Bár sokat szidták tavaly a taktikai szavazás mozgalmat, volt rá ok hiszen elég sok szavazót bizonytalanítottak el eredeti preferenciáiktól, aminek mindig van haszonélvezője és elszenvedője is az egymással versengő pártok között. Viszont a taktikai szavazás számos helyen eredményezett váratlan ellenzéki győzelmeket, ami egyfajta ellensúlyt jelent a túlhatalommal bíró kormány és a felborult politikai egyensúly tekintetében. Többnyire inkább nem volt elég, ez igaz, csak néhány extra szavazattal erősítette meg főleg az MSZP-t, a DK-t és a Jobbikot egyéni jelöltjeiken keresztül. Most az ilyen módon tavaly kedvezőbb helyzetbe hozott nagyobb pártok számára eljött az idő, hogy a kisebbek felé törlesszenek: több küszöbön egyenúlyozó kispárt bejusson, ne vesszen el ellenzéki szavazat — és így mandátum.

Szavazataink akkor hasznosulnak a legjobban, ha mandátumot is eredményeznek. Juttass be kispártokat az EP-be, akiknek a bejutása akár néhány tucat vokson múlik csak! 

Tovább

EURÓPA SZÍVÉBEN: 2015-ben újra szögesdrótkerítés épült déli határaink egy rövid szakaszán. Akárhogyis nézzük az éveken át a kormány által is elnézett tömeges határsértések megállítására szebb megoldás nem nagyon  kínálkozott. De a szükséges rossznak tekinthető határzár csodafegyverként is funkcionál a kormánypárti kampányokban 2016 óta.

A kizárólag a migrációra épülő végtelen mennyiségű közpénzzel és nonstop kormánymédiával megtámogatott permanens kampány uralja a hazai közbeszédet. A határzárból megkérdőjelezhetetlen szimbólum lett. Jelentőségét a határmenti falvainkban nem vitatnám. De azért vannak más, fontosabb globális problémák is, mint a balkáni útvonal. A határzár messze nem oldja meg minden gondunkat. A határsértésekre ideiglenesen megoldást adott ugyan, de a tömeges migráció okait nem orvosolja. Nem véd meg egy sor globális fenyegetéstől. Legfőképp: 

A határzár nem állítja meg a klímaváltozást, ami a 21. század legnagyobb kihívása az emberiség számára. Nem szab gátat a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő orosz befolyásnak sem. Nem védi meg a határzár túloldalán rekedt magyar kisebbségek jogait, nem csak a határsértők elé emel gátat, de a vajdasági magyarok elé is. Ezekre nincs kormányzati válasz.

Hogy a három legfontosabb magyar vonatkozású húsbavágó geopolitikai kérdést nézzük.

Tovább

Nem kell bő lére erereszteni a DK kampányüzeneteinek gyorselemzését. Az EP-kampányról szóló sorozatunk MSZP-ről írt része a DK-ra is érvényes. Leszámítva, hogy a DK-ban nem okoz megosztottságot a Szanyi kapitány által vadkapitalistaként jellemzett Gyurcsány Ferenc személye: a DK-ban mindenki szektás hívő. A két balliberális párt közül az alig 5%-ot elérő Gyurcsánypárt tűnik mégis a leginkább "egyben lévő" pártnak. Az egymásnak keményen nekimenő, random párbeszédesekkel felhigított MSZP-hez képest a hirtelen előretolt pártelnök-feleségen és fegyverhordozóin érződik az, mintha valamit akarnának a politikában, nem csak a tehetetlenségi erő tartja őket a pályán.

Az MSZP-DK-kartellhez csatlakozott Momentum is inkább a közhelyek birodalmában bolyong, és az újszerűség hímporából próbál továbbra is politikai tőkét kovácsolni, ami most sajnos kevés lehet. Viszont minden amatörizmusuk ellenére a balliberális érzelműek számára hiteles alternatívaként a Momentumot tudjuk inkább jószívvel ajánlani.

Tovább

Európai demagógiához európai bukta. Sorozatunk harmadik részében egy egykori nagypárt valószínűleg egyik utolsó, elkeseredett választási próbálkozásáról osztanánk meg egy rövid elemzést. Az MSZP bele akart durrantani egy nagyot még utoljára a nullás lisztbe, de leginkább saját nadrágjukba sikerült: a bangónéi értelemben kurva keménynek vélt "patkánykormány" szlogenre épülő, nem kevésbé ordenáré O1G-t überelni kívánó MSZP-kampány végül pont Bangóné miatt már az elején léket kapott. El is vetették. Az azt helyettesítő vagy ellenpontozó ígéretcunami is megér viszont egy misét.

Tovább

Eltökéltem, hogy sorra veszem az EP-választáson induló pártok főbb üzeneteit, de közbe jött ez. Magvas üzenteiket a pártok elsősorban mindenfelé kiragasztott plakátokon igyekeznek eljuttatni a választók felé. Kampány idején többnyire szabad a pálya, ezt a választási törvény biztosítja. A demokrácia többet ér, mint az szép utcakép. Időnként a regnáló városvezetés viszont igyekszik csorbítani ezeket a jogokat. A többit viszont elvégzik maguk a pártok. Elméletileg tilos egymás plakátjait megrongálni, letépni, átplakátolni. Ez azonban nem mindig sikerül. Választási körkép: plakátháborúban állnak az ellenzéki pártok. Egymással.

Nem igényel kommentárt, ezért leírom: a DK-aktivisták, noha még bőven volt hely, a többi párt plakátjaira találták legmegfelelőbbnek kihelyezni Gyurcsányné arcképét. A nepotizmus azért van rendben, mert családon belül marad, ez meg azért, mert maradt még egy hely az MSZP-P számára is. A DK rövidítésben egyébként az első betű nem a bolgár DOBREV családnevet rövidíti és nem is azt, hogy DEMAGÓG, hanem azt, hogy DEMOKRATIKUS. A kampányban magát szerényen a legeurópaibb pártnak hirdető Gyurcsánypárt így értelmezi a demokráciát és Európát. Remélem a szavazók nem így.

Egykutya. A DK az MSZP-ből szakadt ki, a szakadárok azóta is az összefogás élharcosai. "Kell még valamit mondanom, Ildikó?"

Ellenpélda? Szél Bernadett ex-lmp-s képviselőnőről és a többi "függelenről" sokat írtunk. Igyekezett valamit segíteni a budakeszi-i plakátozási ínségen. Ez dícséretes... A demokrácia jegyében több párt plakátjával szerette volna kifejezni, hogy ő mennyire jófej.

Szél gesztusait úgy tűnik nem értékelte mindenki egyformán nagylelkűnek. Az, hogy annak a pár ellenzéki pártnak a plakátjait fújták le, amiket Detti kitett, lehet elhamarkodott az ítéletem, de azt sejteti velem, hogy a Fidesz szimpatizánsai voltak az elkövetők.

Azért látható, hogy Szélhez még nem jutott el minden párt plakátja időben, hogy lefújhassák és sajtóhírt generáljon. Legyünk igazán demokratikusak és tegyük ki az összes induló párt plakátját. Köszi!

Nemcsak a viccpárti, a mihazánkos, de a fidesz-kdnp-s plakát mellett az lmp-s is hiányzik valamiért...

Márpedig a piros festék mellé a zöld szín megy a legjobban. Piros, fehér, zöld: ez a magyar föld. És ilyen a magyar választási kultúra. :(

UPDATE. Ja igen, Szél plakátügyével kapcsolatban van még egy probléma:

Igen. Ez Szél Bernadett, ahogy éppen piros festékkel fúj le egy politikai plakátot.

Az előző rész tartalmából:

EP-kampány: a Momentum első számú prioritása a tamponáfa eltörlése

„Szerintünk akkor lesz igazságos Európa, hogy ha senkit nem érhet hátrány amiatt, amilyennek született. Éppen ezért, ha bejutok az Európai Parlamentbe, az első számú prioritásom az lesz, hogy uniós szinten minden tagállamban kötelező legyen eltörölni a női egészségügyi termékekre fizetendő ÁFA-t....

Kitölthető legfrissebb felmérésünk az EP-választásra, mondd el Te kit utálsz, kit nem, melyik plakátot fújnád vagy tépnéd le!

Amit a HVG.hu elfelejtett megírni az LMP-ről és a Medián felméréséről

Emlékszik még valaki a Szomorú szamurájra? Az Ámokfutók azóta süllyesztőben eltűnt sztárjának, Kozsónak is megvolt a maga tizenötperc hírneve, nem lehet elvitatni tőle. Tartja a mondás a magyar popszakmában, hogy a közönséget nem lehet eléggé alulmúlni. Most nem a kultúrsznobizmus öt perce következik.

Ha valami igaz a popszakmára, akkor az fokozottan igaz a magyar politikára is. Ideje volna emlékezni és elmélkedni kicsit erről.

Vidéki hakni, alsókategóriás szuggesztív személyiségek, média által teremtett messiások kommersz kiadásban. 

Tovább

„Szerintünk akkor lesz igazságos Európa, hogy ha senkit nem érhet hátrány amiatt, amilyennek született. Éppen ezért, ha bejutok az Európai Parlamentbe, az első számú prioritásom az lesz, hogy uniós szinten minden tagállamban kötelező legyen eltörölni a női egészségügyi termékekre fizetendő ÁFA-t. Az, hogy az állam nyerészkedik azon, hogy valaki valamilyennek született, és nem elég, hogy még önmagában erre kell költeni, de erre még adót is kivetnek, az egészen egyszerűen felháborító.” — Nemes Balázs, Momentum. 

Tényleg akkor lenne igazságos vagy ez valami Móricka-vicc?Ők is nagyon igyekeznek...

Tovább

Halleluja! A balliberális nyugdíjasklub összellenzéki polgármester-jelöltet adott Budapest legnagyobb kerületének. A választás a gyurcsányista dr. László Imre 72 éves egykori kórházparancsnokra esett. Nyilván a megújulás jegyében. És nyilván, hogy a kerületben más továbbra se rúghasson labdába, ha már a DK-nak esélye sincs a Fidesszel szemben.

A választáson mint köztudott (bár az MSZP úgy tűnik nem tudja), nem csak a képen megidézett gyurcsányista nyugdíjasklub szavaz, ahol a pódium mögött ücsörgő, kissé kibogozhatatlanul beszélő ősz kórházparancsnok valamiféle szupersztár lehet. 

Tovább

A Jobbikból kiszakadt, a néppártosodással szakító, szélsőségességet újra büszkén vállaló Mi Hazánk Mozgalom a zöldet választotta pártjuk színeként. Aktivistáikat kabátjuk alapján nem is lehet megkülönböztetni a zöldektől. Ha ez nem is ütné meg az ingerküszöbünket, a hasonlóságok itt nem állnak meg. Az exjobbikos szakadárok hirdetésein a korábbi LMP kampányok képi elemei és üzenetei is felbukkanak. Van ebben egy kis szépséghiba azonban.

Tovább

Nagyot. A magyar politikában nemcsak pártok vesznek részt kezdettől fogva, hanem közvéleménykutatók is. 29 éve vitatott, hogy a gyakran szorosan politikai szereplőkhöz köthető kutatóintézetek működése mennyire megbízható. Mi volt előbb a tyúk vagy a tojás, a közvéleménykutatás vagy a közvélemény? Ezért a magyar választásokon nem csak pártok szoktak elbukni, hanem a közvéleménykutatók is...

Mi lesz ebből igaz? A hat bejutásra esélyes párt (Fidesz, Jobbik, MSZP, LMP, DK, Momentum) népszerűsége a négy komolyabb intézet (Medián, ZRI, Századvég, Nézőpont) felmérésében — a választási eredmények ezeknél általában nagyobb értékek, a részvétel függvényében. (adatsor: Török Gábor)

Dúl a számháború a médiában. Ráaásul rég nem arról szólnak a hírek, hogy ki nyeri a választást, hanem furcsamód, hogy ki csípi meg az utolsó helyezéseket a versenyen. Miközben a Fidesz húszezer aktivistája dolgozik országszerte, hogy szavazóikat mozgósítsák, addig az ellenzéki kispártok és baráti médiáik egymást aprítják. 

A választók sokkal tudatosabbak, mint azt feltételezzük. Egész jól értik a választások logikáját. Így az EP-választáson kísérletezőkedvűbbek, kevésbé érzik vérremenőnek a küzdelmet. Ez általában is magyarázat az "anomáliákra". Másrészt a választás egyfajta misztérium. A választók motivációi kiismerhetetlenek. De lássuk, ki nyerte a számháborút legutóbb: 

A 2014-es EP-választás jól "megtréfálta" a közvéleménykutatókat

Ez részben természetes. Az 5-10%-os kispártok támogatottsága is 2-3%-os hibahatárral mérhető, de míg egy 50%-osnál nem feltűnő, hogy 47%-ot vagy 53%-ot mérünk, addig az 1% és a 7% politikai jelentősége ég és föld.

Ez okot ad a tévedésre viszont épp ezért felhívás is keringőre: a közvéleménykutatások ugyanis visszahatnak a bizonytalan szavazók meggyőződésére. Akár választási hajlandóságukat befolyásolja, akár pártválasztásukat. Ismert effektus a győzteshez húzás és a nem bejutásra esélyes pártoktól való elpártolás. Meggyőződésem, hogy ez normális esetben minimális sikerrel kecsegtet, de egy zavaros politikai helyzetben, ami most a magyar ellenzék megannyi kicsiny, távolról alig különböző pártját jellemzi már van esély százalékokban mérhető különbségeket is elérni.

Kutatóintézet	Felmérés időpontja	Pártlista várható választási eredménye / biztos szavazók
		Fidesz–KDNP	MSZP	Jobbik	Együtt	DK	LMP
Ipsos–Tárki–Medián[20]	2014. január 9–29.	48%	20%	12%	5,7%	6%	4%
Medián[21]	2014. április 25-29.	56%	14%	17%	4%	2%	4%
Ipsos[22]	2014. május	56%	16%	17%	3%	4%	3%
Tárki[23]	2014. május 7-15.	57%	17%	14%	3%	5%	4%
Nézőpont Intézet[24]	2014. május 14-18.	46%	17%	15%	6%	6%	8%
EP-választás tényleges eredménye	2014. május 28.	51,48%	10,90%	14.67%	7,25%	9,75%	5,01%

(Wikipedia)

2014. nagyon fontos mérföldkő volt a magyar politikatörténetben, mert ekkor előzte meg a Jobbik az MSZP-t és vált a legerősebb ellenéki párttá. Érdekes módon ezt azonban csak a Medián és az akkor még létező Ipsos jelezte előre. Mindenki más a papírformát hozta ki, ami viszont megdőlt. Az MSZP-t a hibahatár sokszorosával mérték felül. Olykor az elért 10% helyett 20%-ra, amire nem ad fizikai magyarázatot a DK amúgy akkor meglepetésszerűen jó szereplése.

Nyilván az MSZP és a DK egy tortát osztottak fel, ami viszont 2018-ban összesen is kisebb volt már, mint a Jobbiké. Ez volt az első választás, hogy önállóan megmérettette magát az MSZP-ből frissen kiszakadt Gyurcsánypárt és közel 10%-ot kaptak, mint az anyapárt. 2018-ban viszont már csak alig 5%-ot — az utóbbin közel duplaakkora volt a részvétel, ebből látszik, hogy az egyes pártok eredményét a rajongóik választási hajlandósága is meghatározza, Gyurcsány Ferencnek nagyon erős, elkötelezett pár %-os tábora van, de rajtuk kívül a DK nem vonzza a szavazókat, hanem inkább taszítja. A magas részvétel ellenben kedvez az olyan pártoknak, amelyeknek kisebb az elutasítottsága: az LMP-nek, a Momentumnak és a viccpártnak. Általában a protestpártoknak.

Az ember sosem tud annyira okos lenni, mint utólag

Ezért tanulságos a választások után is elővenni az egykori előrejelzéseket. Bár a felmérések zöme nem jósolt mandátumot a DK-nak és az LMP-nek sem, azok mégis megcsíptek 2 illetve 1 képviselői helyet. A jósoltan náluk jobb esélyekkel induló Együtt pedig szintén csak egy mandátummal érhette végül be. A választás legnagyobb "vesztese" persze az MSZP volt. A Jobbikot hiába mérték nagyjából helyesen, az előrejelzések, de mivel az MSZP-t durván túlbecsülték, a kispártokat meg alul, ezért a mandátumeloszlást jócskán átalakult.

(Az MSZP persze nem is annyira a választások vesztese volt, hanem a közvéleménykutatások furcsa nyertese...)

Kutatóintézet	Felmérés időpontja	Pártlista által várhatóan elért becsült mandátumok száma
		Fidesz–KDNP	MSZP	Jobbik	Együtt	DK	LMP
Policy Solutions[25]	2013. augusztus	10	6	4	1	–	–
Voksblog[26]	2013. október 29.	12	5	3	1	–	–
Ipsos–Tárki–Medián[20]	2014. január 9–29.	10	4	3	2	2	–
PollWatch2014[27]	2014. április 6.	10	5	5	–	–	1
Political Capital[28]	2014. április 24.	11	4	5	–	–	1
Medián[21]	2014. április 25-29.	14	3	4	–	–	–
Nézőpont Intézet[29]	2014. május 6-8.	11	3	3	2	–	2
Ipsos[22]	2014. május	13	4	4	–	–	–
Tárki[23]	2014. május 7-15.	13	4	3	–	1	-
Nézőpont Intézet[24]	2014. május 14-18.	11	4	3	1	1	1
EP-választás tényleges eredménye	2014. május 28.	12	2	3	1	2	1

(Wikipedia)

A pártszimpátiák napról napra változnak ezért az időpontokat is érdemes figyelembe venni. A választás egy meghatározott napon van. Sem az előtte, sem az utána történő változásokra nincs tekintettel. Egyfajta pillanatkép, amit aztán négy-öt évig nézegethetünk. 

Meg nézegethetjük a közvéleménykutatásokat és csóválhatjuk a fejünket. Ugyanilyen benézés volt 2018-ban a DK túlértékelése, miközben csak éppen bejutott és a zöldek meglepetésszerűen megelőzték. Az ellenzéki oldalon semmi sem tűnik fixnek. A kormánypártok sikerének továbbra is csak a mértéke kérdéses. Két teljesen külön bajnokságnak lehetünk szemtanúi egyetlen ligán belül.

Érdekességként azzal fejezném be, hogy a közvéleménykutatások egyszerre lehetnek pontosabbak és pontatlanabbak is a választásoknál. Ennek oka, hogy egy közvéleménykutatás tud reprezentatív lenni. Épp elégséges mintanagyság esetén elég már jól adja vissza a pártszimpátiákat. A választás nem reprezentatív. Vagy mindkettő máshogy nem az.

Egy kutatásban a mintavételt nagy pontossággal lehet ráilleszteni a teljes népességre. Ezzel szemben egy választáson mindig a választási hajlandóság dönt, márpedig rengeteg tényezője van annak, hogy valaki rászán az idejéből néhány órát és elmegy a szavazóhelyiségbe vasárnap. Múlik az egészségi állapotán, hangulatán — azon, hogy mennyire akarja épp megvédeni az országot vagy megmenteni a bolygót a végveszélytől. A politika el is követ mindent, hogy minden választást mindent eldöntő csataként mutasson be. 

A legfőbb tanulság persze, hogy nem a közvéleménykutatások, hanem a választások számítanak. És az igencsak más képet fest mint az ezer okból — akár korrupt politikai motivációból is — torzító felmérések. A tárgyilagosság ritka luxus idehaza. Akár a média, akár a törzsszavazók önkéntelenül is egy binárisra butított, hiszterizált közélet hatása alatt állnak. Nem szívesen írom le, de ha minden más korrupt ebben az országban, akkor nehéz lenne elhinni, hogy pont a politikai közvéleménykutatók lennének mind földreszállt angyalok.

Kitölthető legfrissebb felmérésünk az EP-választásra, mondd el a véleményed!

• A kutatások pártos interpretációja külön műfaj lett: Amit a HVG.hu elfelejtett megírni az LMP-ről és a Medián felméréséről
• A felmérések önmagukban megérnek egy misét: Ha szereted a közvéleménykutatásokat, akkor ezt ne olvasd el
• Egy kis ellenzék-bashing, hogy jól induljon a hétvége: Tyúkeszűek és Szél-kakasok az ellenzéki politika szemétdombján