Tegnap az Európai Parlament végül többszöri sikertelen nekifutás után mégis megszavazta az új közösségi szerzői jogi szabályozást, aminek több pontját is komoly bírálatok érték. Németországban tízezrek tüntettek ellene. Kampányt indított a YouTube meglepő módon azonos oldalon állva a Kalózpárttal. Ugyanis egyes rendelkezései komolyan veszélyeztetik az internet szabadságát. És egyes tartalommegosztó szolgáltatók profitérdekeit, a jogtulajdonosok profitérdekeivel szemben. Ahogy erről korábban írtunk.
Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel — és benne a Fidesz. Elfogadták a digitális szabadságot súlyosan korlátozó uniós rendeletet! Mint minden fontos kérdésben, amiben értelme lenne a "szabadságharcban", Orbánék ebben is a másik oldalon állnak.
#SaveYourInternet lépjünk fel a 13-as cikkely ellen: a YouTube is beszállt az EP-kampányba
SaveYourInternet A Sargentini-jelentés miatt idehaza is hangos sikert aratott uniós 7-es cikkely után egy újabb uniós jogszabálytervezetre is érdemes lenne felfigyelnünk. Egy szeptemberi európai parlamenti döntés óta készülőben van a már nevében is baljós Article 13 vagyis 13-as cikkely. A...
No meme is illegal
Egy mém nem lehet illegális: hangzott a szabadságjogokért tüntetők egyik szlogenje, utalva a nyugati baloldali értelmiségben divatos migrációpárti "no man is illegal" jelszóra, amely az emberek szabad mozgáshoz való jogát szélsőséges módon a nemzetállamok biztonsága elé helyezte. A mémek esélyegyenlősége azért nem sérült volna annyira durván, mint egy jogfosztott illegális bevándorlóé, de maga a jelszóválasztás egyszerre tükrözi a jelenség kettőségét, abszurditását és fontosságát is. Mások szellemi alkotásait csak jogszabályokból épült "határkerítések", bíróságok és nem kutyás őrök védelmezik, másfajta védelemre nincs is mód, nem tudjuk elzárni, mert akkor értékét veszti. A szellem világa az anyagi valósággal szemben eleve tökéletes természetadta szabadságban létezik számunkra. Ami sokónk számára magától értetődő és elvitathatatlan igazság.
Jó hír: a tiltakozók egyik követelése teljesült: a mémek megúszták. Ezután is lehet majd megosztani ezeket az ikonikussá vált kis képeket és gif-eket — a szerzői jogok védelmétől ez esetben eltekintünk.
Article 11
A hírfolyamokon, híraggregátorokon, keresőkön megosztott linkekért viszont ezek után jogdíjat kérhetnek a híroldalak. Ez az úgynevezett "linkadó", ami életszerűtlensége miatt nem csak vitatott, de már számos országban meg is bukott. (Lásd előző írásunkat.) Az Unió parlamentje mégis nagytöbbséggel rendeletbe iktatta, ami közvetlenül is hatályos az EU területén.
Article 13
Szintén nem úszták meg a nagy tartalommegosztó szolgáltatók: a YouTube és társai eztán közvetlenül perelhetőek lesznek a feltöltött jogsértő tartalmakért. Amiből egyébként valóban nagyon sok pénzt kerestek. Tehát várhatóan előszűrést kell alkalmazzanak, ami nagyon sok eddig legális szellemi alkotás közreadását fogja ellehetetleníteni. Nem lesz több ismert dalt éneklő csodagyerek és kezdő zenészek se mutathatják meg tehetségüket mások munkáinak feldolgozásával — hiába nem fognak keresni egy vasat se, vagy perkálják a jogdíjat vagy marad a felvétel házimozi.
Nem biztos, hogy lesz paródia az EU-ban, mert mások szerzői jogait sértheti. Az idézetek, kritikai céllal vagy mémként, meshup-ként elméletileg tényleg megúszták. Csakhogy mostantól azoknak a tartalomszűrőknek a humorérzékére kell bízzuk magunkat, akik eldöntik, hogy most mi éppen jogot sértünk vagy még megfelelünk a rendeletnek az előbbi kitételek szerint. A perek miatt aggódó tartalomszolgáltatók anyagi érdeke ugyanis inkább a megelőzés lesz: ami nem kerül ki abból biztos nem lehet baj.
Szép új világ
Az Unióban beköszönt a szellemi tulajdon új feudalizmusa. Ahol a jogdíjakat birtokló kevesek győztek a tömegekkel szemben. Jogászhadakkal védik szellemi hűbértbirtokaikat, ahol a fogyasztó is csupán jogfosztott jobbágy. Egyelőre így fest a dolog. Az aggodalomra tehát megvan minden okunk, ahogy azt korábban írtuk. Persze eközben ugyanúgy virágzik majd tovább az internetes alvilág.
Mégis kiknek köszönhetjük ezt?
How the political groups voted on #uploadfilters and the #linktax:
— Julia Reda (@Senficon) March 26, 2019
• @eppgroup overwhelmingly in favour
• @theprogressives & @aldegroup significantly in favour
• @GreensEP & @GUENGL overwhelmingly opposed#SaveYourInternet pic.twitter.com/x12Rp4q1Lm
Az amúgy is túlszabályozott és a "gazdagoknak" kedvező szerzői jogok további kiterjesztését elsősorban a Fidesz pártszövetségének, az Európai Néppártnak köszönhetjük. Bár egyik pártszövetség sem szavazott egységesen a Fidesz jelenlévő képviselői és határontúli magyar szövetségesei mind támogatták az egyoldalú szigorítást. Nagyrészt támogatták az Európai Szocialisták és a liberális ALDE is, ahova a Momentum csatlakozott legutóbb, és amiből Macron már nem kér, mert az ALDE-t a Monsanto és más nagycégek szponzorálják, ami szerintünk is súlyosan aggályos.
A magyar szocialista képviselők most és legutóbb sem támogatták. Leginkább a Zöldek és az Északi Zöld Baloldal voltak természetesen ellene. Köztük a két magyar zöld képviselő is: a legzöldebb európai képviselőnek választott Jávor Benedek (Párbeszéd) és Meszerics Tamás (LMP listájáról mandátumot szerző független képviselő).
Érdekes egy koalíció az, ahol Orbán liberális ősellensége, Guy Verhofstadt (ALDE), Orbán pártjának képviselői és Gyurcsány Ferenc jobbkeze, Molnár Csaba (DK) árulnak egy gyékényen.
Jelen esetben mindannyiónk digitális szabadságjogait.
Milyen irányba kéne elindulni ehelyett?
A zöldek által kijelölt irány mellett fogok érvelni. A glóbuszon két veszélyes tendencia is látszik az információs társadalom további fejlődését illetően. Az egyik az USA által megteremtett valóságos információtechnológiai gyarmatosítás — ahogy a hazai zöldek fogalmaznak EP-programjukban: adatkapitalizmus, szabadalmi háborúkkal és technológiai monopóliumokkal.
A másik a Kínában kiépülő totális kormányzati kontroll, tömeges megfigyelés, jogi korlátot nem ismerő adatgyűjtés a polgárok életének minden mozzanatáról, ami mind a kommunista párt diktatúrájának fenntartását szolgálja; a főleg külföldi szellemi tulajdon védelmének teljes figyelmen kívül hagyása pedig a kínai ipar érdekeit.
Az Unió jó ideig helyesen jelölte ki az irányt a polgárok személyes adatainak védelmére helyezve a hangsúlyt. A megvalósítást illetően a félreértett GDPR persze már hagyott maga után kivánnivalót, a 13-as cikkellyel pedig egyértelműen célt téveszt, és az éppen erősebb lobbiérdekeknek szolgáltatja ki digitális életünket.
"Az Európai Unió példás, de némileg túl szigorú és bonyolult módon szabályozza a személyes adatok kezelésének metódusait — aminek valószínűleg a valódi célpontok, az óriási tech-cégek a jogászhadseregeikkel könnyedén ellen tudnak állni. Azonban a szabályozás potenciálisan olyan nagy adminisztratív terhet ró a kkv-kra, hogy azok csak jelentős költségekkel tudnak annak eleget tenni. Könnyítésekre és felmentésekre van tehát szükség azoknál a gazdasági szereplőknél és intézményeknél, amelyek valójában méretüknél és tevékenységüknél fogva nem jelentenek valódi veszélyt személyes adatainkra, így különösen a független média és a kkv-szektor tekintetében van szükség enyhítésre." — A zöld Európa programja
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Olyan digitális világot kéne teremtenünk legalább Európában, amit a polgárok is átlátnak és magukénak éreznek — nemcsak a jogtulajdonos óriáscégek szerzői jogi jogászai. Olyan világot, ahol az energiákat nem homályos jogi viták és perköltségek emésztik fel, hanem értékteremtésre fordítják.
Ennek rendszerszintű megfogalmazása még töredékes, de érvényes igazodási pontokat kaphatunk a korábban nagy vitákat kiváltó ügyek információszabadságot előnyben részesítő megközelítésein keresztül.
"Az európai polgárok pénzéből készített és létrehozott kulturális értékeket szabadon hozzáférhetővé kell tenni. (...) Át kell alakítani a jogvédelem rendszerét: radikálisan le kell csökkenteni a védelmi időt, mivel a jelenlegi rendszerek nem a hozzáférést, hanem az idő hossza miatt amúgy is kérdéses üzleti szempontokat helyezik előtérbe. Az LMP legalizálná a magáncélú fájlcserét. Jelenleg rendszeresen összemossák a kereskedelmi célú másolást a magáncélú fájlcserével. Az (...) Európai Unió akár a saját javára is fordíthatja, ha az egyén és a vállalkozás szabadsága között méltányos és fenntartható egyensúlyt érvényesít." — A zöld Európa programja
A kalózpártok "régi" követelései mellett új gondolatokat is találhatunk a programban, ami ma még rendkívül radikálisnak hathat:
"Most... az a feladat, hogy visszaszerezzük a demokratikus ellenőrzést a platformok és az adatok fölött.
Közös digitális világunk irányítása nem lehet üzleti titok. Ezért akár a Facebook, akár a Google vagy bármelyik digitális óriás közérdekű működése csak úgy szavatolható, ha szolgáltatásaikat nem egyszerű üzleti tevékenységnek tekintjük, hanem olyan digitális közterületnek vagy közútnak, amelyet közösen, maga a társadalom, illetve állama és hatóságai rendeznek be és szabályoznak.
Nyílt forráskódúvá kell tenni tehát akár a Facebook, akár a Google vagy bármelyik digitális óriás nyilvános platformjainak működését, hogy a közösség és a hatóságok által ellenőrizve legyenek, hogy pontos ismereteink legyenek arról, személyes adatainkkal, az általunk közreadott tartalmakkal mi történik, milyen célra használják fel azokat." — A zöld Európa programja
Egyelőre nagyjából így. Ezt megvalósítani több zöld képviselőre volna szükség az Európai Parlamentben.
