Tovább

TRANSZPARENCIA

Eufemisztikusan szólva pusztán az árelőnyt vizsgálva kevés okot találunk arra, hogy egy felhasználó ne az olcsóbb nyílt és (általában) ingyenes (vagy nagyon olcsó) megoldást válassza. A felhasználó viszont a legtöbbször nem választ, hanem megszokásokat, trendeket követ, mint más piacok fogyasztói is általában. Mind a nyílt forráskód, mind a szabad szoftver mozgalma mögött komoly, némileg idealista ideológiai megfontolások állnak, de feltételezhetjük, hogy a felhasználók elsősorban szoftvert szeretnének és nem kíváncsiak feltétlenül a forráskódra – sőt azt sem tudják, hogy mi az. Azt egész biztosra vehetjük, hogy olyan használati eszközt szeretnének, amely működik, használni tudják és egyre fontosabb, hogy az tetsszen is. Egy üzleti felhasználónak vagy egy vállalat IT-beszerzésének már más szempontjai is lehetnek és pedig ilyen az IT biztonság. Az IKT (infokommunikációs technológiák) és a szoftverek életünk részéve váltak. Az üzleti élet ma az IT-ra alapul és az IT maga is egy üzlet.

Tovább

A LINUX

„Üdv minden Minix-felhasználónak odaát! Egy (ingyenes) operációs rendszert csinálok (csak hobbiból, nem lesz olyan nagy és profi, mint a gnu) a 386-os (486-os) AT-klónokhoz. Április óta érlelem, és lassan elkészül. Szeretnék visszajelzéseket arról, hogy mi tetszik és mi nem tetszik a Minixben az embereknek, mivel az én operációs rendszerem némileg hasonlít rá...” – Linus Torvalds (1991)¹

18. A világ ötszáz legnagyobb szuperszámítógépén futó operációs rendszerek 2013-ban: 95%-ukon a Linux valamilyen (többnyire egyedi) változata fut.²

Tovább

A MOORE-TÖRVÉNYTŐL A DIGITÁLIS ÖKOSZTÉMÁKIG

Az infokommunikációs technológiákra jellemző folyamatos árcsökkenés közismert összefüggése a „Moore-törvény” szerint a számítókapacitások 18 havonta duplázódnak meg – ha úgy tetszik 18 havonta feleződik meg az egységnyi számítókapacitás ára, de ahogy Anderson (2009) rámutat két másik tényező ára ennél is gyorsabban csökken¹: a tárolókapacitás kb. évente duplázódik, az üvegszálas átviteli sebesség viszont kilenc havonta nő kétszeresére. Ez a folyamatos zéró ár felé történő konvergencia azt eredményezi, hogy egy adott mennyiségű információ feldolgozása, tárolása, továbbítása annyira olcsóvá válik idővel, „hogy mérni sem érdemes”. A kávézóban nem csak az asztali só, de a wifi is ingyenes. Ugyanis egy rendkívül kicsi ár puszta beszedése, adminisztrációja, de akár pusztán folyamatos figyelembe vétele, ellenőrzése, kalkulációja összehasonlíthatatlanul nagyobb tranzakciós költséggel (Coase) járna.²

Tovább

 

A SPAM

 

A spam email-forgalmon belüli aránya¹

 

Tovább

Az amerikai posta

A postáról írták 1985-ben az Egyesült Államokban: "A postai levélszolgáltatás egyre lassabbá, drágábbá és megbízhatatlanabbá válik. Az elsőbbségi levél bélyegének ára 22 centtel emelkedik ebben a hónapban, ami 633%-os emelkedést jelent 1958 óta. Az elsőbbségi levél kézbesítése pedig 10%-kal lassabb mint 15 éve. Az amerikai posta vezetője szerint a kézbesítés megbízhatóbb volt 1920-ban mint napjainkban. Az amerikai posta vélhetően a legrosszabbul menedzselt és az egyik legkevésbé őszinte vállalat Amerikában. Egyik újításuk mond csődöt a másik után, a posta képtelen belépni a XX. századba... Az amerikaiak szenvednek a postai szolgáltatások fokozatos elhalásától... Mint minden monopólium, az állam postai monopóliuma is erőszakot tesz a polgárokon, hogy azok elfogadják az egyre rosszabb minőségű szolgáltatást egyre magasabb áron.” – James Bovard: Az utolsó dinoszaurusz, az amerikai posta. (1985) ¹

Tovább

Magának a számítógépnek a betörése a mindennapokba és az irodákba is piaci folyamatoknak köszönhető. A számítógép-korszak első három évtizedében a laboratóriumok, az űrkutatás, a hadsereg elzárt játékszerei voltak, amik közelébe halandó emberek nem juthattak. Elsősorban nagy mennyiségű adat feldolgozására, ténylegesen számításigényes feladatokra használhatta a kevés beavatott. A privát és üzleti felhasználás sokkal inkább az utóbbi bő három évtized terméke csupán. Ehhez kellett az olyan személyi számítógépek megfizethetővé, elérhetővé válása mint az Apple II (1977), a Commodore és társai vagy az első IBM PC-k kis késéssel 1981-ben. És kellett az ok is persze, hogy tömegek akarják megvenni a megszállottak addigi játékszerét. Ehhez alkalmazások kellettek és az első ilyen "killer app" a VisiCalc illettve a Lotus 1-2-3 nevű táblázatkezelő volt, majd a különböző szövegszerkesztők, amik lényegében egy rendkívül kényelmes bár drága írógépet illetve egy pénzügyi számításokat megkönnyítő eszközt eredményeztek. A 100 dolláros VisiCalc eladta a 2000 dolláros Apple II-t.

Tovább

 „A valódi forradalmak már csak ilyenek. A régi dolgok mindig gyorsabban mennek tönkre mint, hogy az újak elfoglalnák a helyüket." – Clay Shirky, médiaelemző¹.

3. Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége, értékesítési adatok, 2012²)

Tovább

Tovább

Párizsban sikerült a lehetetlen. Nem következett be, amitől mindenki félt, hogy 195 ország tárgyalói képtelenek lesznek dűlőre jutni és olyan megállapodást kialakítani, hogy érdemi kötelezettségvállalásokkal elkerüljük a klímakatasztrófát. Mivel nincs világkormány, amely bármilyen amúgy minimálisan racionális döntést ki tudna kényszeríteni, akár a világ megmentése érdekében, ezért a lényegében egyenrangúnak tekinthető országok bármelyik magát fontosnak tartó küldötte képes volt obstruálni a plenáris vitákat.

Tovább