• A hatalmas vitákat és ellenállást kiváltó április 19-ei iskolanyitásnak nem volt semmilyen negatív hatása a járványra. Az elmúlt két hét a bizonyíték.
• Mind az esetszámok, mind az azt mindig 10 nappal követő halálozások száma tovább csökkent. 
• Ahogy hospitalizáció és a lélegeztetésre szorulók száma is masszívan csökken március 27—április 7. óta.

Jöhet a riogatóktól a bocsánatkérés és a tévedés elismerése!

• 

  Ahogy nem volt negatív hatás az iskolanyitásnak tavaly tavasszal sem Európa-szerte. Láttuk. És ahogy a norvég miniszterelnöknő elnézést is kért miatta akkor, hogy pusztán pánikból hoztak döntést.

• Ahogy nem volt egyik korlátozás eltörlésének vagy éppen bevezetésének sem semmilyen hatása. Sem negatív, sem pozitív.

• A kormány tehát átgondoltan és felelősen döntött — legalábbis ebben a kérdésben, sok másban azért találhatunk hibát. Sőt: óvatosan, ami szerintem is indokolt volt még 2020 elején. 2021-ben viszont már nem igazán:
• Inkább egy kérdés vetődik fel: minthogy ezt már láttuk tavaly: vajon miért próbáltuk meg újra a lehetetlent a korlátozásokkal és az iskolabezárásokkal? Valami más helyett?
  Pl. a társadalom D-vitaminszintjének kontrollálása helyett, ami túlnyomórészt a szezonális légúti megbetegedések fő okának látszik a meglévő krónikus betegségek mellett. 
• Miért laikus tömegek, hangulatkeltő újságcikkek, politikai érdekcsoportok hisztériája dönti el a járványvédekezés helyes módját?
• És miért jön a sorra cáfolt tények után mindig pár notórius, soha semmiből nem tanuló kommentelő...?

A korlátozások sehol a világon nem befolyásolták a járvány le- és felfutását, az esetszámok és a halálozások mindig azonos két-három hónapos hullámban zajlanak. A lezárások vagy a maszkviselés semmilyen hatással nincsenek rá. A lezárások közvetett káros hatását viszont brit és amerikai tanulmányok mutatták ki.

A járvány nyárra ellenben a teljes európai populációban lényegében eltűnt tavaly, és eltűnőben van idén májusban is a napfény hatására a populáció D-vitaminszintjének szezonális változásának megfelelően, ahogy azt évek óta sejtik a kutatók világszerte az influenza és más, szezonálisan a koronavírushoz hasonlóan sok emberéletét követelő fertőzéshullámai esetén. Még a mostani járvánnyal ellentétben tömeges halálozásokhoz vezető spanyol nátha is erős szezonalitást mutatott. A nyár még az oltásoknál is nagyobb csodaszernek bizonyul. A halálozások statisztikája a mi égövünkben mindenütt fűrészfokszerű ingadozás követett, tél-tavasz körüli csúcsokkal és nyári hullámvölgyekkel. Az adatok magukért beszélnek. 

A WHO korábbi ajánlásai is arra épültek, hogy a gyerekek nemcsak nem veszélyeztettek, de nem is terjesztői a COVID-19 betegségnek. Dacára a téma körül médiaszerte terjesztett álhíreknek vagy a pedagógus szakszervezetisek politikai célzatú kirohanásainak.