A német szociáldemokrata Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions felmérése szerint a magyarok több, mint 73%-a támogatja a Feltétel Nélküli Alapjövedelmet — mondta Bíró-Nagy András, politológus a  "Zöld baloldali politika lehetőségei Magyarországon" kiadvány bemutatóján. 

Érdekes háttérképet választott Friedrich-Ebert-Stiftung és a Policy Solutions a mai bemutatójukhoz. Meghívott vendégek voltak: Kunhalmi Ágnes és Szabó Tímea, az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért társelnökei.

"Kutatásunk célja bemutatni, hogy milyen lehetőségek állnak a zöld baloldali politika előtt hazánkban a következő években, különös tekintettel a koronavírus-járvány nyomában kialakult gazdasági és szociális válságra. Kutatási eredményeinkre alapozva nemcsak Magyarország koronavírus-válság alatti problématérképéről kaphatunk képet, hanem arról is, hogy miként értékelik a magyarok a kormányzati klímapolitikát, milyen néhány emblematikus zöld és baloldali szakpolitikai javaslat társadalmi megítélése, illetve, hogy mely ügyekben tartják hitelesebbnek a magyarok a kormányt, és melyekben az ellenzéket." 

Hogy, hogy nem a Párbeszéd van akkor kormányon?

A német szociáldemokrata Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions felmérése szerint a magyarok több 73%-a támogatja a Feltétel Nélküli Alapjövedelmet (FNA), a Párbeszéd Magyarországért zöldbaloldali párt közpolitikai javaslatát. Sőt: a Fidesz szavazóinak 63%-a is támogatja az FNA gondolatát, "csak" 32%-uk ellenzi azt, ami a pártok szimpatizánsai között a legmagasabb elutasítás. A javaslat tehát kimondottan alkalmasnak tűnne a jobboldali választók megosztására és a Fidesz "leszalámizására".

Nem teljesen világos, hogy ebben az esetben, miért csak 70% támogatja a kirívóan rövid (három hónapos) munkanélküli segély meghosszabbítását. Hiszen az FNA technikailag egy korlátlan ideig és alanyi jogon járó munkanélküli segélyként is felfogható. Bár a különbség csak statisztikai hiba, de eszébe juttatja az embernek a hasonló célzattal megfogalmazott kérdőívek eredményeinek korlátozott érvényességét.

Lehet, hogy ebben a tanulmányban is a válaszok olykor óhatatlanul is igazodnak a kérdezőhöz és a ráutaló kérdésekhez, ez azonban nem segíti a tisztánlátást. A tisztánlátás hiánya pedig a politikai stratégia sikerét ássa alá. Amolyan nemzeti konzultáció ez egy jóval szűkebb közeg számára.

A tanulmány ettől függetlenül érdekes lehet a (baloldali) politika megújításán gondolkodók számára. Bár magától értetődő dolgokat is felfedez, mint pl. hogy a nyugdíjak értékállósága elsősorban a nyugdíjasokat és nem a fiatalokat érdekli, de megerősíti azt a régi vélelmezést is, hogy a fiatalok és a budapesti választók egyre inkább orientálódnak a zöld-baloldali poltikák iránt, — és nem akarom elkiabálni — a talán nem túl távoli jövőre nézve új többség van formálódóban a társadalomban. 

"A koronavírus-válság alatt a demokrácia minőségével és a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak a lista hátsó részében foglalnak helyet 10 százalék alatti említéssel. Ennél meglepőbb fejlemény, hogy a kormány éveken át folytatott intenzív, bevándorlásellenes kommunikációs kampánya sem érezteti már olyan erővel a hatását a magyarok problématérképén, mint korábban."

Viszont. A felmérés eredménye azt a tévképzetet is megerősítheti, hogy a magyar választói térkép valójában a zöldek, a Párbeszéd dominanciáját mutatja, és elenyésző mértékben képviselnek a magyarok konzervatív-jobboldali értékeket, de azt hiszem nem kell bizonygassam, hogy a választások eredményei sorra ennek a szöges ellentétét bizonyítják. Egy 50% feletti Fideszt látunk és két küszöb alatt mért zöldpártot, a Párbeszédet és az LMP-t. Az FNA-t ellenző Momentum szintén erősebbnek mutatkozik most a két zöld kispártnál — ha még követi valaki a leszakadó mezőnybeli gyakori és meglepő helycseréket.

A rövid bemutató utáni szintén rövid beszélgetésen Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke fejtette meg egyébként (irónia nélkül mondom, hogy éles szemmel) az ellentmondást:

Nem ezek a kérdések jelentik az emberek számára a pártpolitikában a vízválasztót

Ez esetben hiába értenének egyet pl. az FNA javaslatával (legalábbis távolról és elméletben) mégsem viszi rá a lélek a magyar szavazókat, hogy egy ilyen politikát megvalósítani akaró pártot támogassanak. Most a válság idején evidencia az elvárás, hogy minden lehetséges módon támogassa a kormányzat a leszakadókat, ez éppolyan evidencia, mint hogy az egészsgégügy témája a legfontosabb a választók számára évek hosszú sora óta. Most ismét megmérték.

Ez még édeskevés azt is érdemes volna tudni, hogy mi az, amit ezekben a kérdésekben az emberek tényleg hallani szeretnének és amit el is hisznek és magvalósíthatónak is látnak. Szép gondolat ugyanis is az FNA vagy egy európai színvonalú közegészségügy, de felmerül a kérdés, hogy mindezt miből lehetne kigazdálkodni, a zöld munkahelyteremtés nem tűnik jelenleg elég hihető üzenetnek, de a legfőbb baj, hogy ez el sem jut a választókhoz. Egyik párt sem házalt ugyanis valódi megoldásokkal, akkor sem, amikor szakértőik (szerénytelenül idesorolnám magam is) sorra gyártották a hasonló programvázlatokat a kérdésben.

Viszonylag sok baloldali és kevés zöld kérdés merült fel egyébként a beszélgetésben. Ami zöld volt az is inkább baloldali: Szabó Tímea kiemelte, hogy egyetért a válaszadókkal: ő is olyan zöld fordulatot szeretne, aminek az árát nem a választók fizetik meg. Nem szeretnék egy fontos kérdést elkomolytalankodni iróniával, de ez nagyban hajaz azokra a választói hiszékenységre építő politikusi ígérgetésekre, amit a viccpárt tudott szellemesen kikarikírozni az "ingyen sör és örökélet"-tel, "több mindent és kevesebb semmit". Igen, persze.

Mindennek mindig megvan az ára és félő, hogy ezt a választók jobban érzik, mint ellentmondásos válaszaikból kiolvasható. És félő, jobban is értik, mint az ellentmondást feloldani sem igyekvő baloldali politikusok.

Épp ezért még a meglehetősen absztrakt és egyértelműen támogatott klímaváltozás elleni küzdelemben is a kormányt látják kompetensebbnek. Ugyanakkor meglehetősen hátrasorolják ezt a problémák között (helyesen az idehaza nemlétező bevándorlással együtt egyébként). A klímaváltozás nem megélt, hanem "tanult" jelenség, ahogy a migráció is csak az M1 híradóban jön szembe. Ezen is megérne elgondolkodni a zöld/baloldalon...

Túl szép, hogy igaz legyen

73%, 70%... Túl szép, hogy igaz legyen. A zöld és baloldali célkitűzések, ígéretek az FNA mellett is elméletben szép támogatottságot kaptak sorra. Nem érdemes azonban azt gondolnunk, hogy eljött a progresszív kánaán. A felemásan támogatott roma felzárkóztatás még csak-csak előrelépést mutat, de a melegjogok tekintetében konzervatív túlsúly és stagnálás érzékelhető.

"Megosztott ugyanakkor a magyar társadalom a romák felzárkóztatásának kérdésében. Pontosan ugyananynyian osztják azt az álláspontot, hogy kiemelten kell támogatni roma honfitársaink boldogulását, mint akik szerint nem kell külön figyelmet fordítani a felzárkóztatásukra (48%–48%). Ez a döntetlen eredmény jelentős változás 2018-as eredményeinkhez képest, amikor még csak 36% gondolta úgy, hogy a romák felzárkóztatását kiemelten támogatni kellene, szemben 56%-kal, akik akkor úgy vélték, erre nincs szükség."

"Inkább elutasító álláspontra helyezkedik a magyar társadalom az azonos nemű emberek házasságkötésének kérdésében. A megkérdezettek 58 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy a házasság intézménye ne terjedjen ki az azonos nemű emberekre, míg a megkérdezettek valamivel több mint egyharmada (35%) liberalizálná a házasság intézményét. Érdekesség, hogy a négy évvel ezelőtti helyzet gyakorlatilag megegyezett a mostanival, ami azt jelzi, hogy meglehetősen stabilak e kérdésben az állampolgári vélemények. A kormánypárti szavazók körében a legmagasabb az elutasítók aránya, kétharmaduk (65%) nem terjesztené ki a házasság intézményét az azonos neműekre, ráadásul majdnem minden második fideszes (46%) határozottan elutasította a felvetést. Rajtuk kívül egyedül a Jobbik táborában került még egyértelmű többségbe az elutasító álláspont (57% vs. 32%). A leginkább nyitottnak a DK tábora tekinthető (52 százalékuk engedélyezné, 40 százalékuk nem engedélyezné a melegházasságot), míg az MSZP és a Momentum körében kiegyenlített a két tábor."

(Ez azért is érdekes, mert a DK-nak volt homofób botránya, a Momentum viszont karakteresen kiált a melegházasság mellett.)

Az egyébként a Párbeszéd által is erősen támogatott, sőt hangosan követelt kormányzati lockdown- avagy karanténpolitika miatt kialakult gazdasági válság miatt bekövetkező balra tolódás ettől függetlenül tapintható a felmérés alapján. Korábbi felmérésekhez képest az eltolódás szociális kérdésekben egyértelmű.

Ezzel ellentétben az ellenzék politikáját és pont a Párbeszéd politikáját a nagy nyilvánosság előtt nem a szociális kérdések, a megugró elszegényedés tematizálása jellemzi, hanem egyetlen szimbolikusnak és identitáspolitikainak tekinthető kérdés a színművészeti főiskola ügye, ami jószerivel kimerül abban, hogy az ellenzék nem támogatja a konzervatív Vidnyánszky Attila rektori kinevezését. Rendben, én sem, ahogy kifejtetettem, de tényleg nem ez a szabolcsiak legfőbb problémája, akik között én is a Párbeszéd társelnöke is meglátta a napvilágot.

Had' ne mondjam hanyadik problémája ez a nógrádi melósnak vagy a Dunaferr elsikkasztott béréért sztrájkoló dolgozóinak, akiknél az a Vasas-szakszervezet házalt a sztrájk alatt az SZFE-tüntetések melletti szolidaritást hangoztatva, aminek én magam is tagja vagyok.

Szuper elméletek helyett a húsvér emberekkel kéne foglalkozni

Mindent összegezve, szerintem ez a zöldpolitika vagy a zöldbaloldaliság elméleti térnyerése és gyakorlati kiszorulása paradoxonának oka. Ezen túlmenően valószínűleg a perdöntő a politikusi hitelesség. A vezetőkbe vetett bizalom kérdése téríti el a tanulmány által szinte elsöprő többségében zöldbaloldalinak bemutatott szavazót végül jobboldali irányba. Ki milyen képességet lát bele az egyes jelöltekbe. Ezt sugallja egyébként a felmérés is.

A politikának az emberekről kéne szólnia. Amíg nem arról szól, csak hitegethetjük magunkat a hasonló tanulmányokkal, hátbaveregethetjük magunkat, hogy milyen okosak és jók vagyunk, és tetszeleghetünk a zöld és baloldali politikus szerepében, de amíg nem a húsvér emberek élete az első számunkra, nem vagyunk azok.