Összességében a zöldek voltak az egyik nyertesei a 2019-es EP-választásoknak. 52 képviselőről 74-re nőtt az EGP az Európai Zöld Párt képviselőinek a száma. A másik zöld frakció, a jórészt szélsőbaloldali és északi zöld pártokat összefogó GUE/NGL koalíció viszont 52-ről 43-ra fogyott. Eközben mindkét magyarországi zöldpárt, az önállóan induló Lehet Más a Politika és a belőle kivált a zöldpolitikát szövetségben megvalósítani akaró Párbeszéd Magyarországért is elveszítette képviselői helyét.
Európa több országban is nagy sikert arattak a zöldpártok, Németországban 20,5%-ot értek el és a második legerősebb párt lettek. Persze vannak más országok is, amik kivételnek számítanak. A V4-országok között Magyarország 2010 óta sikertörténetnek számított zöld szempontból. 2014 óta Jávor Benedek és Meszerics Tamás is az európai zöld frakció tagjai voltak mostanáig. Idéntől magyarországi képviselet nélkül maradnak az EP-ben a zöld értékek.
Többnyire növelni tudták mandátumaikat az EGP különböző tagpártjai és az EGP/EFA frakcióban ülő pártok. A fenti kis térképen a tagpártokat láthatjuk az EU-n belül és kívül. (Finnország nem maradt le, az ország adatai a térkép szélén láthatóak.)
Kiestek sajnos a magyar mellett az olasz és az észt zöldek is. Rontottak az eredményükön a svédek és az osztrákok is. Az utóbbiak azonban örülhetnek a két mandátumnak és a 10%-nak, mert tavaly a nemzeti parlamentből estek éppen ki, és tértek vissza idén.
Országonkénti EGP-mandátumok száma
Németország: 22 (21 Grüne, 1 ÖDP)
Franciaország: 12 (10 EELV, 1 AEI, 1 korzikai)
Egyesült Királyság: 11 (7 Greens, 3 Scottish National Party, 1 Plaid Cymru (Wales-i regionalisták)
Spanyolország: 4 (3 katalán EFA, 1 ICV)
Belgium: 3 (2 Ecolo, 1 Groen)
Hollandia: 3 (GL)
Ausztria: 2 (Grüne)
Dánia: 2 (SF)
Litvánia: 2 (LVŽS)
Finnország: 2 (VIHR)
Svédország: 2 (MP)
Írország: 2 (Greens)
Lettország: 1 (a lettországi oroszok, EFA)
Luxemburg: 1 (dei gréng)
Portugália: 1 (PAN)
Lengyelország: 0-1 (Zieloni, nem került be képviselőjük a PiS elleni közös listáról)