Jóval többet köszönhetünk neki, mint a @ jelet. Az internet egy a nagyközönség számára jórészt érdektelen technikai újítás volt a kezdet kezdetén az email és a weboldalak "feltalálása" előtt. Ray Tomlinson, az email feltalálója 3 éve 74 éves korában távozott közülünk. Jócskán megérdemelné a megemlékezést.

Nincs irodai alkalmazott vagy üzletember, aki ne panaszkodna az őt elárasztó email-ek áradatára nap mint nap. Mi bizonyítaná jobban, hogy egy technológia életünk elválaszthatatlanul szerves része lett? Az internet sok ember közös alkotásának tekinthető a széles közvélemény számára a '90-es évek óta már egyetlen alkalmazást, a world wide web-et vagyis a böngészőben megjelenített weboldalakat jelentette és Tim Berners-Lee-hez köthető. Az internet alapprotokolljainak kifejlesztése pedig leginkább Vint Cerf-hez és Bob Kahn-hoz.

A másik "ősrégi" internetes vívmány, az email feltalálója is egyetlen egy amerikai elektromérnök, Ray Tomlinson volt. 

Mi bizonyítaná jobban, hogy már nem egy bizarr technikai újdonságról van szó, az email annyira rég beépült az életünkbe, hogy ahogy sok más nagyszerű találmánnyal együtt már ennek a mi életünkben lezajlott forradalomnak a szülőatyja, Ray Tomlinson is három éve eltávozott közülünk? 74 évesen. És hálátlan módon el is felejtettük nevét, ha ismertük és számontartottuk egyáltalán. Ezt a hiányt pótlandó született ez az írás.

Néhány adat és gondolat, hogy miért is volt olyan nagy jelentőségű ez a találmány. Hogyan járult hozzá a közhelyesen új világot teremtő számítógép és internet elterjedéséhez.

Magának a számítógépnek a betörése a mindennapokba és az irodákba is piaci folyamatoknak köszönhető. A számítógép-korszak első három évtizedében a laboratóriumok, az űrkutatás, a hadsereg elzárt játékszerei voltak, amik közelébe halandó emberek nem juthattak. Elsősorban nagy mennyiségű adat feldolgozására, ténylegesen számításigényes feladatokra használhatta a kevés beavatott. A privát és üzleti felhasználás sokkal inkább az utóbbi bő három évtized terméke csupán. Ehhez kellett az olyan személyi számítógépek megfizethetővé, elérhetővé válása mint az Apple II (1977), a Commodore és társai vagy az első IBM PC-k kis késéssel 1981-ben. És kellett az ok is persze, hogy tömegek akarják megvenni a megszállottak addigi játékszerét. Ehhez alkalmazások kellettek és az első ilyen "killer app" a VisiCalc illettve a Lotus 1-2-3 nevű táblázatkezelő volt, majd a különböző szövegszerkesztők, amik lényegében egy rendkívül kényelmes bár drága írógépet illetve egy pénzügyi számításokat megkönnyítő eszközt eredményeztek. A 100 dolláros VisiCalc eladta a 2000 dolláros Apple II-t.

Ez a folyamat a maga korában valóban forradalmasította a könyvvitelt vagy a kiadványszerkesztést, de az igazán átütő jelentőségű fordulathoz kellett még valami. Ez pedig az internet volt. Az internet kialakulása jól ismert, valódi világméretű és mindennapi felhasználók által is használható tartalmak terjesztésére azonban csak az 1990-es elejétől vált alkalmassá. Ehhez egy felhasználóbarát protokollok kellettek. Vagyis a world wide web (hypertext) és az email kellett. Ez utóbbit szintén a "killer app" jelzővel szokták illetni, mivel ez váltotta ki a számítógépek (és az internet-előfizetések) vásárlásának újabb hullámát egy még szélesebb körben. 

— Az email mint az igazi killer app

Az elektronikus levél, vagy az email vagy e-mail — vagy egyre inkább csak mail — írásmódját a feltaláló előtt tisztelegve következetesen email-ként használom, maga a feltaláló ugyanis ezt részesítette előnyben, mint minden olyan esetben, ahol a gyakori használat leegyszerűsíti az írásmódot és kiküszöböli a felesleges elemeket: "megőrzendő a világ egyre fogyó kötőjel-állományát" — ahogy Ray Tomlinson humorosan mondta egy interjúban. 

Milyen hatással volt a kommunikációnkra az email?

Év	Küldemények száma	Posták száma	Eredmény milliárd dollár
1971	86,983,000,000	31,947	-0.20
1980	106,311,062,000	30,326	-0.66
1990	166,300,770,000	28,959	-0.84
2000	207,882,200,000	27,876	1.55
2005	211,742,700,000	27,385	1.62

Az amerikai posta főbb forgalmi adatai. USPS 2006

Az adatsor alapján az internet és az email megjelenése 2006-ig legalábbis semmilyen hatást nem mutat a posta forgalmára nézve. Egy trendszerű és folyamatos növekedést láthatunk. És az 1990-es évek közepéig általában milliárd dollár közeli veszteséget, de a cég működése később konszolidálódott. Ez némileg ellentmond nemcsak a saját várakozásainknak, de a nyolcvanas évek szakértői is másmilyen jövőt vizionáltak, az internetet és az email-t persze előre pontosan nem látva, csupán az infokommunikációs technológiák potenciálját megérezve. Érdemes talán a levelek összetételét is megvizsgálni.

Természetesen túlzás lenne azt állítani, hogy a posta vélt veszteségeit az új mobil- és internetszolgáltatók számlalevelei kompenzálták, de a növekvő új gazdaság szükségszerűen hozott növekedést a hagyományos támogató ágazatokban. A világ egyre növekvő áramfogyasztásán belül egy növekvő 4-5%-ot tesznek ki a kommunikációs hálózatok, személyi számítógépek, adatközpontok összesen – a további szektorok közötti hatásokat is hosszan sorolhatnánk. A lényegi mondanivaló viszont az, hogy a struktúraváltás sosem megy egyik napról a másikra. Rendszereink egymásra épülnek és egymáshoz igazodnak. Akár egyetlen elem megújításához nem egyszer szükség volna az egész rendszer lebontására és újraépítésére. Ez költséges is és időigényes is és politikai-jogi-kulturális akadályok is nehezítik szinte mindig. "A forradalmak már csak ilyenek". 

— Az email, a posta és a gazdaság

Mint az igazi hősök, az email feltalálója se gazdagodott meg találmányából, az email ingyenes, nyílt szabvány azóta is, — bár történtek kísérletek a fizetőssé tételére: szerencsére sikertelenül —, az egész gazdaság jócskán profitált az ingyenes email nyújtotta előnyökből. Ha volna értelme az ilyen számítgatásoknak, akkor a Föld GDP-jének majd felét adná az emailforgalom "összértéke". A haszna valószínű jóval több.

Az évi 53 ezer milliárd „ingyenes” email a szokásos postai tarifa kb. fél eurójával beszorozva 26.5 ezer milliárd euró éves hasznot jelent – nyilván kevesebbet, mert az email költsége tkp. 0, és nyilván többet, mert a postai szolgáltatás lassú és betemetne minket a szortírozhatatlan papírhalom – tehát az összevetés is értelmetlen. No meg azért is, mert bajban lennénk, ha ezt ki kellene fizetni. Ugyanis a világ GDP-je 50-60 ezer milliárd euró. Tehát az ingyenes és ezért pénzügyileg láthatatlan email kb. 50%-kal emeli az éves világ-GDP-t, ami hasznon viszont nem szolgáltatók osztoznak, hanem mi felhasználók. Az email és a többi internetes kommunikációs csatorna együttes hasznossága valószínű jóval nagyobb mint mindaz a kár, amit számlájára írhatunk a spam-ek vagy épp az információ-túlterhelés miatt.

— A billió dolláros közlegelő

Az email, akár a levegő észrevétlenül vált nélkülözhetetlenné az életünkben még most az email részben felváltó social media korában is. Isten nyugosztaljon, Ray Tomlinson!