A kiló nem százat jelent.

Trump és a neokon "momentum": az iráni katonai vezető elleni kockázatos merénylet és a kaotikus magyar belpolitika

2020. január 05.

A neokon momentum. Trump Irán elleni akcióját éljenzi a Momentum alelnöke, Berg Dániel. Az amerikai héják sem álmodtak arról, hogy Trump elnök jóváhagyja az iráni katonai vezető elleni merényletet. Trump akciója könnyen vezethet kiterjedt háborúhoz a Közel-Keleten, amiért én kicsit sem lelkesednék annyira, mint a Momentum fiatal politikusa.

iran_usarmy.jpg

Amerikai támaszpontok veszik körbe Iránt.

Irán messze nem ártatlan a világpolitikában, a keze nyomát nemcsak a Közel-Keleten hagyta már ott, de Albániától Indiáig, Argentinától Skandináviáig, Kenyától Thaiföldig hajtottak végre állítólagosan Iránig visszavezethető merényleteket világszerte. Az állítólagos szónak azért perdöntő jelentősége van itt.

A proxykon keresztüli kisebb-nagyobb csetepaték teljesen más tészta, mint merényletet végrehajtani egy másik ország katonai vezetője ellen, akivel nem állsz hadiállapotban. Sőt. Irán lényegében az USA szövetségese volt a szíriai polgárháború ISIS-szel szembeni második felvonásában, ahogy a kurdok és a törökök és szinte mindenki végül. A Közel-Keleten mindenki mindenkinek lehet az alkalmi szövetségese, ellenfele és cserélődnek is a szerepek rendesen, ahogy erről a kurd kérdés kapcsán írtunk.

A tapasztalatlan momentumos politikus egy háborús konfliktusba szeretné az országot belevinni. Mintha nem lenne elég bajunk nekünk magyaroknak is, meg a Közel-Keletnek is:

Berg Dániel:

"Irán külpolitikájába kódolva vannak a konfliktusok az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel, mint ahogy a Közel-Kelet destabilizációja is. A Kasszem Szulejmáni ellen elrendelt légicsapás is ennek a külpolitikának a következménye.

A nyugati szövetségi rendszer tagjaként Magyarországnak is elemi érdeke lenne közreműködni az olyan lator államok visszaszorításában, mint Irán. Ehelyett az Orbán-kormány az elmúlt években egyre jobban próbál nyitni az ajatollahok felé, több gazdasági és stratégiai együttműködési egyezményt kötött Iránnal.

A Momentum álláspontja, hogy az Orbán-kormány közeledése Irán felé nem szolgálja Magyarország érdekeit, és súlyosan veszélyezteti kapcsolatainkat nyugati szövetségeseinkkel.

A Momentum blogján írtam részletesen a közel-keleti feszültségek magyar vonatkozásairól, és a lehetséges további forgatókönyvekről."

— Iráni eszkaláció: magyar vonatkozások, lehetséges forgatókönyvek

Berg Dániel, New York-ban született, magát politikailag mérsékeltnek tekintő fiatal momentumos politikus blogbejegyzésében túlságosan lelkesedik Trump radikális politikájáért, ami nekem okoz némi problémát. Eszembe nem jutott volna Orbánt azért kritizálni, mert nem támogatja a világon szinte mindenütt kockázatként számon tartott trump-i külpolitikát, és/vagy mert túlságosan puha a muszlimokkal szembeni fellépése/retorikája.

Orbán épp azzal látszik kiiratkozni a nyugati demokráciák sorából, mert egyes lépései túlságosan Trump-éhoz hasonlóak. Pl. mert hasonlóan káros az idegenellenességet szító propagandájuk, ami a Szulejmani elleni merényletet is legitimálja elsősorban.

Az írás nem kerülte el mások figyelmét sem: Van, akit annyira felzaklatott a poszt, hogy sommásan azzal vág vissza, hogy:

"Ne haragudj, de akkora orbitális baromságot irtál, hogy előbb engedném Kelemen Annát a külügyminisztérium közelébe, mint téged." 

Kelemen Anna egyébként nem geopolitikai szakértőként lett ismert hazánkban. (Szmájli.) Mégis meglepően az Instagrammon, egy kamuflázsos szelfi alatt jól összefoglalja a lényeget, amit tudnunk kell:

kelemenannaofficial:

"Az iráni Szulejmani,nemzeti stratéga aki hivatalosan Irán kémfőnöke volt,a legtöbbet tett azért, hogy kiterjessze Irán befolyását a közel-keleten és csütörtökön amerikai dróntamadásban meghalt. Igaz hogy az USA már korábban terroristának nyilvánította. Az olajárak azonnal emelkedni kezdtek a tőzsdéken! Ennek a gazdasági-politikai következményei nem tudni hova vezetnek el a jövőben. Nagyon félő,hogy ezzel a radikális támadással Trump csak még jobban összekovácsolja az Amerika ellenes erőket. Tudósítást eddig csak az Euronewson láttam.
Itthon a mi pártjaink is megvívják a maguk kis csatáit,de félő,hogy a világ ilyen méretű dolgai Ránk is ki fognak hatni!"

Kendernay János (LMP), a zöldpárt társelnöke, volt brüsszeli diplomata viszont egyenesen cáfolta a Berg Dániel által felvázolt nemzetközi kontextust: 

"Ó jaj, miket írsz?! Egy-két metszet:

— az amerikai és európai szövetségeseink Irán politikája fényévekre van egymástól;

— ha nagyon nem tévedek, az európaiból nem lóg ki Magyarország;

— az európai külpolitika eszköztára eredendően más, mint az amerikai, hál’ istennek, még akkor is, ha kivételesen egy-egy EU-tagállam hasonlóan cselekszik (pl Líbia).


Ne haragudjál, de amit írtál, azzal nem lehet egyetérteni, Európában legalábbis. És még Orbanisztánba sem kell menni ezért az állításért.

Érdemes lenne az európai relációt is olvasni. Ez egy nagyon érzékeny külpolitikai kapcsolat. Hosszú évek kellettek mederben tartani, jó irányba terelni próbálni. Ez könnyen beborulhat most.

Én nem kívánok ilyen “harcos” magyar külpolitikát. 

https://eeas.europa.eu/diplo.../iran/2281/iran-and-the-eu_en"

Nem legitimálja a merényletet az, hogy Irán az egyik regionális hatalom a Perzsa-öböl egyik oldalán, a másikon ott állnak az USA-val szövetséges muszlim fundamentalista szaudiak legalább olyan kiterjedt világméretű hálózattal, mint Irán. Ráadásul ennyi erővel akkor egy bárhol látogatást tevő amerikai védelmi minisztert is meg lehet ölni, mert Iránhoz képest legalább még tucatnyi másik állammal folytat hidegháborút folyamatosan. Egy ilyen akció viszont nyilvánvalóan háborút jelentene. Az USA azonnal reagálhatna úgynevezett nemarányos válaszlépéssel is. És senki nem pisszenne fel a világban.

Jogos önvédelem lenne, ami jelen esetben is része a perverz trump-i érvelésnek: Szulejmani a Közel-Keleten beavatkozó amerikai érdekeltségek elleni akciók egyik állítólagos értelmi szerzője és fő szponzora. A dolog természetéből fakad, hogy az ilyesmit bizonyítani nem lehet. Irán politikája viszont nyílt titok, ahogy az is, hogy a térségben az amerikai beavatkozást nem fogadják egyöntetűen örömmel humanitárius jótéteményként az emberek. És nemcsak az amerikai katonai túlkapások, háborús bűncselekmények áldozatai vagy a legitimnek tekintett katonai akciók elkerülhetetlen polgári áldozatainak hozzátartozói. 

Komplett hülyeség Iránt felelőssé tenni az ellene végrehajtott merényletért. Ez a terroristák logikája.

Irán egy veszélyes, erős, de stabil és racionálisan gondolkodó regionális nagyhatalom, amely érti, hogy mi a vesztenivalója. Nem egy ISIS és nem egy Észak-Korea, Obama még megállapodni is tudott Iránnal, amely alkut Trump nem győzött diszkreditálni, pedig a nukleáris fegyverkezés felfüggesztését a négyévtizedes hidegháborús viszony rendeződésének egyik korai jelének tekinthettük, és egy biztonságosabb világ sarokkövének. 

Ez után a merénylet után Irán azt gondolhatja, hogy már nincs vesztenivalója, és az ilyen ellenfél a legveszélyesebb. Az, hogy az irániak USA-ellenesek nem jelent szintén felhatalmazást. Egész Latin-Amerika USA-ellenes. Ennek megvan a története és az oka. Emellett Irán a maga muszlim módján demokrácia, ha nem is szabad választásokkal, de választásokkal — a mienkétől eltérő politikai tabukkal: iszlám köztársaság. A rivalizáló pártok mindegyike egységes abban, hogy az USA befolyása káros és "nincs keresnivalójuk" a Közel-Keleten. De miért is gondolnának mást? 

Trump követhetetlenül cikázó tweet-jei kifürkészhetetlenek. Egykor térségből való kivonulást szorgalmazó politikája is veszélyes volt, de most, hogy egy eddig sosem látott, teljes Közel-Keletet elborító háborút robbant ki éppen néhány nagyságrenddel növeli a tétet, odáig ameddig egyik fél sem merészkedett korábban. Valamelyest még a következetlen Trump-nál is magyarázatra szorulna a korábban háborúellenességet is bedobó elnök neokonzervatív fordulata.

Legalább annyira, hogy a fiatal, számomra szimpatikus hazai liberális párt miért árul egy gyékényen a rosszemlékű Bush-éra háborús uszítóival. Trump még hagyján, végképp nem örülnék, ha a magyar politikát is rabul ejtené a neokonzervatívok profitéhes véreskezű ideológiája.

Trump szavazóbázisa, az amerikai "Heartland" messze van Irántól valóban, de Európa, benne Magyarország túlságosan is közel. A merénylet minden említett állítólagos ok igazolása esetén is olyan üzenet, amit józan ésszel csak hadüzenetként lehet felfogni.

De mindenek előtt azért szögezzük le, emberek lemészárlása nem egy szimpla médiaüzenet, hanem kegyetlen gyilkosság. Amit a képernyőn látunk az nem egy sorozat, hanem a húsvér valóság. A szenvedés, a vér, a halál nem egy thriller jelenetei.

Az egy dolog, hogy a középnyugati amerikaiak tévéképernyőjén jól néz ki egy ilyen kőkeményen odacsapó elnök, de egy háborút kirobbantani már nem tévésorozatRésztvenni benne nagyon sokak életébe kerül, amiből az USA nem vonhatja ki magát. Egy iráni-amerikai nyílt háború bevonná Izraelt, Jement, Szaud-Arábiát a konfliktusba. Irak újra hadszíntér lenne.

A hegyekkel teli, hatalmas népességű, történelmileg egységes, sokezer év óta szervesen fejlődő Iránba sosem merészkedne amerikai katona, de Trump döntésének következménye szavaival ellentétben egy hosszú évekig elhúzódó, szinte lezárhatatlan háború is lehetne. Nem olyan elszigetelt próbaháború, mint a szíriai vagy a jemeni vagy a líbiai. Tízmilliók kellene elhagyják az otthonukat. (Több)százezer amerikai katonát kéne bevetni a térségben — újra. Nemcsak az olajárakat, migrációt befolyásolná rossz irányban, de akár a teherforgalmat is a Szuezi-csatornán, ami Európa külkereskedelmének főütőere.

És nem, nem jó ötlet Berg Dánieltól, hogy ebben magyar részvételt sürget az Orbán-kormány részéről. Erre nemcsak felkészülve nem vagyunk, de érdekünkben sem áll. Egyedül a béke a mi érdekünk.

A háború lehetséges anyagi következményei túlszárnyalják az iraki beavatkozásét, amelyet az amerikai adófizetők kell álljanak majd nagyrészt. Irán kétszer akkora ország, mint Irak. A háború eszkalálódása szinte elkerülhetetlen, ha Irán a már belengetett ellenlépéseket megteszi, ami azért nem biztos esemény — hálistennek vagy insallah. Ezzel magyarázható Törökország kivárása is. Franciaország, Oroszország és Kína aggodalmának adott viszont hangot, ami viszont intőjel lehet Amerika számára. 



Tegyük fel, hogy bombákkal térdre kényszerítik, megdöntik "távolról" az iráni kormányt. És? Akkor mi lesz? Az iráni ellenzék ebben a kérdésben egységes a kormánnyal. A háború még egységesebbé tenné az irániakat. Esetleg, ha végletekig éleződne a helyzet létrejönne egy valódi iszlám szélsőségesek vezette állam, amely a bevehetetlen iráni hegyekből évtizedekig és jó okkal intéz támadásokat a nyugati világ ellen bárhol. Irán 81 milliós, iparilag fejlettnek tekinthető olajexportőr és nagyhatalom, majdnem nukleáris nagyhatalom.

Egy sikeres amerikai bevatkozás viszont, amely mondjuk felborítja a status quo-t és átrendezi az USA érdekei szerint az erőviszonyokat a Közel-Keleten, szintén új világpolitikai felosztást is kiprovokálhat, ami véget vethet az USA jelenlegi kényelmes, kiváltságos geopolitikai/katonai hegemóniájának. Vagyis az egypólusos világrendnek. Ez abban a szerencsés esetben is megtörténhet, ha Irán felmérve az erőviszonyokat nyílt katonai válaszlépést mégsem kezdeményez.

Mi egyet tehetünk: óvatosan elítéljük az elhamarkodott amerikai lépést, aminél tucatnyi jobb is lehetett előkészítve, ahogy az LA Times-ban olvashattuk. Nekünk Irán túl közel van és hát finoman szólva sem vagyunk a térségben érintett nagyhatalom. De ha nem lenne túl közel, akkor se kéne még az amerikai Kongresszus által is erősen vitatott katonai lépést támogatnunk. (Az elnök nem indíthat háborút, csak a Kongresszus jóváhagyásával, ami elmaradt. Ezért hivatkozik Trump önvédelemre, ami vitatható.)

Nem szabad, de nem is kell magunkévá tennünk a trump-i álláspontot, még akkor sem, ha az lenne az egyöntetű amerikai álláspont. Nekünk magyaroknak a magyar érdekek szerint kell kialakítanunk az álláspontunkat, akkor is, ha New York-ban születtünk, akkor is ha Nyíregyházán. Mércénk a 21. században az egyetemes emberi értékek kell legyenek, amely az emberi élet védelmét egyaránt szentnek tekinti, bárkiéről is van szó. És nem az amerikai neokonzervatívok világuralmi lázálmai.

Az emberi szenvedést és halált, amiből a térség túlontúl sokat látott önhibájából és azon kívül is, nem szemlélhetjük szenvtelenül és cinikusan. A béke az egyetlen, ami mellett érvelnünk kell, ami mellett ki kell állnunk. 

(És ezer szerencse, hogy a magyar politikai vezetők nem igazán diszponálnak fegyverek felett.)

Donald Trump 19-re húzott lapot ismét

Pár szót még arról, hogy ettől függetlenül Trump bőven megúszhatja szárazon ezt a sokadik merész húzását is, ahogy az ellenfelei által a választás évében némileg erőltetetten kierőszakolandó impeachment-et is. Trump könnyen lehet, hogy ha nem is ezek miatt a vakmerő és kiszámíthatatlan lépései miatt, de legalábbis ezek ellenére újrázni fog az idén novemberi elnökválasztáson.

Pont úgy ahogy csalódás volt Hillary Clinton és egyszerre az egész demokrata és republikánus establishment feletti győzelme a magát felvilágosultnak tettető világ számára. Ahova most a képmutatást beismerve gyorsan magamat is sorolnám. Valahol Trump győzelmét a jóízlés és az józanész vereségének éreztem. Egy új politikai korszak berobbanásának, amiben az elfogadott normák megdőlnek és elfogadottá válik az, ami korábban lehetetlennek tűnt. 

Márpedig Trump sokadszorra szeg meg ökölszabálynak tekintett normákat, lép át paradigmákon, eliminálva mindazt, amit az angol conventional wisdom-nak nevez. Mondjuk a paradigmáknak egyik dolga, hogy megdőljenek időnként. Pl. Trump előtt is hazudtak a politikusok, ahogy mindenütt pisiltek a medencébe, de Trump az első aki mindezt a trambulinról teszi, és akár kérkedik is vele. Ebben mindenképpen eredetibb és "macsóbb", mint elődei, és még az őszintébb szót is megkockáztatnám.

Nem újdonság ez a figura az Újvilágban. Trump a cowboy, aki a legegyszerűbb megoldást keresi, aki nem tetszik neki lepuffantja, majd ellovagol a naplementében. Probléma? Nincsenek törvények, nincs seriff, ez a vadnyugat. A világpolitikai térnek ez a szemléletmódja nem áll távol az amerikai lélektől tehát. Trump pedig a józanészre apellál. Nem fejteget homályos, önhitt és képmutató "vallásos" nézeteket a demokráciaexportról, nem gondolja úgy, hogy civilizatorikus küldetése lenne. Nem terhel senkit ilyesmivel. Nem akar jobbnak látszani, mint moralizáló ellenfelei. Akár e sorok szerzője is.

Egyszerűen megteszi, amit meg akar, ami szerinte éppen Amerika érdeke, ami szerinte helyes. Bízik a stukkerében. És ezt okkal teszi. Az USA nem tudná ugyan az egész világot sakkban tartani, de tökéletesen alkalmas egy-egy ellenféllel gyorsan leszámolni. Amíg egyenként teheti, amíg nem jön létre valamiféle globális szövetség és normarendszer, addig nyugodtan azt tesz, amit akar. Amerika nem lenne képes Irán megszállására, de ki is jelenti: ilyen szándéka nincs. Egyetlen lövés, egyetlen találat bőven elég a cowboy győzelméhez a világpolitika gyorsan pörgő western-jében.

Talán ez a trump-i logika működési elve. És egyelőre bejött neki. Egy teljes elnöki terminuson át elkísérte a szerencséje. Ha úgy tetszik neki lett igaza, és nem a bukását néhány hónapon belül már jósló tojásfejű írástudóknak, akik lenézték. Ennyiben érdemes valamilyen távolságtartó tisztelettel is figyelni Trump mozgását, mert korántsem biztos, hogy akkora őrültség, amit tesz. Legalább annyira egy szerencsés kezű hazárdőr ő, aki 19-re kér lapot, mint a járatlan utakat mindenki előtt felismerő vezető. Ha mindezt valami elnökiesebb csomagolásba tudná tenni, és kevésbé lenne otromba és visszatetsző, akkor akár egy jelentős történelmi figurává is válhatna. Ebben a pillanatban inkább hajszálon múlik a sorsa, mint egy igazi westernhősnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://kilonem100.blog.hu/api/trackback/id/tr8015393998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Brix 2020.01.07. 13:06:18

Azt gondolom , hogy ezt most nem "magyar èrdekek szerint" - hanem általános , civilizációs szempontból èrdemes tekinteni: ha Trump ilyen akciókat indít, azzal aláássa a nyugati civilizáció implicit módon mindenki által elismert erkölcsi ès kulturális felsőbbrendűsèget ...A nemzetközi jognak vannak elemei amit nem cèlszerű megsèrteni , különben barbarizmusba süllyed a világ: nem öletünk állami vezetőket- mert az állami terrorizmus , mèg akkor sem , ha adott esetben egy autokratikus teokráciáról van szó , ès nem fenyegetünk 52 kulturális cèlpont lerombolásával...Ez barbarizmus, a nyugat hitelènek lerombolása! eddig a nyugat volt az etalon, milyen èrtèkekre hivatkozzanak ezután , ha demokráciát\jogállamot akarnak pl a muszlim országok haladó erői? Mi az amit a nyugta nyújtani tud nekik cserèben? Iránban èppen jó úton jártak , hogy elzavarják a diktatórikus vezetèst, most mindenki összefogott az USA ellen, lehet újabb 10-20 èv diktatúra, demokratizálódás helyett..
A tanulság az, hogy egy őrült, cinikus , ostoba, debil populista vezető megválasztása , az egèsz világ sorsára komoly befolyással lehet! Trump azt mondja : nem számít a szokásjog, nem számít a nemzetközi jog, nem számít a humánum- megölünk mindenkit aki ellenünkre tesz...Teljesen leamortizalja a nyugati világ becsületèt ès újabb embermilliókkal fogja a nyugat-gyűlölők táborát gyarapítani...A szabályokat mi ( a nyugat) találtuk ki a világnak , ès ha Trump nem tartja be a nyugati civilizáció szabályait , azzal a közös bukásunkat hozza el!