„A valódi forradalmak már csak ilyenek. A régi dolgok mindig gyorsabban mennek tönkre mint, hogy az újak elfoglalnák a helyüket." – Clay Shirky, médiaelemző1.
3. Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége, értékesítési adatok, 20122)
A 2000-es évekre az internet, az ingyenes elektronikus levelezés kiszorítani látszik a hagyományos, lassú és drága papíralapú kommunikációt az üzleti és a magán életben egyaránt, nagyjából egyidőben a fejlett és a fejlődő gazdaságokban. Míg számos hivatalos eljárás még ma is megköveteli a papírt. Sokszor XIX. századi keretek között dolgozunk XXI. századi technológiákkal. Az információ elektronikus feldolgozása, továbbítása, tárolása lényegében ingyenes, ezért pl. majd két nagyságrenddel több emailt küldünk és fogadunk mint levelet – nagyobb részt levélszemetet, amivel inkább megtanultunk együttélni ahelyett, hogy elejét vennénk. Az email-hez hasonló nyílt megoldások a szolgáltatásokban, szoftverfejlesztésben is az információs forradalom motorja. A leginnovatívabb technológiai vállalatok éppen abban alkottak rendkívülit, hogy finanszírozhatóvá tették a pénzzel mostoha viszonyt ápoló információgazdaságot. A nyíltság fő értékei a transzparencia és a diverzitás az információs javak alaptulajdonságai is, amiket monetizálás érdekében korlátozunk, és amelyek az információs társadalom kimeríthetetlen erőforrásai.
Antlfinger Edvárd: Ingyenes információ: a kiaknázástól a kockázatkezelésig
Párizsban sikerült a lehetetlen. Nem következett be, amitől mindenki félt, hogy 195 ország tárgyalói képtelenek lesznek dűlőre jutni és olyan megállapodást kialakítani, hogy érdemi kötelezettségvállalásokkal elkerüljük a klímakatasztrófát. Mivel nincs világkormány, amely bármilyen amúgy minimálisan racionális döntést ki tudna kényszeríteni, akár a világ megmentése érdekében, ezért a lényegében egyenrangúnak tekinthető országok bármelyik magát fontosnak tartó küldötte képes volt obstruálni a plenáris vitákat.
TovábbCinikusan kijelenthetnénk, hogy aligha várható, hogy a világ minden baját mondjuk egy mobilalkalmazás oldja majd meg – nyilván ezt senki sem képzeli –, pedig néha úgy viselkedünk mintha épp ezt várnánk. Az internet vagy az új kommunikációs eszközök hozzájárulnak vagy hozzájárulhatnak a világ jobbá, élhetőbbé és demokratikusabbá tételéhez, de vajon mindannyian bebocsátást nyerünk ebbe a digitális paradicsomba vagy új szakadékok alakulnak ki, új szegrációt eredményez majd az elektronikus analfabetizmus?

Jogi problémák világszerte az Uber-rel
Tovább