Hogy mennyire virtuális néha ez a szembenállás a magyar médiában különösen szembeötlő:

A Föld szó szerint másik oldalán élünk...

A Magyar Hang publicistái nem olyan rég még ugyanannak a jobboldali holdudvarnak voltak a része, mint az általuk megkritizált 888, Pesti Srácok vagy Mandiner. Mégis rohamtempóban igyekeznek leleplezni Haincz Barnabás Mandinerben ideológiailag előre kódolt sommás ítéletét a bozóttüzek kapcsán: Így sodorta a katasztrófa szélére a zöld baloldal Ausztráliát. Van mit, természetesen, de Nádasi Balázs A kormánypropaganda megtalálta a bozóttüzek valódi felelőseit válasza is hagy komoly hézagokat a történetben.

"Ausztráliában már 10 millió hektáron ég a bozót és az erdő, azaz már több, mint egy Magyarországnyi területen. A számítások szerint több mint 1 milliárd állat pusztulhatott el, 29 halálos áldozat van (többeket eltűntként tartanak nyilván) és több, mint 2500 ház vált a lángok martalékává. Eközben nem csak a tűzoltóknak, illetve a hadsereg mozgósított egységeinek kell a tűzzel megbirkózni, hanem a szövetségi hatóságoknak a szándékosan terjesztett álhírekkel és összeesküvés-elméletekkel is."

A nagyságrendeket illetően a témában az összes cikk elfelejt megemlíteni, amikor a bozóttüzek valóban óriási kiterjedtségéről írnak: mekkora kiterjedésű is Ausztrália és mekkora kiterjedésűek a hasonló mindenki által szokásosnak elismert futótüzek arrafelé? Bárkire és bármire is akarjuk ugyanis fogni a katasztrófát, annak kozmikussá növesztése mindig az érdekünkben fog állni. Pontosan ezt is teszi mindkét oldal — világszerte.

Ausztrália 769 millió hektár területű, ebből 134 millió hektár erdőség.

A 2018-19-es bozóttűz-szezon (létezik rá kifejezés arrafelé) egyébként egyes becslések szerint majdnem kétszerese a Magyar Hang által az olvasók és a Mandiner orra alá dörgöltnek: akár 18-19 millió hektárt is érint — és még növekszik. Ez természetesen borzalmas, de Ausztrália területének összesen felső becslés esetén is 2-3%-a mindössze, ami persze annak is köszönhető, hogy a kontinens jórészt sivatag. A tüzek nem egyszerre égnek, és csak addig, amíg van, mi égjen. Kezelhetetlenül nagy területről van szó így is.

Összevetésül 1939-ben egyetlen napon égett le 2 millió hektár, ezért is hívják azt a napot Fekete Pénteknek, de volt Fekete Csütörtök is a 19. században és így tovább. Nem került a híradók élére világszerte, de 2002-ben 38 millió hektár égett le. Érdekes módon nem indult akkor ilyen diskurzus — ennek oka talán, hogy az Északi Területre korlátozódó akkori tüzek a jelentősebb népességű területektől távol tomboltak, háromszor akkora területen, mint most. Természetesen most sem érint minden ausztrált a tűz egyformán, a legtöbben ugyanúgy az úszómedencéjük partján karácsonyozhattak idén is, mint szoktak, bármennyire is hatásos sajtófotó a narancssárga égbolt, nem általános. 1974-75-ben viszont 117 millió hektár égett le összesen, ami öt-tízszerese a most is okkal apokaliptikusnak leírt tűznek. Egy erdőtűz mindig kis apokalipszis.

Csak hát mégis. Akkor sem lett világvége. És nem kerestünk olyasmire összeesküvés-elméletet vagy nagy tudományoskodó világmegfejtést, ami többé-kevésbé sajnos szokásos. Mint ahogy a Magyar Hang írja:

"Ezek [e konteók] lényege, hogy semmiképpen sem a globális felmelegedés az oka a történteknek, hanem valami más. Például a szándékos gyújtogatás. Vagy így akarják büntetni a meg nem nevezett hatalmak az ausztrál kormányt, mert a világon létező egyik legszigorúbb rendelkezéseket vezették be a menekültek befogadása ellen. Ezek az álhírek magyar propagandaoldalakon (mint például 888.hu, Mandiner.hu és az orgánum cikkét szó szerint átvevő Pestisracok.hu) is megjelentek. A fő felelősöket a zöldek, a liberálisok, a baloldaliak között keresik."

Haladjunk sorra: nem ez a lényegük, de ha helyes az állítás, akkor helyes a következtetés is, nem kell elszomorodni. A túl szigorú környzetvédelmi előírásokra éppen azok ausztrál önkéntes tűzoltók hívták fel a figyelmet még 2013-ban, akiket a klímaszkeptikus konteók elleni harc éllovasainak mutat be, nem a Mandiner szerzője találja ki. Éppenséggel a tűzoltók maguk is a szkepticizmus "bűnébe" esnek, és kifejezik a kételyeiket a nyilvánvalóan zajló klímaváltozás és a bozóttüzek szoros kapcsolatát illetően: tekintve, hogy a múltban jóval nagyobb és veszélyesebb, olykor több halálos áldozatot követelő tűz volt a kontinensen. 

29 ember halála persze sok, egy is sok, de Ausztráliához mérten fele akkora népességű hazánkban is meghaltak 25-en már lakástűzben a télen (MTI). Óránként van egy lakástűz, bozóttűz sehol csak karácsonyfák és adventi gyertyák. És nyilvánvalóan nem hozhatók kapcsolatba ezek a lakástüzek sem a klímaváltozással — vagy muszlim terroristákkal.

Nem tudjuk

Attól, hogy valamiről ír a média, vagy valamiről tudósok értekezést publikálnak, akár rengeteget, azt még nem kell készpénznek venni, attól még az nem »tudományos tény«, nincs "tudományos konszenzus". A tudományban eleve nincs konszenzus, vita vagy bizonyítás van. A médiában elégséges a figyelemfelkeltés, magyarán a klikkbét. Káros modern jelenség, hogy a tudomány és a média mezsgyéje elmosódni látszik, de ez a tényleges tudományos igazságon akkor sem változtat, ha aláírásokat gyűjtenek miatta.

1931-ben száz német tudós állt ki Einstein-nel és elméletével szemben. Einstein válasza annyi volt mindössze, hogy "egyetlen tudós bizonyított cáfolata" is elég volna, nem kell hozzá száz... (Mégcsak nem is volt mind antiszemita amúgy.) Sajnos ma sem csupán gáncsnélküli lovagokból áll a tudományos közélet.

Évtizedeken át volt a tudomány szerint ártalmatlan a röntgensugárzás a magzatokra, míg sokezer torzan született csecsemő után rájöttünk, hogy mégsem. Évtizedeken át volt a zsír "az" egészségtelen és a cukor, "az" egészséges, míg mára ennek megítélése megfordult, aki akkoriban az ellenkezőjét hirdeette hülyének nézték és kiröhögték. (Egy nap majd arra is rájön a dietetika tudománya,  hogy az éhes ember számára mindkettő alapélelmiszer — a szerk. cinizmusa.)

Attól még, hogy valaki azt hirdeti, jót akar, nem biztos, hogy a szándékai jóra vezetnek. A Greenpeace aranyrizs elleni anti-GMO-kampánya ellen száz Nobel-díjas is tiltakozott, mert szerintük valódi megoldást jelentene a Föld legszegényebbjeinek A-vitaminhiányán, ami súlyos hiánybetegség okozója.

Minden kétséget kizáró elméletünk sajnos nincs sem az időjárásra, sem a klímára. Sokak véleménye szerint ilyen modell magalkotása nem is lehetséges, a "káosz" nem ad lehetőséget a jóslásra, mert a milliószor millió mikrováltozó hatása modellezhetetlen, ráadásul a töredékéről sincs megbízható adatunk — és nem is lehet.

De ezt láthatjuk az időjárás-előrejelzésből nap, mint nap. Ezért a klímaváltozás és a mostani bozóttüzek kapcsolatára vonatkozóan annyit tudunk tudományos alapossággal mondani, hogy nem tudjuk. 

Bár olyan, mintha az lenne, de ez nem egy műholdkép. Egy hónap különböző bozóttüzeit vitte fel, nem egyetlen időpontban égő tüzeket, a rajzoló. Az egyes tüzeket jócskán a valós erősségüknél jobban eltúlozva. Nem, az űrből nem ez látszik! Ha ez látszana, akkor Ausztráliában mindenki megsült volna rég. Mégis az interneten ezt a képet látjuk viszont legtöbbet illusztrációként és sokan elhiszik, hogy amit látnak az a valóság.

Nem szép dolog önkényesen kimazsoláznunk a tényeket saját sztereotípiáink és szánk íze szerint

"Az aljnövényzet felégetésével az őslakosok megakadályozták, hogy a zivataros évszakban becsapódó villámok tüzet okozzanak, a természetes tűzvész ugyanis villám segítségével fogan, a száraz aljnövényzetben pedig a mostani 42-46 ºC-os levegő sem tud tüzet indukálni – nem úgy, mint a szándékos gyújtogatók, de erről később.

 

A mostani tűzvészeket erősítik azok a törekvések, amelyek korlátozni akarják az aljnövényzet kontrollált leégetését. Az indoklás szerint az égetés ugyanis kárt tesz a rovarokban és az aljnövényzet ökoszisztémájában, felborítva a természet rendjét. 

A zöld-vörös erdőpolitika több éven keresztül készítette elő a katasztrófát, ami 2016-ban az ország nyugati részében be is következett, amikor egy villámcsapás következtében több száz négyzetkilométernyi erdő égett le, több mint 900 épület pusztult el, és kilenc ember halt meg. A 2016-os katasztrófa részben felnyitotta a döntéshozók szemét: egy törvény szerint az aljnövényzetet le lehet égetni a települések körül."

"Ezt az érvet még a miniszterelnök, Scott Morrison is elővette. Ezzel szemben Ausztráliában a Zöldpárt (Green Party) sehol nincs hatalmon, sem az államszövetségben, sem egyik szövetségi államban, így sehol sem tudtak keresztülvinni ilyen jellegű törvényt, ezen kívül cáfolták, hogy ilyen jellegű szabályozást valaha is kezdeményeztek volna. Az, hogy nem voltak preventív égetések, és ez lett volna az oka az elszabadult tűznek, olyan gyakran felkapott álhír, hogy január 8-án a queenslandi tűzoltóhatóság is úgy érezte, hivatalból meg kell szólalnia: azért nem égettek, mert olyannyira ki van száradva a növényzet a hosszan tartó száraz, meleg idő miatt, és olyan erősek a szelek eközben, hogy a kontrollált égetés egyszerűen lehetetlen volt. Pontosan azért nem égettek, mert akkor elszabadult volna a tűz, ahogy a valószínűleg természetes módon begyulladt növényzet esetében valóban el is szabadult."

1. Mivel egy ideje jobboldali kormány van a szabályozásoknak valójában nem (lehetnek) a zöldek a felelősei, sosem voltak kormányon, de 2013(!) óta mégcsak nem is a baloldal kormányoz. Felesleges egymásra mutogatni.
2. Bármely magyar politikai szereplő szintén nem felel a 13 ezer kilométerre élő bármely más politikus hülyeségéért. (Még jó, hogy az újságírók sosem tévednek.)
3. Igazából a baloldali kormányok sem vették komolyan a klímaváltozás témáját korábban, 1992-ben Rióban egyedül Ausztráliát nem képviselte a (munkáspárti) miniszterelnöke az OECD országok közül. Persze érthető a hirtelen "megtérés" most ellenzékből...
4. 2011-ben a Fekete Szombat idején még munkáspárti kormány volt és a mostaninál egy nagyságrenddel több áldozatot követelő bozóttüzek pusztítottak Victoria államban. Idén 29-en, akkor 173-an haltak meg. Erről megint nem is hallottunk talán idehaza. Nem csomagolt még a média köré nagyszabású narratívát a klímaváltozásról. Ha úgy tetszik: nem volt hír. Pedig borzalmas katasztrófa volt. Csak hát: ebben ott nincs semmi új. Csak az USA-ban négyezren halnak tűzhalált évente. Arról se tudósítunk egyenként.
5. Ausztrália egy egész kontinens, államról államra, városról városra eltérhetnek a szabályozások és különbözhetnek a problémák is. Sokféle lehet a hatása a klímaváltozásnak is a döntően amúgy is száraz és forró kontinensen.
6. Világos, hogy a szabályozási probléma nem egy hoax, akkor is ha ezt írjuk le. Máskülönben nem tiltakoztak volna ellene az önkéntes tűzoltók, és nem változtatták volna meg — hiába van olyan tűzoltó parancsnok, aki ellentétes véleményt fogalmaz meg. Nincs tökéletes szabályozás. Nem is lesz soha. Az újságírók és a kommentelők se fognak tudni ilyet alkotni, pláne öt sorban.
7. Viszont az is látható, hogy sem a szabályozás, sem a feloldása nem perdöntő, mert ettől még a kontinens települései és erdei nincsenek védve a rendszeres futótüzektől. Nem voltak és talán nem is lesznek. 
8. Bizony bármilyen jónak vélt döntésünknek lehetnek negatív következményei. Ettől még nem vagyunk rossz emberek. Talán az ilyen-olyan politikusok, médiamunkások sem azok. 
9. A Magyar Hang moralizáló szerzője is feleslegesen vet bármit magyar kollegája vagy a szemünk előtt falra festett illiberális gonosz tengelyének szemére, ami szintén csak legbugyutább konteókban alkot ám egységes egészet Canberrától Felcsútig. Stb. (Diszklémer: cikkünk azoknak íródott, akik nem gondolják úgy, hogy egy világméretű törzsi háború résztvevői.)

A tények

A "4% egyéb" ad talán némi reményt a konteó- és/vagy ufó-hívőknek. A tüzek tehát a jelenlegi kiterjedtségükben nem maguktól gyulladnak ki. Nem pusztán természetes okokból, ami kapcsolatba hozható lenne a klímaváltozás miatti szárazsággal, széllel vagy rendkívüli hőmérséklettel kisebb mértékben. Ezek egyike sem annyira rendkívüli. Ausztráliában 40, sőt 50 fok feletti hőmérséklet is mérhető ilyenkor nyáron (a fa gyulladáspontja ellenben többszáz fok). Emellett közismerten szárazak a nyarak. És itt jön — ahogy a Magyar Hang publicistája mondaná — a lényeg:

"A valóságban a bozóttüzek kialakulásának több oka van."

Több, de pont ennek nem járt utána a szerző, tőle nem tudjuk meg, de még az elemi logikát is elvéti.

"Bár nem lehet elvitatni, hogy vétlen (egy szál cigaretta eldobása, vagy akár egy kerti grillezés), esetleg szándékos gyújtogatás is ezek között van, leginkább természetes módon, például villámok által alakulnak ki."

Eddig is rendben van, mert világos, hogy a tűzgyújtás nem megy magától, nem elég hozzá a meleg és a szárazság, hanem kell egy többszáz fokos gyújtó szikra is. (Nem például villámok által, hanem csak villámok által és főleg pozitív töltésű villámok által — vagy emberi beavatkozás által: pl. gyerekek játszanak az iskolai szünetben...)

(Az általam talált tanulmányok egyébként első körben szögezik le, hogy a cigaretta korántsem gyakori oka a bozóttüzeknek. De még mielőtt valaki azzal vádolna meg, hogy a dohánylobbi ügynöke volnék leszögezem: antinikotinista vagyok, csak olvasni tudok — a szerk.)

"Az elmúlt három évben szárazság sújtja egész Ausztráliát (azaz, az éves csapadékmennyiség elmaradt az átlagostól), hőmérsékleti rekordok dőltek meg, a tűz hatalmas területen való elterjedése elsősorban erre vezethető vissza, és ezek a globális klímaváltozás jelei."

Lehetnének a klímaváltozás jelei, a hőmérséklet valóban az is, a többi nem az. Amúgy a lokális változások érdekesek itt, a globális klíma ugyebár mindenféle, nálunk pl. a szokásos tél van éppen. A klímaváltozás, leánykori nevén a szépen kimutatott globális felmelegedés — mint olyan — a fizika törvényei szerint több csapadékkal jár, mert több a párolgás. (Ez a kevés megismerhető tény egyike.)

De az az igazság, hogy Ausztrália már így is épp elég száraz ebben az évszakban a bozóttüzekhez. Nem ront rajta feltétlenül a klímaváltozás, de persze három év szárazság sem használ. De három év önmagában NEM "a" klímaváltozás. Volt már Ausztráliában, hogy egy évtizedig is tartott a szárazság. 

A lokális klímaváltozás a csapadékmennyiség tekintetében megjósolhatatlanul fog alakulni. Egyet tudunk mondani azon kívül, hogy elméletileg globálisan több csapadék várható, azt hogy nincs olyan trend Ausztráliában, ami a száraz klíma még szárazabbra fordulását jelezné nekünk előre.

A szerző ahelyett, hogy utánanézne visszatér eredeti agymacskájához:

"Azzal, hogy különböző álhírek gyújtogatókra akarják rákenni a tűzvészt, azok kialakulásában a globális klímaváltozás jelentőségét szeretnék csökkenteni."

Tehát még egyszer: az emberi gondatlanság és szándékos gyújtogatás döntő jelentőségű minden hiteles forrás szerint, ahogy láthattuk.

Ennek a ténynek az ismertetése semmilyen kapcsolatban nincs a klímaváltozás jelentőségének csökkentésének szándékával. Pont.

De az ténykérdés — igaza van a szerzőnek —, ezek a tények jelentősen lefaragnak a klímaváltozás katasztrófában játszott szerepének súlyából. (Horribiie dictu: a klímaváltozás súlyosságából is, ha a bozóttüzek volt az adu ász.) Értem, hogy mást szeretett volna kihozni, de ez van.

Ha nagyon muszáj választ adni arra a rossz kérdésre, hogy a klímaváltozás-e az okozója a mostani bozóttüzek jelentős kiterjedtségének, akkor a válasz valóban: NEM. 

Ahogy Keynes mondta: "When facts change, I change my mind. What do you do, Sir?"

"Ha megváltoznak a tények, akkor meg kell változtassam a gondolatmenetemet. Ön mit tesz?"

Kaotikus adatsor. Az átlagosnál szárazabb és csapadékosabb évek 1900-tól 2019-ig. Az 1920-as és 1930-as években illetve 1960 körül hosszan tartó szárazság súlytotta Ausztráliát. Persze valójában az egyes helyi adatokat is érdemes lenne vizsgálni — Ausztrália egy egész kontinens. De az legyen házi feladat.

Nem az a fontos, hogy miben hiszünk, hogy most azzal akarunk jobb, felvilágosultabb, felelősebb embernek tűnni, hogy lépten nyomon farkast, illetve klímaváltozást kiáltunk.

A neofita túlbuzgóság iszonyú ciki.