A kiló nem százat jelent.

A földbárkák titka

Az Ökofilmklub februári filmvetítésén jártunk

2016. április 14.
Az Ökofilmklub februári filmvetítésén jártunk: Meseházak hulladékból.
1908356_332388133579084_7261239635123888190_n.jpg

Sosem látott érdeklődés előzte meg az Ökofilmklub február 18-i és 25-i vetítését. A Meseházak hulladékból című rendezvény kétszer is telt házzal futott le az A38-on — hála a lelkes közönségnek. Aligha fejezheti ki ennél jobban más a mindenkit rabul ejtő varázsát a Mike Reynolds által megálmodott és megvalósított építészeti öko-utópiának. A Garbage Warrior (Hulladék harcos) című filmből megismerhettük, hogy hősünk természetesen számos nehézséggel kellett megküzdjön évtizedeken át, hogy szokatlan lakóépületei felépülhessenek Új-Mexikóban, mint egy mesebeli szegénylegény le kellett győzze a buta konvenciók és a bürokrácia hétfejű sárkányát. Sokfajta kísérleti és rendhagyó építkezési mód van terjedőben világszerte a dombházaktól, a civilizációból kivonulni igyekvő ökofalvak mozgalmain át a hagyományos élet romantikáját visszahozó vályogházak reneszánszáig. A Reynolds által "earthshipnek", "földbárkának" nevezett épületek végül is egy megoldást jelentenek ezek közül. Ami talán eredeti, hogy Reynolds-ék mozgalma megszállottan épít a hulladék-újrahasznosításra. Kedvelt építőanyaga például a használt autógumikba döngölt föld, amely kiváló, masszív hőtároló tömegként szolgál, üvegpalackokból, műanyagpalackokból pedig hőszigetelő falakat alakítanak ki az Earthship Biotecture építői. Magától értetődő cél, hogy az épületek passzív házként, off-grid és önellátó módon működjenek, tehát sem az elektromos hálózatra, sem  tüzelőanyagra nem szorulnak, de még a szennyvíztisztítást is házon belül valósítják meg felhasználva az épület szerves részét képező üvegház növényeit: például termeszthetünk banánt vagy paradicsomot, amely utóbbi állítólag kimondottan szereti a házi szappant... Az élet egy önellátó földbárkában persze kompromisszumot kíván: vegyszermentesebben, víz- és energiatakarékosabban kell éljük napjainkat, de hogy is akarhattuk volna másként?
fixedw_large_2x.jpg
Az újrahasznosított hulladék alkalmazása a fenntarthatóságon túl a költségekre is jótékony hatással van. Egy ilyen ökoház tehát nemhogy drága volna, hanem kirívóan olcsó. Nyilván a belsőépítészet már egyéni ízlés és költségvetés dolga, de előszeretettel alkalmaznak a burkolatoknál is kidobott, töredezett csempéket és egyéb kreatív ötletek tömkelegét. Egy szerkezetkész szokványos lakóépület így jórészt esetleg a know-how és a munkaerő költségeire redukálódik, ami szükségszerűen kiegészül egy szokványos napelemrendszer talán 1-1,2 millió forintos költségével illetve egy passzív ház szintén szokványos és nem kirívó épületgépészeti költségeivel, mert az épületek a természetes benapozást és a levegő természetes cirkulációját hasznosítják. Új-Mexikóban az egykori hippikommunából kinőtt mára profi vállalkozásként működő Earthship Biotecture 20-30 ezer dollárért épít meg egy családi házat. Magyarországon talán 3-4 millió forintból lehetne eljutni a szerkezetkész kialakításig, bár még ilyen épület idehaza nem épült, a legközelebbi  Csehországban található — tudtuk meg az Earthship Hungary vagyis a Földbárka mozgalom magyarországi képviselőitől. Az anyagiak egész biztosan nem jelentenek akadályt, hogy az unalmas Kádár-kockák mellett földbárkák nőljenek a magyar ugaron. Más akadályok viszont vannak. Az építési szabályok elsősorban az épületekben lakók védelmére születnek vagy éppen a természeti környezet vagy kulturális örökségünk védelmére mint például a hagyományos faluképet védő szabályozások vagy a Balaton-törvény, amely kötelez minden építtetőt a szennyvízhálózatra való csatlakozásra, megóvandó a Balaton vízminőségét, viszont a szabályozás sajnos nem ismeri a víztisztítás önerőből való megoldásának módjait, ami mindenképpen hiányosság — értékelte Takács Viktor, XI. kerületi főépítész a hazai jogi környzetet. 
spod-stand-alone-for-web_1.jpg
A földbárka-építészet hányattatott története mára úgy tűnik révbe ért, az amerikai központ a világ minden tájáról vonzza a tanulni vágyó látogatókat gyakornoki képzésein. De mielőtt bárki nekiállna megépíteni álmai önellátó és fenntartható otthonát érdemes tehát a hazai szabályozással is jobban megismerkedni, aminek megértését az építésügyi szakember számos példával illusztrálta. Jó hír viszont, hogy véleménye szerint alapvetően semmi sem áll egy ilyen számára is rokonszenves kezdeményezés útjába. Meglepő módon a 300 négyzetméter alatti épületekre vonatkozó mostani teljes dereguláció lényegében megnyitotta az utat a hazai kísérletezgetők előtt is, ugyanis ekkora építményekre már nem kötelező építési engedélyt kérni. A XI. kerületi építési osztály hivatalnokai ugyanakkor jelezték, hogy ettől még fennmaradási engedélyt meg kell kapni az így épült házakra. A megszokott magyar kiskapukeresős megoldás miszerint tíz év után szinte minden épületre lehetett fennmaradási engedélyt kapni viszont egyre kevésbé lesz járható út a jövőben. Ennek a műholdas térinformatikai rendszerek fejlettsége már jórészt gátat vet. Ezért a szakember erről inkább mindenkit lebeszélne.
preview2-for-article-dec212015.jpg
Ahogy azt is fontos tudni, teszik hozzá a mozgalom lelkes magyar képviselői, hogy a földbárka egy életforma is egyben, ami nem mindenki számára alternatíva és nem is kíván az lenni. Sok más haladó és fenntartható megoldás létezik ezen kívül is. A földbárkát elsősorban benapozási és nagy helyigénye miatt inkább a külterületeken célszerű építeni, de ez a civilizációból való kivonulás már úgyis a filozófia szerves része. Becsléseik szerint egy hektáron akár szinte tényleges önfenntartás megvalósítható egy átlagos család számára, ami az öko-utópiák kedvelőinek is jó hír, mert ez azt jelenti, hogy természetesen akár egy egész Magyarország beköltözhetne kizárólag földbárkákba: a négymillió önellátó háztartás területigénye az ország felét tenné ki nagyjából.
eve_const16.jpg
eve_bottles.jpg
Kerestem az okát, mi váltja ki vajon ezt a nagy érdeklődést és minek köszönhető a szinte tapintható lelkesedés. Mi vonzhat például egy magyar programozó srácot, hogy egy hónapnyi szabadságát és 500 dollárt áldozzon, hogy három hétig Új-Mexikóban lényegében kőművesgyakornokként ismerkedjen a földbárkákkal? Reynolds-ék előszeretettel adják át tapasztalataikat, a technológia szabadon másolható és terjeszthető, hiszen pofonegyszerű, bár állandó kísérletezgetés, tehát elkövetett hibák — például naphőtől megolvadt írógépek útján dolgozták ki a mai épületmodelleket és épületgépészeti megoldásokat. Nehéz volna megragadni, hogy mitől lett ilyen vonzó és sikeres ez a fajta ökológiai építészet, amely csupa olyan használt holmiból jön létre, amit mindannyian ismerünk. Ha van titka a földbárkának, akkor az mindenképpen ez. Ezen ökológiai kacsalábon forgó meseházak szellemi atyja, Mike Reynolds egyszemélyben látnok, hippi, “költő”, lázadó, botcsinálta lobbista és persze építési vállalkozó, de mindenek előtt egy rettentő módon eltökélt csodabogár, aki nem csak álmodik helyettünk, de valóra is váltja ámainkat. Mert ahogy ő mondja magáról: 
nem akarok a csordával együtt a szakadékba vágtatni, és ez rengeteg erőt ad. 
Így válik az öko-utópia valósággá.
earthships-3-.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://kilonem100.blog.hu/api/trackback/id/tr428595218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása