Bár nyár végére a világ legtöbb vezető döntéshozója belátta, hogy túlreagálták a járványhelyzetet, ismét ugyanott tartunk, mint júniusban: A média hadat üzent Svédországnak és a valóságnak. Megírtam, hogy a magyar és a nemzetközi média is csúsztat a máskor olyan sokra tartott svéd szabályozások kapcsán, ha Anders Tegnell-ről vagy a COVID-19-politikákról van szó.

Ausztria, Belgium, Magyarország, Svédország. Négy hasonló népességű európai ország halálozási statisztikája 2020-ban. Belgium a COVID-19 halálozások európai csúcstartója az egyik első ország volt, amelyik leghamarabb a lezárásokat választotta. A svéd halálozási statisztika csak a járvány hónapjában "érte utol" a magyart. 2019-ben Magyaországon 130 ezren Svédországban 89 ezren haltak meg. Ezen a számunkra rossz trenden a koronavírus jottányit sem változtatott...

Megint a média. Egy példa egy olyan sajtótermékből, amit egyébként mértékadónak tartok, kedvelek és rendszeresen olvasok: a Válasz Online újságírói többször is kísérletet tettek, hogy saját hatáskörben eldöntsék, hogy Svédország járványkezelése megbukott. A tények figyelembe nem vételén kívül szükségesnek érezték, hogy nyilvánvalóan hamis állításokkal is alátámasszák igazukat. Ha így is kevés volt, akkor teljesen irreleváns karaktergyilkosságba kezdtek a járványügyben nem is kompetens svéd kormánnyal szemben. Legalábbis, mintha egy magyar kislap, a Válasz Online hasábjairól befolyásolni lehetne a svéd belpolitika alakulását...

Komoly tévedése a Válasznak, hogy Svédország szerinte "azért bukott el", mert "el szerette volna érni a nyájimmunitást", miközben az "nem sikerült"... (Nem tudjuk amúgy.) Ez utóbbi azt jelentette volna, hogy Svédország azért alkalmazott volna enyhébb, élhetőbb korlátozásokat, mert azt szerette volna, hogy "gyorsabban" terjedjen a járvány. Ez azonban tévedés. Ilyen célja sosem volt sosem a svéd hatóságoknak, és ezt Anders Tegnell számos interjúban elmondta. Ez a hamis vád ettől függetlenül többször előkerült a világsajtóban, amit nem svédül, nem is magyarul, hanem angolul írnak persze. Egy a témában folytatott emailváltásban került szóba a nyájimmunitás, ahogy szóba került az mindenkor máskor is. A nyájimmunitás elérése a célja az oltásoknak is. Mégsem minden fertőző betegségnél cél akár oltással, akár természetes módon "elérni" a populáció ezen állapotát.

A "vád" formállogikailag is értelmetlen, mert Svédországban is korlátozásokat vezettek be, ha csupán enyhéket is és kizárólag szakmailag alátámaszthatókat. A cél Svédországban is az egészségügy teherbíró képességének megőrzése volt, mint mindenütt máshol. Ezért intették polgáraikat elővigyázatosságra, de nem rendeltek el értelmetlen szobafogságot.

Csak hát a brit újságíróknak, ahogy a magyar kollégáiknak is, valahogy kísérletet kell tenniük annak "közvetett" igazolására, amit a tények közvetlenül a legcsekélyebb mértékben sem támasztanak alá. Ezt hívjuk szalmabáb-érvelésnek. Magyarán hogy a svéd modell megbukott volna. Illetve a drákói brit vagy szinte tetszőleges más, szigorra építő (nyugat-)európai országban alkalmazott stratégia sikeresebb lett volna. Én értem. De az igazat kéne megírni, csókolom!

Egyik állítás sem igaz, és ezt nemcsak tételesen cáfolhatjuk a következő adatokkal, de az egyes brit vagy magyar döntéshozók is elismerték: elutasítják az újabb lezárások bevezetését. Ezt mondja Johnson, ezt mondja Orbán. Mindenki. A brit kormány tudományos tanácsadói külön tanulmányt készítettek a lockdown lesújtó hatásairól, amik halálesetek számának tekintetében is a járványhoz hasonló következményekkel jártak. Ez a lényeg.

Sosem volt cél a nyájimmunitás Svédországban 

Ezt több interjúban maga Tegnell elmondta. A svéd modell a hiteles tájékoztatásról, a felelős önkéntes viselkedésről és minimális, teljesíthető és szakmailag indokolt és enyhe korlátozásokról szólt. A politika helyett a szakma döntött. Azért győzött a svéd modell, mert a politikailag motivált lockdown megbukott, és már senki sem akarja újra bevezetni a nyáron "varázsütésre" szünetelő járványt. Időközben mindenki belátta, hogy hatástalan és káros.

A 180 fokos fordulatot rejtjük lényegében maszkok mögé, ami vállalhatóbb kompromisszum mondjuk a vendéglátóipar tönkretételénél.

Svédország azért kínos a legtöbb ország establishmentje számára, mert puszta létével cáfolja a drákói, gazdaságilag hatalmas károkat okozó, ráadásul hatástalannak bizonyuló járványvédelmi intézkedések szükségességét. Ebben élen járt a brit média, amelynek egy része előszeretettel pellengérezte ki Svédországot, keltett olyan rémhíreket az országgal kapcsolatban, amik azóta tévesnek bizonyultak. 

Ilyen a Nagy-Britanniában bevezetett, magyarnál jóval szigorúbb lezárások járványra gyakorolt hatása. Mint a fenti ábrán látszik Svédország és Nagy-Britannia halálozási görbéje azonosan alakult, nincs semmilyen törés, csökkenés, visszaesés, amit a drákói karanténszabályok okozhattak volna. A járvány valójában dühöngött tovább Londonban és sokfelé. Éppenséggel jóval súlyosabb járvány volt Angliában, mint Svédországban, kimutatható pozitív hatása nem volt a lockdown-nak. A sokfelé alkalmazott szigorú intézkedések, határzárak, kijárási korlátozások a vírusok terjedésének nem szabtak gátat, ellenben padlóra küldték a világgazdaságot, sok millió, de inkább sok százmillió vagy még több ember megélhetését tették tönkre.

Egyszerűbben szólva: az establishmentek és a média folyamatosan hazudtak és hazudnak Svédországról, hogy elfedjék saját baklövésüket.

A lezárásokat elutasító Svédországra vonatkozó brit előrejelzések olyan mértékben lőttek mellé a svéd COVID-19 halálozások számát illetően, hogy azt a túlzás szó nem fejezi ki. A kapitális szakmai hiba pedig eufemizmus. Egészen nyilvánvaló, hogy a brit szakértők nem mondtak igazat, saját "igazukat" akarták csúnya indirekt csúsztatásokkal alátámasztani. Az úgynevezett tudományos modellek azokon a riogatásokon alapultak, amik a média által az életünk részéve váltak idén február óta világszerte.

Ez minimum már egy nagyon hangos bocsánatkérést igényelne

Svédországtól és a többi folyamatosan félretájékoztatott országok polgáraitól.

A probléma, hogy ezekre a morálisan megkérdőjelezhető szakértőkre, és ezeknek a szakértőknek a szakmai véleményére és előrejelzéseire építünk ma is. Ezt írja meg a Qubit-tól a Válasz Online-on át Magyar Nemzetig minden magyar sajtótermék nagy mellénnyel. Azzal a teljesen hamis, bizonyosság látszatát keltő hivatkozással, hogy "ezt mondja a tudomány". Miközben a tudomány nem mond semmit, tudósok, szakértők mondanak nagyon sokfélét — és nagy sokféle módon tévednek.

Ideje volna szembesülni a ténnyel, hogy "a tudomány", ahogy a mainstream médiából ismerhetjük, nos finoman szólva mindent tévesen ítélt meg. Ezek egyoldalúsága, elfogultsága és olykor tényekkel szembeni "immunitása" próbára teszi a béketűrését nemcsak más tisztességes és egyes kijelentéseikért gyakran megrágalmazott szakértőknek, mint Anders Tegnell vagy Lehota Tamás, de a jóérzésű, tényeket tisztelő és hiteles tájékoztatásra váró laikusoknak is.

Bármekkora nagy vagy közepes is a veszély, szeretnénk pontosan, kozmetika nélkül szembesülni vele és fellépni ellene. A hiteles tájékoztatás bizalmat szül, a bizalom pedig társadalmi szolidaritást és szabálykövetést, ami a sikeres védekezés záloga.

Ősszel Britanniában enyhén emelkedni kezdett a COVID-19 halálesetek száma. Svédországban a nyári szinten stagnál. Egyik országban sincs drámai növekedés. Egyébként szerencsére sehol sincs még. Mivel ősszel csökken az emberek D-vitamin szintje, ezért megfigyelhető minden évben, hogy a légúti fertőzések egyre több idős, gyenge, beteg ember életét követelik. Sajnos így lesz ez idén is, mert ezt a problémát nem célozza meg a politika. Talán mert a D-vitamin nemcsak kézenfekvő és hatásos, de rendkívül olcsó is: és egyetlen gyógyszergyárnak sincs rá bejegyzett szabadalma — tehetnénk hozzá cinikusan.

A napi svéd és brit COVID-19 halálesetek alakulásán túl nézzük az elvégzett tesztek számától is függő napi COVID-19 esetszámok alakulásának statisztikáját is, ami jelentős különbségeket mutat, és ami alapján megintcsak a svéd modell tűnik a legjobbnak. Úgy tűnik, Svédországban enyhe emelkedésnek is alig indultak az esetszámok, de a brit adatok már a tavaszi magasságba szöktek. Összevetésül a magyar esetszámok sosem látott magasságokba lőttek ki.

Igaz, a tényleges megbetegedések és halálesetek száma idehaza is alacsony szerencsére. Amit látunk az egyelőre a tesztek számával arányos növekedés – remélhetőleg. Mindenképpen érdemes ezeket a számokat nyomon követni. Lehet, hogy a svéd számok azért nőnek lassabban, mert kialakult egyfajta nyájimmunitás közeli állapot, de lehet, hogy egyszerűen jobban működik a svéd társadalmi kohézióra épülő, finomhangolt védekezési modell. 

Az adatsorok frissek és a Worldometer-ről származnak:

 

Mondja meg nekem valaki, lát-e bármelyik svédországi ábrán olyat, amit a magyar nyelv belobbant szava kifejez? A Válasz Online újságírója ugyanis ezt a címet adta pontosnak és alátámasztottnak nem nevezhető cikkének: "Nem, a svéd modell nem győzött: megint belobbant a járvány, szigorításra készülnek". Ami itt belobbant az csak az újságíró fantáziája... A wishful thinking. És az erőltetett önigazolás utáni kétségbeesett vágy. Ha igaza lenne, nem kéne izzadtságszagúan bizonygatnia.

A cikk egyébként arról szól, hogy a svédek még a maszkviselést sem veszik fontolóra, ennyire készülnek szigorítani. Tegnellék úgy értékelték, hogy a középiskolák bezárása már felesleges volt Svédországban is. De maguk a svéd polgárok sem igen hordják a maszkot. Megbíznak a szakemberek korábbi iránymutatásában: korábban a WHO-tól Müller Cecíliáig és Falus Ferencig egyöntetűen állította mindenki, hogy a maszkviselés nem hatásos védekezési eszköz, legalábbis nem bizonyított a hatásossága társadalmi méretekben. Inkább politikai eszöz a dezinformáció és a szigorú szabályok által felzaklatott társadalom lenyugtatására.

Persze mutogathatna bárki a svédhez és a brithez képest enyhe (tavaszi) magyar COVID-19 halálozási statisztikákra, amik valóban inkább statisztikai hibának tekinthetők, mint társadalmilag hírértékkel bíró adatsornak. Noha napi szinten ostromolták velük lelki békénk tűréshatárát. Ez esetben érdemes tudatosítanunk magunkban, hogy nálunk a COVID-19-re fogékony népesség már sajnos jóval azelőtt meghal valami teljesen másban, hogy a COVID-19 utolsó cseppként a pohárban végezzen az idős beteggel.

A svéd halálozási statisztikák egyáltalán nem voltak kiugróan magasak Európában, Britannia vagy főleg a korán lezárásokat bevezető, szigorú maszkviselési szabályokon most lazító Belgium jócskán beelőzte a svédeket, számos amerikai tagállam még ezekre a lesújtó adatokra is rá tudott licitálni. Ettől függetlenül jogos magyarázatot kérni, hogy miért nőtt meg a halálozási ráta tavasszal.

Egy felkészült és transzparens járványügy ezt meg is teszi. Anders Tegnell ezzel kapcsolatos egyik igazolt magyarázatát a Válasz cikkben sajátos keretezéssel ismeretik: a korábbi évek enyhe influenzaszezonjai tekinthetők részben az idei romló COVID-19-statisztikák okának. Itt jegyzem meg halkan, hogy a koronavírusok valójában máskor is okoztak halálos fertőzéseket, de korábban ezekre a számokra senki sem volt elvétve sem kíváncsi. Ahogy az RSV és a többi 200 másik kórokozó nemlétező statisztikáira sem.

A SARS-COV-2 az első, amit tesztelünk, nyomon követünk ilyen részletességgel és napi szinten. Ezért minden összevetés bizonyos értelemben félrevezető. Az újdonságként reklámozott jelenségek, mint a hosszú távú szövődmények vagy a szaglásvesztés a legtöbb hasonló fertőző betegségnél előfordulhat. A koronavírus semmivel sem különlegesebb más kórokozóknál, csak erősebb a "médiatámogatottsága".

Nem bánnám, ha az igazság médiatámogatottsága hasonló szintre nőne a jövőben.

Nem lehetünk büszkék a magyar COVID-19 statisztikákra

A legelső ábra alatt olvashattad, Magyarországon évente kb. 40 ezer fővel többen halnak meg, mint a hasonló népességű Svédországban. Ez az, amit minden nap el kéne mondjunk — és nemcsak 2020-ban. Ez az, amire akcióterveket kéne készíteni és bevezetni, ez az, amivel kapcsolatban ugyanúgy felvilágosító kampányra volna szükség, mert nemcsak a jó/rossz egészégügyi ellátásunkon múlik a kérdés, hanem vastagon az életmódunkon, egészségtudatosságunkon is. Ahogy a COVID-19 súlyossága is, amit továbbra sem mondunk ki elégszer, mert még mindig nem változtattunk rajta. Tehetünk az egészségünkért: kezdjük az igazság megismerésével.