Érdekel valakit, mekkorát koppant a magát szerényen csak "A Tudománynak" tekintő biológus celeb? Boldogkői Zsoltnak is jobban állt, amikor csak a homeopátia volt a "hobbija". Mára mindenben mindenhatónak képzeli magát. És nos: ez káros. Ha a média ebben segíti őt vagy a hozzá hasonlókat, mint Kemenesi Gábor vagy mások, akkor bizony a média is bűnt követ el. Lovat ad arroganciájuk alá. És nem utolsó sorban könnyen lehet félretájékoztatja a közvéleményt. Mert korántsem biztos, hogy nekik van mindenben igazuk...
Boldogkői Zsolt és kórusa. (Illetve egyik híres hasonmása. Az illusztrációk az Internet gonosz népétől származnak, nem szerzőnk alkotásai. Z'zi labor, nem volt annyira szar, hogy jó legyen.)
Persze tudom, hogy legtöbben azt sem tudják ki Boldogkői Zsolt. Egy szegedi molekuláris biológus, aki szeret aktivistaként is nyilvánosan szerepet vállalni, és akit szeret a média is szerepeltetni mostanában. Tudós és aktivista két nagyon eltérő szerepkör. Amit Boldogkői Zsoltnak meg kéne tanulnia különválasztania. Ezzel az írással ehhez szeretnék mankót adni.
— Ó egy fenét. Csak nekem is jó érzés egy kicsit ventillálni...
Az Internet népe kegyetlen. (Ismeretlen mémkészítő munkája.)
Közzétette: A kiló nem százat jelent. – 2020. november 26., csütörtök
"A tévében láttam, biztos igaz" — boomer közmondás
A médiafogyasztás egyik káros mellékhatása, hogy azokat a véleményalkotókat kezdjük el mérvadónak tekinteni, akiket a média médiaképesnek ítélt, függetlenül a megszólalók tényleges szakmai minőségétől. A médiának szenzációra, ismert, képernyőképes arcokra van szüksége, de legalábbis olyanokra, akik folyamatosan tudnak beszélni. Jó esetben nem kalandoznak el szakmailag fontos nüanszokba, közérthetőek, és a valódi tudósokra oly jellemző kételkedés, "mismásolás" helyett valami egyszerűt, egyértelműt közvetítenek.
Az ilyen leegyszerűsítésekben élenjáró megszólalók általában önhittek, intoleránsak és monomániásak, de még képernyőbarát módon — addig képernyőképesek, amíg lehetőleg semmivel sem mennek szembe, ami mainstream vagy befogadja a nyárspolgárok és/vagy mondjuk a budai jobboldali vagy a pesti balliberális nyugdíjasrétegek kényes gyomra, akikhez a média jórészt szólni akar.
Szűk a mezsgye, mert szakmai zsargonnal leöntött mellébeszéléssel, bullshiteléssel elő kell tudni adniuk a mindentudó szakértőt, amit a közvélemény "elvár" / prekoncepcióit kielégíti. Illeszkedniük kell a fő narratívába, mert a pluralizmust és a vitákat manapság inkább elfedni "kell". Mert az rontja az üzletet: akár a kedvenceink (kormány vagy ellenzék) újraválasztását is. Demokrácia ide vagy oda, manapság az emberek nem is értenék és összezavarodnának. Legalábbis emberek alatt lusta újságírókat értve, akiket szintén az instant oldódó kontentgyártásra ösztönöz a költséghatékonyság korszelleme és a gazdasági válság miatti megszorítások. Nincs itt idő körüljárni a témákat és a médiafogyasztók figyelemküszöbe is olyan mértékben rövidült le az elmúlt pár évtizedben, hogy már az intelligensebb emberek is nyolc másodpercben, kb. három mondatban meg akarnak tudni mindent. Korábban ez akár 12 másodperc is volt! Hűha! Az volt ám a kánaán!
(Ez az írás szokás szerint egy kicsit hosszabb lesz. Öveket becsatolni!)
Brit tudósok, szegedi tudósok...
Egy informcáiótúltermelésben szenvedő figyelemzavaros korban az aranyáron mért türelmet reklamálnom hiábavaló...
Legelőször egy a Qubitban, a 444 tudományos folyóiratában közölt kamufelmérés miatt akadtam ki a Szegedi Egyetem kutatóira. Valójában csak hirtelen felindulásból elkövetett poszt volt, semmi jelentősége nem lenne amúgy. De remek lenyomata a jelenség a hazai tudományos élet inkompetenciájának, kontraszelekciójának, dotált tudományos munkának álcázott pótcselekvéseinek — és a tudományos újságírás színvonalának. Annak már nagyobb a jelentősége, hogy az egyetem rektora ausztriai síelésből hazatérve fertőzte végig a kollegáit és a pácienseit, miközben ő maga a helyi járványügyi operatív bizottság vezetője volt, minden lehető szakmai és mostmár rendeletben előírt szabályt megszegett. De ez itt most mellékes.
Csak úgy mondom, hogy betájoljuk magunkat. Ezután dühített fel egy másik szintén szegedi tudós, akinek közveszélyes vitaminellenes dezinformációját külön cikkben cáfoltam. Célom a figyelem felhívása volt, hogy mennyire nagy a felelőssége a nyilvánosság előtt szereplő szakembereknek. Ugyanis hajlamosak vagyunk hinni nekik. Mi mást tehetnénk. És kevesen vagyunk olyanok, mint én, akiknek idejük és egyáltalán energiájuk van megnézni még 3-4 másik forrást is, mielőtt vallási dogmává emelnek maguk számára vaskos csúsztatásokat. Amik idén is, de olykor máskor is szokása minden embernek. Pont azért, mert emberek vagyunk és nem gépek.
Egyre hatásosabb a placebo-hatás!
Azóta féltucatnyi celebtudóst kanonizált szentté a média. Szinte szó szerint bármit mondhatnak. Isszák szavaikat, ha ráéreztek az idők szavára, vagyis a média agendájára. Ami szemmel láthatóan mindig adott és megkérdőjelezhetetlen. Boldogkői Zsolt az egyik, aki számára a COVID-19-cel elérkezett a kánaán. Szemmel láthatóan élvezi a rivaldafényt, mint fiatal pécsi kollegája Kemenesi Gábor. Egyikőjüknek sem szűken vett szakterülete a téma, de ezt a nagyközönség úgysem fogja felróni. Boldogkői Zsolt korábban is vitába került már orvosokkal pl. a homeopátia kapcsán, hogy túlterjeszkedik saját kompetenciáján. Itt jegyzem meg, hogy számomra Boldogkői Zsolt érvei meggyőzőbbek, mint a homeopátia eredményei az orvoslás terén.
Azt viszont tudni kell, hogy azok az orvosok, akik homeopátiával is gyógyítanak, mint magánorvosok sokszor nagyobb odafigyelést mutatnak a betegeik iránt és rendelkeznek tényleges eredményekkel, amit a betegek bizalma és gyógyulása igazol. Magának a gyógymódnak viszont nincs bizonyított hatásossága, a hatásmechanizmusa azonban sokszor a hagyományos gyógyszereknek sem ismert, hatásosságuk sem feltétlenül mindig igazolt. Néha a legtöbb, amit a gyógyulás érdekében tehetünk, ha a receptet elváró, "gyógyszerhívő" betegek placebót kapnak inkább. Mert annak legalább mellékhatása nem lesz, ami félegészség. A kérdések még boncolgathatóak tovább, itt most csak megkapargattam a felszínt. Ráadásul sokkal több a kérdés, minél többet tudunk és ez szerénységre kéne intsen minden tudóst.
Boldogkői Zsolt viszont nem szenved a szerénység betegségében.
Előszeretettel beszél "A Tudomány" nevében, fő érve mindig az, hogy "ezt mondja A Tudomány", vagyis ő: vitának helye nincs. Ezért vesztette el Gődényékkel is a vitát az ATV nézőinek szavazatai szerint. Aki ennyire arrogáns, annak sosem fognak igazat adni. A média hibája, hogy elájul attól, hogy valaki úgymond"tudós". Pedig a tudós nem azonos az orákulummal. Különösen egy ismeretlen vírusról nem igazán tehet megkérdőjelezhetetlen kijelentéseket. Ha tényleg tudós...
Már Boldogkői egyik cikkének címe is beszédes: "Tudománytagadás: egy vita lezárása". Itt valami nagy félreértés lehet, ugyanis a vitákban sosem az egyik fél a döntőbíró. Nem zárhatja le senki a vitát. Persze Boldogkői nem csak eredményt hirdet, de még a vita témáját is önkényesen definiálja, ugyanis szó sincs tudománytagadásról. Mi az? Nincs ilyen. Különböző tudományfelfogások és tudományos érvek csapnak össze. Senkinek sincs birtokában a teljes igazság sohasem. (Bad news: sosem lesz, sosem lehet. Lásd még Gödel tételeit.)
A COVID-19-hisztéria, mint az ufóhívők és a celebtudósok "érdekmentes" szerelmének gyümölcse
Boldogkői szereti elvetni a sulykot: "Felszólítom ezeket a fehérköpenyes népámítókat, hogy azonnal távozzanak a közéletből!" — kár hogy nem azt írta, hogy egyenesen az "Ő közéletéből", mert kb. úgy beszél mindenről, mintha az övé lenne. Az ilyen mondatai bennem egy futóbolond és nem egy komoly tudós képét idézik fel. De nézzük, kit tekint mégis partnernek ez a kedves ember: Pataki Attilát és Majkát, kis hazánk két "géniuszát", akiknek minden köhintését olyan lelkesedéssel követte a média, mintha a magyar válogatott haladna a focivébé megnyerése felé. Ők aztán szakmai partnerek... Néha az ufókban hisznek, máskor nem tudják, ki az a Shakespeare...
Jó ezt a két posztját így egymás mellett látni: tudományos következetesség a köbön:
Mégsem ez volt az a koppanás, amikor csúnyán szembejött Boldogkőivel a valóság.
"Kipécéztek!"
Legutóbb sértődötten osztotta meg, hogy a kiváló Azonnali nevű újság nem méltatólag merészelt róla írni: "Kipécéztek" — írta. Noha Bakó Bea a tudományosság legalapvetőbb kritériumát reklamálta a kétlábon járó tudománynál: A MÁS VÉLEMÉNYEK LÉTÉNEK TAGADÁSA NEM TUDOMÁNYTAGADÁS?
Kiválóan megérvelt írás, nélkülöz minden személyeskedést, amit Boldogkői folytatólagosan és visszaélésszerűen elkövet "a tudományosság" nevében. Amellett, hogy olyan kérdésekben érzi magát kompetensnek, sőt egyetlen megkérdőjelezhetetlen autoritásnak, amik nem is szakterülete, Boldogkői még a tényleges szakterület, a koronavírusok talán egyetlen magyar szakértőjét, Letoha Tamást is rendszeresen publikusan inzultálja. Ha úgy tetszik rendszeresen pécézi ki. Mint bárkit, aki nem hasal rá teljesen a Boldogkői által követt végletes hisztériakeltésre...
Érthetetlen a mainstream média annak ellenére Boldogkőiék hangos kis csapatának nyilatkozataival van tele, hogy van egy világszínvonalú elismert magyar orvoskutatónk, aki az Év Példaképe volt. Sikeresen együttműködik a nagy gyógyszergyártókkal vakcinafejlesztésekben és hasonlókban. Ebből él. Nem a kormánytól vagy Akadémiától nyert pályázatokból. Nem az egyetemen könyökölt ki magának egy asztalt. Bizonyított.
Felmerül tehát a pozícióharc és a szakmai irigység is, mint motiváció...
Letoha vagy Lehota?
Szintén jellemző: Letoha Tamás nevét előszeretettel írja el Boldogkői kis csapata köztük Kemenesi Gábor is Lehotának. Részben úgy vélem tiszteletlenségből. Részben szimpla emberi butaságból. Ha a kutatásaik is annyira banális ostoboságokon buknak el, mint a fenti keresőbeli kudarcuk, akkor nincs több kérdésem. Azt hiszem tudjuk, kik azok a tudósok, akiknek a támogatását meg kéne vágni, mert csak melegedni járnak be, és egyébként tök hülyék a legelemibb feladatokra is. Az a mókás, hogy ezek a megbeszéléseik Facebook-nyilvánosak, bárki elolvashatja és levonhatja a következtetéseket... (Már-már Darwin-díjas zsenik...)
Hogy ki kap szerepet a nyilvánosságban viszont már a média felelőssége: haknisztárokat, celebtudósokat mutogatnak nekünk, mint valami cirkuszban, ahelyett, hogy arról számolnának be részletesebben, hogy a szintén szegedi kutató a koronavírus új fertőzési módját fedezte fel. Ez a téma, ha be is került a médiába, ahogy megírta egyetlen hírben az Index és a HVG.hu is, számos más kijelentését a tudósnak inlább elhallgatta. Pl. "A jelenlegi fertőzésszám mellett nagyobb a felhajtás, mint amekkora veszélyt a COVID-19 jelent — mondta dr. Letoha Tamás szegedi kutatóorvos" (Medical Online).
Nem tudom világos-e ez? Ő ért hozzá, ez a szakterülete, orvos, ráadásul koronavírus-kutató. Boldogkői meg csak egy molekuláris biológus, Magyarán a vízszerelő akarja megmondani a villamosmérnöknek, hogy melyik kábelt kéne elvágni. A média pedig a maga bölcsességében a Scherer Péterre hasonlító, feltűnési viszketegségben szenvedő, mostanában egy semmilyen orvosi szabványt nem teljesítő HelloKitty-s textílmaszkban pózoló celebtudóst futtatja.
Viszlát, HelloKitty!
De nem az Azonnali. Bakó Bea és Techet Péter úgy hajtotta el a maga fontosságában töltekező Boldogkőit, hogy tényleg öröm volt nézni: „Némely természettudós észak-koreai tempóban hallgattatná el a járványügyi intézkedések társadalmi hatásairól szóló kritikus hangokat. Vajon hová tűnt az ő tudományos kíváncsiságuk?" Már az önleleplező, hogy bár Bakó Bea nem nevez meg senkit konkrétan, Boldogkői Zsolt magára veszi és "királyi többest" emleget (ezek az ő szavai! talán magát királynak is képzeli). A Facebook-on és a Hírklikk nevű portálon puffog, ami mindent leközöl kritikátlanul — nomen est omen — a klikkeknek nincs szaga.
Boldogkői egy Ulrike Guérot nevű német baloldali politikatudóssal készült interjúra szeretett volna reagálni. Korábban írhatott válaszcikket az interjút készítő Techet Péter egy írására, ezért úgy vélte most is szerencsével fog járni. Az Azonnali tényleg teret ad a vitáknak, ha más médium nem is. (A tudományosság egyébként nem természettudományos kérdés, hanem filozófusokra tartozik, jóval bonyolultabb, mint azt egy egyszeri biológus sejthetné, aki ki se mozdult saját szakterületéről és mindent a Kis növényhatározóból akar kikeresni.)
Most nem így lett. És ezt Boldogkői nem bírta megemészetni. Nem tudja megemészteni, hogy egyrészt nyilvánvalóan nem jogosult minden témában szót kapni. Másrészt ahhoz, hogy valaki egy vitában szót kaphasson be kell tartania a játékszabályokat. Nem bonyolult. Pl. olyasmivel szabad csak vitáznia, amit a másik egyáltalán mondott. Boldogkői előszeretettel támad valakit olyannal is, amit nem vagy nem ő mondott. A vita számára a másik legyőzéséről szól, ki akarja szorítani, ami világosan látszik egy lentebb idézet kommentváltásából is, ha nem sütne úgy átalában minden megnyilatkozásából.
Az egyébként zseniális Guérot-interjút is érdemes elolvasni: COVIDIÓTÁZNI TOTALITÁRIUS MENTALITÁS.
A hoppon maradt tudós Facebook-os méltatlankodására, hogy "meg akarták változtatni" a cikkét, Bakó Bea, Azonnali-főszerkesztő reagált frappánsan, kommentjét szétlájkolták Boldogkői kommentelői:
Beáta Bakó
Ezt nem változtatásnak, hanem szerkesztésnek hívják. az Azonnalin nem hozunk le olyan alapvető érvelési hibában szenvedő cikket, amely például a vitapartner olyan "állításaival" is vitatkozik, amiket ő valójában nem is állított, sőt, megtéveszti az olvasót abban, hogy ki a vitapartner, mert összemossa az interjúkészítőt az interjúalannyal.
Aki ilyen alapvető érvelési hibák kijavítására nem hajlandó (jelezze azon hibákat az Azonnali bármelyik munkatársa — bár az ön számára is egyértelművé tettük, hogy a szerkesztői megjegyzésekkel a főszerkesztők is egyetértenek), annak a cikkét sajnos nem áll módunkban publikálni az Azonnalin.
Ez ilyen egyszerű. Mellesleg — hoppá, hoppá! — a tudományos igényű diskurzusnak is ez a minimuma. Magyarán a tudományosságnak.
És most arról nem is beszélnék, hogy a szalmabábérvelésen és a vitapartner címkézésén, minősítgetésén ("tudománytagadó", vö. "istentagadó") túl is vannak alapvető logikai követelmények a tudományos érvelésben, a vitapartner és a tények tisztelete, például. Minden tényé, adaté, vizsgálaté, tanulmányé nemcsak azoké, amik számunkra kedvesek. Boldogkői őrjöngve kel ki a social médiában, amikor neki valamiért nem tetsző, amúgy megalapozott tudományos véleményt fogalmaznak meg. Már önmagában egy tudós nem azt fogadja csak el, ami neki tetszik, hanem azt, ami a legigazabbnak tűnik. Lehet valakinek nem szimpatikus, hogy a Föld kering a Nap körül és sértőnek érzi, de el kell fogadni, ha a tények és adatok ebbe az irányba mutatnak. Minden más tényleg lapos föld...
Boldogkői pedig éppen azzá vált, ami ellen küzdött: áltudományossá.
A tudományban vita van: senkinek nincs a zsebében a Bölcsek Köve. Ismétlem sosem lesz és soha nem is lehet.
Placebo-tudomány
Boldogkői Zsolt szereti mégis azt hinni, hogy mindent tud. Kicsit néha azt is érezteti, hogy szeretne élet és halál ura is lenni és ezer szerencsénk, hogy nem az. Ezer szerencse, hogy csak rajzfilmekben kerítik a világot uralmuk alá őrült tudósok.
Boldogkői Zsolt egyébként a saját területén sikeresnek mondható. Ne keressen senki csomót a kákán. Minden magyar tudósnak jó munkát és kitartást kívánok, neki is, nem könnyű élet, mert könnyen lehet, hogy az életben nem terem babérokat és szegényen halsz meg.
Boldogkői a környezetbiológiai tanulmanyokat hét esztendő alatt abszolválta — ez sem botrányos, jó munkához idő kell. Később szerzett tudományos minősítést is, szó sincs arról, hogy ne értene a szakmájához, én leszek az utolsó, aki ilyet állítana, ez az ő stílusa, nem az enyém, főleg, hogy olyan sokat nem tudok róla: tehát én jót feltételezek.
Ez a minimum. De amikor kiáll a nyilvánosság elé és vitákat vállal, akkor el kell fogadnia, hogy mérlegre kerül az életútja is, és nem szabad megsértődnie, ha ellentétes szakmai érvekkel szembesül. A nagybetűs életben nem ő a tanszékvezető.
ÍGY működik ugyanis a tudomány. Nem úgy, hogy kinyilatkoztatunk vagy felolvasunk valami "tudományos bibliából". Olyan ugyanis nincs, de még a hittudósok is vitatkoznak és érvelnek, sőt kifejezetten nagy kultúrája van ennek a vallásokban is, amit Boldogkői ugyan nem tart sokra, mert vallásellenes is persze. Inkább a vallásoknak azt a sötét oldalát "kultiválja", amit az iszlám fundamentalizmus is lelkesen ápol, és az eretnek- és boszorkányüldözések és a szent inkvizíció évszázadait idézik.
(Valójában a bizonyítás szükségességét egyébként az inkvizíció vezette be az ítéletalkotásban, de most tudománytörténeti diskurzusokba ne menjünk bele, értsük most úgy, ahogy szoktuk.)
Máglyára a vírustagadókal!
Ifjúkori útkeresését, ami teljesen rendben van, Boldogkői mára tudományos sikerre váltotta, de nem elégszik meg ezzel. Lehet, hogy az önbizalmával van gond, bizonyítani szeretne még mindig magának és emiatt ma minden maszkszkeptikust lágerbe záratna. Eközben Boldogkői (állítólag eredetileg Tóth, ez is tök mindegy) Zsolt azért műveltebb társaságban áltudomanyosnak tekintett fitnesz- és életmódguru Schobert "UpdateNorbi" Norberttel üzletel — még inkább állítólag. Meg nem erősített források szerint közösen megírt GINOP pályázatot is adtak be innovációs kutatás-fejlesztési támogatásra. Aki akarja utánanézhet, az Internet nem felejt...
Többek közt Szendi Gábor-féle paleo táplálkozás kérlelhetetlen kritikusa egy annál jóval kevésbé alátámasztott Norbi Update humbugba száll be. Ismétlem: állítólag, ha rossz az információm, elnézést, várom Zsolt cáfolatát. Nem lenne ezzel sem semmi gond megint. Lelke rajta. Mindenki pénzből él és az anyagi sikerhez tényleg rögös út vezet, nem rontanám senki üzletét. Viszont lehet nem neki kéne akkor kereszteshadjáratot vívnia az áltudományok ellen. Trollolo. Sajnos mégis ezt teszi.
És ez Magyarország tudományos életének látlelete is egyben. Nemcsak arról a "némileg" rozsdálló vaslogikáról szóló statikai szakvélemény, ami a tudományosság eme tartóoszlopát jellemzi.
Juteszembe kutatások igazolják, hogy a placebok egyre jobban hatnak. Mint az köztudott a placeboknak is van kimutatható(!) gyógyhatása. A megfigyelések szerint, minél drágább egy placebo, annál hatásossabbnak bizonyul. Ezért egyre nehezebb hatásos gyógyszereket fejleszteni, mert hatásosabbnak kell lenniük, mint az "egyre jobb" placeboknak. Szerintem ez zseniális. Kezdem tisztelni a placebot egyre jobban.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a tudományosság is egyfajta placebo. A nyilvánosság pedig veszélyes keménydrog!
És örök igazság:
Van az a pénz, amiért korpásodik a hajam...
Maradjunk a tudományetikánál.
Boldogkőiék nemcsak a tudományosság, de a kollegialitás minimumát sem teljesítik olykor. Szolidarítanak persze minden azonos véleményűvel, sőt falkába verődve uszítanak feljelentgetésre a social médiában, mert felhatalmazva érzik magukat. A social média meg tudjuk, hogy szintén úgy érzi, hogy be kell töltenie a cenzor szerepét: Zuckerberg szerint is túl szabad az internet. (Mély sóhaj.) De minden jóérzést és elemi udvariasságot nélkülözve gátlástalanul gázolnak bele más szakmabeliek becsületébe, ha kedvük úgy tartja és teljes gőzzel dolgoznak a számukra konkurenciát is jelentő többi tudóstárs elnémításán, médiából való kiszorításán. Akár interjúkat is tiltatnak le... Bizony ám.
Ezért különösen örvendetes, amikor egy sajtótermék a kattintásszámokat és a már beleölt munkát figyelmen kívül hagyva végül pl. Boldogkői Zsolték boszorkányüldözéseire és kirohanásainak terjesztésére mond nemet. Üdítő kivétel. Köszönjük, Azonnali!
Ez az irány tetszik. Véget kell vetni a celebtudósok diktálta médiainkvizíciónak. A tudományos viták legyenek sokoldalúak minden területen a COVID-19-től a klímaváltozásig. A média adjon teret az ellenvéleményeknek. Ismerjük meg és akarjuk megérteni is, hogy a dolgok sosem feketék vagy fehérek, bonyolultak és viszonylagosak. Ne a legarrogánsabbaknak, ne a legbefolyásosabbaknak legyen már mindig igaza. Ne azoknak a magáncenzoroknak, akik a mainstream média vagy a social média kapcsolótáblája felett őrködnek. A nyilvánosság nem lehet keveseké, nem lehet magántulajdon, mert az korupciót és elbutulást eredményez, az innováció és a haladás megtorpanását és felmérhetetlen társadalmi károkat.
Boldogkői Zsolt sokoldalúságát mutatja, hogy egy romantikus sci-fi krimi kémregényt is írt pár éve. A könyv ismertetője "szellemi lámpást nyújthat" számunkra, hogy megtudjuk, mit gondol a professzor saját szerepéről, sőt mik a titkos vágyai... A végén talán az is kiderül, hogy a racionalitás felkent apostola is egy érző ember:
San Diego, 2032
"E regény vázát három párhuzamosan futó eseménysor alkotja. A fö szál a szerelemé, amely egy bomladozó házasság romjain kezd bimbózni a San Diegói tudományos elit egyik vezetö alakja és egy pályakezdö fiatal lány között. A másik két történet, a kínai- és amerikai titkosszolgálatok játszmái, látszólag függetlenek a föeseménytöl, a szálak azonban végül összefutnak. A fö szál cselekményeit a szerelem rögös utakon való bukdácsolása uralja ugyan, de közben más kapcsolatformákba is bepillanthatunk. Megismerkedhetünk a tudomány belsö világával, a professzorok, a tudományos kutatók, az egyetemi hallgatók és a titkárnök rejtett gondolataival, érzelmeivel és motivációival, amelyek egyébként nem különböznek alapvetöen más emberekétöl. A regényben bemutatkoznak egy önmarcangoló házasság sztereotip technikái a másik fél gyötrését illetöen, valamint a barátság és a rokoni kötelékek összetartó ereje. A mindössze nyolc hetet magában foglaló történet elején tragikusnak vélt élethelyzetek jelentéktelenné válnak a késöbb krimivé fajuló események fényében. Jack egy olyan döntést hoz meg szerelme érdekében, amely egy férfit a legnemesebb szintre emelne minden nö szemében. A regény föhöse a tudomány és a racionális gondolkodás élharcosa, véleményének nyilvános vitákban és riportmüsorokban ad bátran hangot. A tiszta ész nevében száll szembe a szerinte nagy tömegek elméjét megfertözö különféle téveszmékkel, hogy e személyes misszióját valóra váltsa. A föhös sokszor elámul azon, hogy az emberek mily gyakran azonosítják érdekeiket a valósággal, saját meggyözödésüket pedig az igazsággal. A valóság azonban sokkal érdekesebb, mint a misztikum, a mágia, és az áltudomány együttvéve. Ehhez azonban nem csupán nézni, hanem látni is kell azt, ami körülöttünk és a világban történik. Ez a regény egy szellemi lámpást nyújt ehhez segítségként."
Szeged, 2020. Mi van, ha hősünk fejében by-default keveredik a fikció és a valóság?
Nincs vége még. Talán még nagyobbat csalódott Boldogkői Zsolt legutóbb, amikor a tévében egy őszinte gyógyszerfejlesztő immunológust kérdeztek a koronavírus-vakcináról. A szakértő azt válaszolta, hogy nem adatná be magának az oltást már első körben. Ez olyan mértékben verte ki a biztosítékot Boldogkőiéknél, hogy publikusan kiáltott fatwát:
Ez minden csak nem tudományos gondolkodás. Az oltások egy jó része hatalmas jótétemény volt az emberiség számára, de minden orvosi beavatkozásnak vannak nemkívánatos mellékhatásai. Épp ezért volt jópár balsikerű, sőt olykor tragikus kimenetelű oltásprogram is, amit elsiettek. Mint minden orvosi beavatkozásnál, az oltásoknál is indokolt az elővigyázatosság. Az immunológus válasza tehát szakmailag megalapozott. Boldogkői vakhite az egész tematika során annyira súlyos, annyira erőszakosan egyoldalú, annyira kényszeresen rögeszmés, ami nem egy tudóstól, de józan embertől sem elfogaható. Boldogkői katolikusabb akar lenni a pápánál tehát. Vagy arra a csinovnyikra emlékeztet, aki Sztálint túl puhának tartotta és követelte, hogy lelőhesse végre az osztályárulókat...
Egy neve elhallgatását kérő másik nagy gyógyszergyártókkal együtt dolgozó vakcinafejlesztő az újtípusú, adenovírus-alapú vírusok veszélyességére hívta fel a figyelmet. Több koronavírus vakcina ilyen fejlesztés most. A technológia azonban még kiforratlan lehet és nem feltétlenül megbízható az eddigi tapasztalatok alapján.
Ezek Boldogkőit nem érdeklik. Számára az oltás szó, olyan, mint a középkorban a szenteltvíz volt. A koronavírushoz, influenzához hasonló alacsony megbetegedészámot okozó kórokozóknál a hatásosság megállapítása is kérdőjeles, hiszen tudjuk, hogy a tünetmentes/enyhe tüneteket produkáló fertőzöttek aránya olyan magas, akár 99%, hogy az oltás 90% körülinek hirdetett hatásossága nem is értelmezhető.
A Pfizer vakcináját egyébként fiatalokon tesztelték, akiket eleve szinte nem is érint a megbetegedés, ami megint kétségségessé teheti akár az egész program megalapozottságát: értelme csak a gyártó profitjának gyarapítása miatt van, különösen, ha sokmilliónyi egészséges ember kezelését rendeljük meg, vagy ahogy Boldogkőiék követelik: kötelezővé tesszük azt mindenkire — ami talán a legsötétebb legszörnyűbb forgatókönyv. Ténylegesen, ha homeopátiás szentelt vízzel oltanánk is kijönne a 90% és nem lenne mellékhatása. Egy rosszul belőtt vírus élő szervezetbe injekciózása viszont olyan immunreakciót válthat ki, ami akár súlyosbíthatja egy felülfertőződés esetén a tüneteket: amit nagyon gyakran pont az immunrendszer túlműködése okoz.
Egy felmérés szerint a magyarok fele nem adatná be az oltást. A miniszterelnök szerint ki-ki el tudja dönteni, hogy milyen kockázatot szeretne vállalni. Az oltásét vagy a fertőzését. Magyarok százezrei estek túl a fertőzésen úgy, hogy észre sem vették... 99% számára a koronavírus veszélytelen betegség. Aki mást gondol, túl sok köztévét néz vagy hvg-444-24-et olvas. Mert ez is tök mindegy.
A tisztán "orvosszakmainak" beállított kérdéseket is társadalmi kontextusukban kell vizsgálni. Nem tisztán a virológus-kalapácsos ember szemellenzőjén keresztül. Ő mindenben vírusokat lát és mindenre egyformán le akarhat sújtani, hogy szakmai becsvágyát kielégítse. Saját munkáját szeretné minél fontosabbnak látni, noha ezer más szempont is fontos. Pl. nem zárhatjuk be az iskolákat, mert akkor a szülők nem tudnak dolgozni. Nem bonyolult összefüggések ezek sem. És sosem fekete-fehérek.
Fejezzük be a sosem végetérő mesénket "Zsolt és Bea" üzenetváltásával a Facebook-on, amiben a biológus már nemcsak abban érzi magát kompetensnek, hogy mi a tudomány, de újságok szerkesztésébe is bele szeretne szólni. Mintha nem kapna már amúgy is elég felületet, szeretné azt is megmondani, hogy rajta kívül ki kapjon. Ebbe viszont én is szeretnék beleszólni: a sajtónak kiegyensúlyozottan kellene minden véleményt és tényt hitelesen bemutatnia. Ez persze sosem lehet 100%-os, de legalább törekedni kéne rá. Az Azonnali törekszik rá és olyan módon moderálja a saját felületén kibontakozó társadalmi diskurzust, hogy azt közérthető és méltányos mederbe terelje, még az olyan felkapott, erőszakosan nyomuló véleményvezérekkel szemben is, mint amivé Boldogkői vált manapság a COVID-hisztéria évében.
Kapizsgálod? Boldogkői Zsolt és a tudományos bizonyíték
Ezt az "internetes mémet" érezte a celebtudós megosztásra érdemesnek a maszkviselésssel kapcsolatban. Ha kinagyítjuk és kicsit tovább nézzük a képet 7 másodpercnél, láthatjuk, hogy az a képzeletbeli felhő szimpla fotosoppolással tűnik csak el. Hát ez aztán bizonyító erejű, tényleg. Ennyire hülyének néznek? Kapizsgálom.
Az utolsó 100 komment: