
A választások utáni hangulat mindig a győztesnek kedvez. Különösen, ha ennyire győztes.
A kormánypártok szereznék meg a szavazatok több, mint felét a legfrissebb nyárvégi felmérés szerint, amiben már benne van a Jobbik elnökválasztási botránya és pártszakadása, a két korábbi férfi LMP-társelnök pártból való kilépése, a médiában lejáratókampányként tálalt teljeskörű tisztújítás, illetve a Jobbik felé nyitó új társelnöki kommunikáció — nincs benne a női társelnök lemondása, de a jósolt 5% már beárazza a Szél ellen hozott ellentmondásos fegyelmi határozat politikai következményeit.
Vagyis inkább hatástalanságát: az emberek meggyőződését nem változtatták meg az uborkaszezonban felfújt események. A magát szélső-szélsőjobbra pozícionáló Toroczkai-párt úgy tűnik nem tudott megkapaszkodni, pedig ütős témákat vetettek fel, és elegendő teret biztosított számukra a média is. Az ellenzéken belüli mozgások összesen nem tesznek ki annyit, mint az egyedül országos és minden választói csoportban szervezett párt, a Fidesz nyári növekedése: annyi új támogatót szereztek, amennyiből egy kisebb új ellenzéki párt is kijönne, aminek viszont úgy tűnik nem nagyon van tere. Legutóbb Róna Péter kosarazta ki Márki-Zay Pétert ez ügyben. Egyébként sem kínálatból van hiány az ellenzéki térfelen, hanem keresletből, pártból és ambícióból éppenséggel túlkínálat van.
Summa summarum: az ellenzéki pártok erőviszonyai nem változtak lényegesen — csak a 2-3%-os hibahatáron belül. A Gyurcsány-párt kitartó szavazóbázisa most is, mint mindig biztos 7%-ot jósol, ahogy a választás előtt és után is, s ami a választáson 5%-ot jelentett csupán. A MSZP a felmérés szerint ugyan most rosszabb eredményre számíthatna és egy "közös listával" már nem is futhatna neki biztonsággal a 10%-os küszöbnek.
Bár az elmúlt 8-10 év fő trendje, a balliberálisok különböző adhoc szövetségek és koordinációk mögé rejtett, de folyamatos visszaszorulása tény, az elmúlt pár hónap nem csapódhatott le még a választókban egyértelmű döntésként: az MSZP és a DK ugyanúgy játékban vannak, és médiaértelmiségükön keresztül kisebbségből is dominálják az ellenzéki közbeszédet. Viszont ennek szavazatokban már nem haszonélvezői, legfeljebb további zuhanásukat tudják késleltetni.
A Jobbik-LMP-Momentum-blokk kétszer annyi szavazót vonz már, mint a két balliberális párt, amelyiket elkerültek a komolyabb belviszályok vagy gyorsan rendezték azokat. Ha a Fidesz szavazók kitartottak a korrupciós atombombák közepette is a kormány mellett, hiábavaló volna azt gondolni, hogy egy botrányosra sikerült elnökváltás vagy egy rövidéletű pártvezető alig követhető pártfegyelmije majd földcsuszamlást okoz — rágja akár a szájába naponta ötször ugyanannak a százezer idős balliberális tévénézőnek az ATV bármely műsorvezetője. A választásokon milliók szavaznak.
A Momentum és a Kétfarkú Kutyapárt még mindig alulról szagolja a parlamentbe jutási küszöböt, ami az EP-választáson is inkább logikusabbá tenné a szövetségkötést a Fekete-Győr András által is egyedül szalonképesnek ítélt "21 századi pártokkal". Az LMP nyári akadémiájának panelbeszélgetésén mind a Jobbik, mind az LMP, mind a Momentum egyértelművé tette, hogy a balliberális pártokkal kapcsolatban nincs vita pártjaikban: nem kívánnak velük kooperálni a jövőben, de egymással szembeni szakpolitikai vitáikat még rendezniük kell, hogy egy ilyen szövetség létrejöhessen.
Keleten a helyzet változatlan: a magyar pártstruktúra 2010 óta stabil — csak az ellenzéki oldalon zajlik egy lassú átrendeződés.
Forrás: a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet