Mutáns jogász-virológus hibrid legyek, ha értem. Egy ismerősöm lefordította magyar nyelvre a jelenleg hatályos járványvédelmi szabályozást:

§1. Ha egy [szabadtéri szórakozóhelyen] nem szól a zene, akkor bemehet bármennyi ember védettségi igazolvány nélkül,

a.) de ha "szervezetten" isznak, akkor már csak ötszázan.

b.) viszont, ha elkezd játszani egy zenekar, akkor ki kell mennie annak, akinek nincs védettségi igazolványa,

c.) kivéve, ha menyasszony is van, mert akkor nem kell az igazolvány, de csak kétszázan maradhatnak "bent".

Vírus legyen a talpán, aki ezeknek az előírásoknak meg tud felelni!

A hangos élőzene vagy egy fehér ruhás fiatal nő járványtani jelentőségét még évszázadokig emlegetni fogják a kultúrtörténészek. Régebben egy fekete macska látványától fagyott meg az erekben a vér vagy egy kéményseprő feltűnését kapcsolták össze a jószerencsével, némileg a tűzesetek statisztikai adataira nézve megalapozottan. Kötve hiszem, hogy a modern járványtani rendeletek megalapozottsága túlmutatna a fekete macskánál és a péntek 13-nál megfigyelhetőeknél.

Avagy: ezek után ki az, aki beveszi, hogy ezek a másfél évben hetente változó rendeletek bármennyire is megalapozottak, kit ösztönöz ez normakövetésre? Hogyan érezzem így magam jó polgárnak, amikor nem megyek át ezeken a hol itt-hol ott felbukkanó "pirosokon". Bárhogy forgatom: nincs értelme.

Miután fél Magyarország már ténylegesen be van oltva, világszerte dolgoztak ki egészen hatásosnak bizonyuló gyógymódokat a COVID-ra, jelentősen javult a betegségből felépültek aránya, nem terhelődött túl az egész ellátórendszer sehol, zuhanóban az esetszámok, a lélegeztetőn, intenzíven lévők száma, még a mindenféle halállal felbruttósított napi halálozások száma is.

CSODA TÖRTÉNT!?

Meg jöhetnék azzal, hogy sem a márciusi iskolanyitás, sem az áprilisi terasznyitás nem járt semmilyen következménnyel. Ó milyen szörnyű lehet ez az ellendrukkereknek, járványhírszerkesztőknek, a pofára esett celebtudósoknak, akiknek még egyik rémisztő jóslata sem jött be az elmúlt másfél évben, ugye? Miközben a legtöbb járványtani összefüggésre nemhogy orvosi diploma, de egy elsősegély tanfolyam elvégzése nélkül is rég rájött a legtöbb ember: a COVID, akár az influenza szezonális, nyárra eltűnik teljesen, és bizony, aki nem egészséges, az jobb, ha vigyáz, mindenki más meg ahogy teheti élje az életét, mert egy van belőle.

És igen, a jóval korábbi TELJES NYITÁS sem járt Texasban SEMMILYEN következménnyel — akkor még csak 13%-os átoltottságnál. Kimutatták, hogy sem a maszkrendeletek, sem a lezárások nem voltak sem pozitív, sem negatív hatással a járványra.

Mit szőrözünk akkor? Mit akarunk méricskélni? Mit húzd-meg-ereszd-megezünk? Kivel szórakozunk? Magunkkal? Kit akarunk átverni? Meddig várunk és mire? 

Tök mindegy. Aki rá van csavarodva a szigorításokra, nem fogja megérteni. 

Ideje volna megbarátkozni a gondolattal, hogy minden egyes egészséges emberben potenciális vírusterjesztőt látni a történelem legnagyobb tudományos tévedései közé tartozik. Pont.

A tünetmentes fertőző mítosza

"akitől" itt rettegünk vagy rettegtetve vagyunk másfél éve folyamatosan, nyilvánvalóan eltúlzott.

A tünetmentes fertőzés elképesztően ritka és az ismert összefüggések miatt főleg másik tünetmentes, gyorslefolyású fertőzéshez vezet csupán. A betegség súlyossága ugyanis a vírus dózistól függ és az alany fogékonyságától. Egy tünetmentes fertőző általában kevés vírust bocsát ki magából. 

De ezen túl még járvány idején sem fertőző a tünetmentesek zöme, egyszerűen, mert nem is fertőzött. Fertőzöttel találkozni jóval ritkább esemény, minthogy mindenkit bezárjunk miatta. Sőt a tünetmentes fertőzöttel való találkozás az egészségesek számára mindig is "ajánlottnak" számított. Egyfajta természetes "oltakozás" ez, amit az emberiség tudat alatt évmilliók óta csinál: kézfogással, ölelkezéssel, csókolózással és számos ezeknél bizarabb módon. A (nem celeb) tudósok variolációnak hívják és alkalmazzák is. Az egészségesek kicserélik egymás között a kórokozóikat. Míg a betegektől mindig is távol tartotta magát mindenki. És fordítva.

Tudjuk azt is, hogy világszerte a súlyos megbetegedésekhez és halálesetekhez vezető fertőzések a normál társadalmi érintkezéstől távol és többnyire elzárva történtek: idősotthonokban és kórházakban. Magyarán márcsak ezért is mindegy, hogy elmész-e arra a koncertre, kiülsz-e arra a teraszra, kezet fogsz-e azzal a barátoddal.

És tudjuk, hogy a tények az utolsók, amikre az emberek világnézetüket, döntéseiket, véleményüket alapozzák. A politika szintjén meg pláne. Kb. ennyi.