"A vitaminok hatástalanok a koronavírussal szemben" — hirdeti közveszélyes szalagcímében a 444 internetes lap egy szegedi immunológus professzorra hivatkozva. Nem fogok szakcikkeket előbányászni az internetről, miért nyilvánvalóan nincs ez így. Mindenki megtanulta általános iskolában. Pont. Szóval. Ezt így hogy?

Járvány van és "tömjük" magunkba a vitamint -- puffog a cikk. Hallatlan! De rendet tesznek téveszmékkel teli fejünkben a "mindentudó" médiamunkások és professzorok.

Megint ezek a szegedi tudósok.

Lassan olyan fogalom lesz, mint a brit tudósok. Valami probléma van ott Szegeden? 

Legutóbb a Qubit-ban, szintén a 444 tudományos rovatában közölt kamufelmérésük miatt akadtam ki a Szegedi Egyetem kutatóira. Valójában csak hirtelen felindulásból elkövetett poszt volt, semmi jelentősége nem lenne amúgy. De remek lenyomata a jelenség a hazai felsőoktatás inkompetenciájának, kontraszelekciójának, dotált tudományos munkának álcázott pótcselekvéseinek. Annak már nagyobb a jelentősége, hogy az egyetem rektora ausztriai síelésből hazatérve fertőzte végig a kollegáit és a pácienseit, miközben ő maga a helyi járványügyi operatív bizottság vezetője volt, minden lehető szakmai és mostmár rendeletben előírt szabályt megszegett. De ez itt most mellékes. Csak úgy mondom, hogy betájoljuk magunkat.

Inkább foglalkoztat a kérdés, hogy a média miért ad teret ilyen közveszélyes, színvonaltalan, álszakmai handabandáknak. Legyen a rövid cikk akár az újságíró, akár a professzor bűne. Nem érdekel.

A nagymellényű kinyilatkoztatáson kívül semmivel sem magyarázza meg Duda Ernő professzor, hogy miért gondolja egyenesen HATÁSTALANNAK a vitaminok szedését. A vitaminok közül csak úgy mellékesen megállapítja, hogy "minden vitamin teljesen hatástalan a koronavírussal szemben. A virológus egyedül a D3-vitamin szedését javasolja, mert a magyar lakosság a tél végére általánosan D-vitamin hiánnyal küzd." Halleluja. Amúgy előtte is. Mintha magához térne egy pillanatra, és valahol a mélyből előbukkanna valami emléke nyilván meglévő szakmai tudásából. A miért itt is magyarázat nélkül marad, pedig kulcsfontosságú lenne. 

Miről van szó? Persze, hogy nem csodaszer egyetlen vitamin sem, az összes sem. De hatástalan? Teljesen? Na ne már. Ne szedjünk semmit, mert felesleges? Le akar beszélni a vitaminokról?  

A hatásvadásznak és leleplezőnek szánt szalagcímbe mégsem azt teszi a szerkesztő, hogy "hasznos lenne mindenkinek D-vitamint szednie", mert olyan súlyossá válik télen a mérsékelt égövben élők D-vitaminhiánya, hogy az számos járványnak, légúti fertőzésnek elsőszámú okozója -- valószínűleg, és minden logika alapján, hiszen nyáron jórészt elkerülnek minket ezek a betegségek, és az a tömeges elhalálozás is, ami ilyenkor mindenütt kimutatható. Nemcsak Magyarországon. Nyilván az okok kutatása ennél jóval hosszabb lenne, hiszen nemcsak napfény nem jut elég, aminek segítségével bőrünk a D-vitamint előállítja, de hideg is van, ami nem embernek való. Élelmiszerből a D-vitamin szükségletet lehetetlen pótolni.

Azt sem köti az orrunkra a nagy vitaminellenes leleplezés közepette az újságíró vagy az immunológus professzor, hogy a D-vitamin azért is fontos, mert hormonként fontos szabályozója is az immunrendszernek, szerepe van a citokin-viharnak nevezett jelenség kordában tartásában, ami kulcsfontosságú, mert a betegeket pont ez, tehát saját immunrendszerük túl heves reakciója öli meg sokszor a vírusos fertőzések során. Ezeket távolról érintve, homályban hagyja az amúgy közérdekű kérdést. Mintha a legjobb, amit tehetnénk, ha nem teszünk semmit.

Teszteljünk sokat. Hangzik el a nagy bölcsesség, mintha tesztektől meg lehetne gyógyulni. A járványügy nekünk most nem számok, hanem a saját életünk, szeretteink élete. Kicsivel több empátiára van szükség. 

Az egyén szempontjából nem sokat segít. Akit láthatóan sem a média, sem az orvostudomány hazai megszólalója nem kíván tájékoztatni a valóban megtehetőkről, leszámítva persze a most már unásig hallott blődséget: mossunk kezet és maradjunk otthon, ami nyilvánvalóan nem megoldható: ki kell mennünk alapvető élelmiszerekért vagy a munkánk miatt és megannyi más apróság miatt, ami bizony sürgős lehet. Meg egyáltalán: nem élhető le egy élet bezárva a négy fal közé. Mert mi más lehet a konklúzió, a végső tanács? Azon kívül persze, hogy rettegjünk akár alap nélkül is, mert az garantáltan megnöveli a kattintásszámot és a megosztásokat. 

Mi másról lehetne még beszélni? Lehetne beszélni a vitaminszedés nyújtotta hamis biztonságtudatról: nem jelent immunitást. Nyilván. Ez fontos. Az is fontos, hogy sok étrendkiegészítő készítmény nem megbízható vagy nem hatásos. Arról a paradoxonról is szól tanulmány, hogy az ezeket szedők sokszor rosszabb egészségi állapotúak, mint akik általában nem szednek semmit. Ugyanakkor a D- és C-vitamin vagy a cink fontosságáról a fertőzések megelőzésében, sőt kezelésében is van számtalan, szűrjük meg a szintén szenzációhajhász és túlzó információkat, van mit. Beszélhetnénk a dózisokról. Milyen módon becsülték alá és nőtt folyamatosan a napi ajánlott mennyiség drasztikusan, és becsülték túl ezek alapján a túladagolás veszélyét, amire azért nem ártana szintén felhívni a figyelmet. 

Beszélhetnénk a felszívódás problematikájáról, ami számos megbízható készítménynek is problémája. A D-vitamin zsírban oldódik, egyes tanulmányok alapján akár szinte hatástalan is lehet beszedni, ha viszont étkezés közben vesszük be a vitamint és olajat vagy zsírt is fogyasztunk, akkor akár néhány órán belül is jelentősen nő vérünk szérum tartalma. Nem mindegy.

A C-vitaminról szinte mindenki mindent tud már, a reklámokból is, teljesen értelmetlen a cikk lesajnáló véleménye, csak azért, mert hetvenéves igazságokról van szó, nem kéne alábecsülni a jelentőségét napjainkban sem. Főleg, ha az orvostudomány és a gyógyszerészet azóta sem termelt ki semmilyen igazán hatásos gyógymódot lényegében a vírusokra. Van egy számháború a hatásos dózisokat illetően. Ebben nyilván nem fog egy blog igazságot tenni. Ezekről mind meg lehetne kérdezni egy szakértőt. (Mondjuk nem olyat, aki  Szentgyörgyi Albert felfedező "mítoszába" akar inkább érthetetlen módon belerúgni. Van egy olyan érzésem, hogy Duda prof nem lesz Nobel-díjas, ne legyen igazam persze. Innen szurkolunk neki.)

Beszélheténk arról is, miért fontos a cink, hogyan nehezíti meg a vírusok replikálódását a megtámadott sejtekben és, hogy a most sokat emlegetett klorokin sikerének éppen az a titka, hogy segít a sejtbe juttatni a cinket. Minderről egy árva szó sincs a magyar sajtóban. A cink és a nyomelemek felszívódása is problémás, a vas meggátolja a cink felszívódását pl. pedig sok készítményben mindkettő "A-tól Z-ig" hirdetve található meg, ellenben a citrátok segítik a felszívódást. Megint nem mindegy.

Azt a hírt  is máshonnan tudjuk meg, hogy egy arizona-i házaspár halálra(?) adagolta magának a szert, mert az ilyesmi tényleg nem játék, és a házi orvoslást kerülni kéne. Persze érdekes kérdés, hogy a klorokin miatt halt meg egyikőjük vagy annak ellenére? Erről is beszélhetne a szakértő. És persze arról, hogy tökéletes védelem nincs, ne ringassuk magunkat fiatal, egészséges emberként sem a sérthetetlenség illúziójában, ahogy a tudásunk, tehát a szakértők megértése is tökéletlen és hiányos a virológia, a biokémia területén. Valójában a sötétben tapogatózunk, azt hiszem ez is több szerénységre adna okot a tudósok és az újságírók számára is.

Az emberek útmutatást, és igen: némi megnyugtatást, várnak a tudósoktól és a médiától a mostanihoz hasonló krízisekben, nem pedig felelőtlen dezinformációt, elbizonytalanítást, ez elég nyilvánvaló még egy ilyen alacsony színvonalúra süllyedt nyilvánossággal bíró országban is, még a 444 túlterhelt ügyeletese számára is, akinek biztos túl kevés ideje jutott erre. Ez már nem a mi problémánk. De együttérzünk. A járvány a miénk viszont. Nem öntudatlan elszenvedői akarunk lenni. Végképp nem kioktatott kísérleti egerek valami semmire se vezető alibi kutatásban. Ez is érthető talán.