"A Klub első szabálya: senkinek egy szót se a klubról." — Tyler Durden, Harcosok klubja.  

Sosem volt még ilyen öldöklő a kampány — az ellenzék pártjai között. Magyarország döntött — s lázadt fel  fotelében annak majdnem-jóléti társadalma, és szavazott bizalmat annak jóléttől talán távolabbi része. 

Hisztérikus együgyű sorosozás/migránsozás és még hisztérikusabb meddő orbánozás/összefogásozás közé szorulva a józanabb polgárok tehetetlennek és skizofrénnek érezhetik magukat, pedig most mindenki más bolondult meg pártállástól függetlenül — vagy kerítette hatalmába valami posztapokaliptikus életérzés: a kinek jutalmul, kinek büntetésül jutó harmadik orbáni kétharmaddal szembesülve — de  azért még kikérve egy kapuccsínót a sztárbákszban a Kossuth térre menet.

"Én abban az értelemben LMP-s vagyok..." — Karácsony Gergely, ATV, 2018. április 4. (sic!)

 Ha SZDSZ vagy MSZP politikusként ismeri meg az ország nem lett volna képes népszerűséget szállítani az MSZP 2018-as (talán legutolsó) kampányába.

Évekkel korábban, amikor egy random beszélgetésen felmerült, azt hittem, hogy Karácsony Gergő azért jobb miniszterelnöke lehetne az országnak, mint a korrupt Orbán Viktor. Úgy gondoltam, hogy személye nagyon sokak — akár a baloldallal szemben bizalmatlan LMP-szavazók egy része — számára is olyan ajánlat volna, amire nagyon nehezen tudnának nemet mondani. 2018. április 8-a megmutatta, hogy tévedtem.

A politkai szereplők közötti alkuk nem csak szerves, de legitim részei is a közéletnek — nélkülük a politika nem volna képes megoldásokat találni a közélet kérdéseire, nem volna képes olykor döntésre se jutni vagy folyton egyoldalú és vélhetően rosszabb döntésekhez vezetne egy kompromisszumok nélküli klíma. Ezek a formális vagy többnyire informális (valamit valamiért) tranzakciók és alkufolyamatok jelentik a politikacsinálás lényegét. Mégis egy polarizált, megosztott közéletben a közvélemény általában rossz szemmel nézi, ha kedvenc pártjuk az ősellenséggel tárgyal — szentesítse is akár a nemes cél az eszközt, különösen az idősebb hírfogyasztók etekintetben kevésbé rugalmasak idehaza. 

Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen — Albert Einstein.

Ha én mondjuk részeg vagyok, és meghívok barátokat otthonra beszélgetni, az a minimum, hogy őket is megkínálom viszkivel — Vágó Gábor (LMP) miután Gyurcsány Ferencnél járt az LMP delegációja az ellenzéki együttműködésről tárgyalni, 2018. Nem meglepő: nem borult frigybe a vasárnap este, a Jobbik már előzőleg lemondta a randit, és végül a "két" szocialista párt is elzárkózott tőlük. Gyurcsány viszont találva érezte magát, "hitvány hazugságról" beszélt és rögtön perrel fenyegetőzött.

Fejenként két Unicum kellett Gyurcsányhoz. Megviselte a Párbeszédes képviselőket Gyurcsány Ferenc bevétele a baloldali összefogásba. Jávor Benedek is elismerte: kellett nekik egy-két Unicum — Bors, 2014.

 A múlt hosszúra nyúlt
 De szerencsére vége
 Eredő ember felmegy az égbe
 Vetkőző számokban lép fel, de gyóntat is
 Nem hiheti senki, hogy hamis
 Csak a smártechnikát
 Ne a nyelvtankönyvből lesd el
 De mi mást is tehetsz még
 Ezzel az elesett testtel?

 Emlékszel? Karl Marx Stadtban ért minket a meteorológiai nyár. Fiatal agrárhallgató voltál, amikor  összefutottunk, összefutott szánkban a nyál.
 Miért kell bántani a másikat? Nem lehet mindenki jós. Amit kértél, az lett, és ízlett, ha hozzám szólsz.
 Bevallani nem is merem, oly jól ismerem. A nyomorékok évében ismertelek meg.
 A szeretet három fő fajtájával közeledtem feléd.
 Még jó, hogy megijedtél, de most már hagyd azt a hülye szabadságot, az úgysem elég.
 És inkább viselkedj rendesen, hiszen a lét sem a mienké.
 Begyulladt szerelmesek kínozzák így egymást. A hús üldözi a lelket és a lélek a húsba ás.

— Neurotic: A múlt hosszúra nyúlt (Budapesti látnok, 1987)

#IStandWithCEU

Fontos ügy és nem szabad elbagatellizálni. Bár mindent elmondtak már az egykori Soros-ösztöndíjas miniszterelnökről és Soros egyeteméről is — pro és kontra —, a személyes mitológiák és az ideológiák és szimbólumok absztrakt csataterén érdemes lehet leásnunk a történések mélyére. 

Jöjjön először valami kis színes tehát a nagy komolyságba. A CEU-n írták (talán) az egyetlen doktori disszertációt, amiben hivatkoznak egy 2002-es "gyerekkori" esszémre.