna. Az USA-ban idén március 15-ig 23-59 ezerre tehető az influenza okozta halálok száma. Ezzel szemben csak 1303 koronavírusos halálesetet igazoltak. A becslés azért mozog ilyen tág tartományban, mert nem szokás teljes virológiai képet felvázolni minden egyes betegnél , pláne nembetegnél, egészségeseket semmi másra se tesztelünk, mert minek. Vírusok és baktériumok elképesztő tömege él bennünk folyamatosan és észrevétlenül. Mégis tele a világsajtó és a magyar sajtó is cikkekkel, amik arról győzködnek, hogy mennyire ostobák azok a politikusok, akik akárcsak párhuzamokat keresnek.

Pedig az influenza évről-évre ad okot a valódi rettegésre és már többször "bizonyított" is, hogy nem alaptalanul.

Miért akkor a pánik? A pániknak valószínű megágyazott a kínai reakció "saját járványukra", olyan drasztikus intézkedésekkel csapott le a kínai diktatúra járvánnyal kapcsolatban mind a kiszivárogtatókra, fertőzött területekre, hogy az valóban sokkoló lehetett: utcán vertek meg a rendőrök, ha nem viseltél maszkot, falakkal zárták le a városrészeket, mobilappokon követhetted, hogy melyik házban van fertőzött online. Korea, Hong-Kong, Taiwan ilyen drasztikus intézkedések nélkül tartóztatta fel a járványt szintén. 

Nézzünk a szemünk előtt kibontakozó képre. Azt mondták, hogy a vírus terjedése gyorsabb, mint az influenzáé. Szemmel látható, hogy nem ez a helyzet.

Évről-évre áltagosan egymilliárd ember fertőződik meg becslések szerint influenzában. Durván 300-500 ezer ember életét követelve a bolygón, időnként észrevétlenül ölve meg hazánkban is 10 ezer embert, szemben azzal a 10-zel, aki a koronavírusba halt bele. Ez három nagyságrend különbség. A koronavírus-fertőzöttek hivatalos statisztikája ezzel szemben március 27-én 500 ezer összesen, ami három-négy nagyságrenddel kisebb a becsült influenzafertőzésekhez képest. Ha egy nagyságrendet tévedünk is még mindig két-három nagyságrendnél tartunk az influenza vírusok javára. Persze számos ország le van zárva, hatalmas a figyelem, ami magyarázattal szolgálhat és hát a járvány terjedése sem állt még le... 

A nemzetközi példák mindenesetre arra utalnak, hogy az enyhébb beavatkozások, megnövekedett odafigyelés, elővigyázatosság, a társadalom tudatosságának növelése, tehát a felnőttként kezelt lakosság tájékoztatása, a pánik elkerülése, a tömegrendezvények elhalasztása bőven elégségesek, mert a legrosszabb forgatókönyvek eltúlzottnak bizonyultak. Nincs görbe, amit ki kéne lapítani. Illetve az olyan kicsi, hogy sosem tudjuk meg, hogy sikerült-e, illetve az is lehet, hogy lehetetlen. Persze mindezt majd egy év múlva fogjuk igazán igazolni vagy cáfolni tudni.

2020_03_16_influenza_update_363.png

Ha valamire jó a mostani pánik, talán az, hogy ráébreszt, hogy mennyire könnyelműek vagyunk úgy általában. 1918-ban is azok voltunk, jó ideig mindenki legyintett a spanyolnáthára is. Most a másik végletbe estünk a koronavírussal kapcsolatban. Pedig az influenzával éppúgy megfertőződhetünk tünetmentesen és továbbadva idősek ezreinek okozhatjuk a halálát mit sem sejtve.

A bejegyzés trackback címe:

https://kilonem100.blog.hu/api/trackback/id/tr3815562842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.